Az önbecsülés fontossága a ma élő embernek

Nagy szerepet játszik az ember életében az énfogalom, az önmagunkról alkotott kép. Mivel mindazok mi vagyunk, ahogy kinézünk, a ruházatunk a testünk, a házunk, a párunk, a gyermekeink, az őseink és a munkánk. Az Én a múltat is átfogja, nemcsak a jelent. A születésünk kezdetétől ott van velünk, és végik kíséri az egész életünket.

Az önbecsüléshez két út vezet. Az egyik, hogy például kompetencia révén szerezhetünk önértéket, és ez külső önbecsülés, itt aktív szerepet játszunk mi is. A másik, hogy másoktól kaphatunk érzelmi megerősítést, ez viszont passzív önbecsülésnek felel meg, mivel ez belső önbecsülés.

A belső önbecsülés lehet például szeretet, képesek vagyunk kifejezni érzéseinket, pozítiv szemlélete az életnek, egészséges önérvényesülés, korlátaink ismerete. A külső önbecsülésnek nevezzük például ha mindig a legjobbat hozzuk ki magunkból, ügyesség, felelősségteljesség, teljesítményünk elismerése. Ha nincs bennünk elég önbecsülés, akkor depressziósak vagyunk, beteg a lelkünk, szorongunk, képtelenek vagyunk másokat és magunkat szeretni. Kell, hogy legyen megfelelő önbecsülésünk. Különben nem tudnánk normális életet élni.

Eddig hosszú utat tett meg az emberiség. De még szintén hosszú út áll előtte. Fontos, hogy a gyerekeinket jól neveljük fel, hiszen belőlük származik majd a következő nemzetség. Ahol számít a megfelelő erkölcs és a helyes önbecsülés ugyanúgy. Tehát legyen megfelelő énképünk, önbecsülésünk.

hozzászólások