Vakbarát változat  |  RSS  |  2010. szeptember 10.

     



Gyorslinkek
Európa jövője
Kérdések és válaszok Európa jövőjéről.
EU-s tájékoztató szolgálatok
Europe Direct Európai Információs Pontok hálózata
Közkönyvtári hálózat
Eseménynaptár
EU-s rendezvények Magyarországon
Pályázatok
A legfrissebb európai uniós pályázatok.
Ösztöndíjak és EU-s képzések
Több, mint 500 ösztöndíj és EU-s képzés egy helyen
Munkavállalás
Hogyan vállalhatunk munkát az Európai Unió országaiban.
Utazás
Minden, amit az európai utakról, utazásról tudni kell.
Könyvismertetők
Az EU-val és a csatlakozással kapcsolatos könyvek gyűjteménye.
Linkek
A legfontosabb EU-s linkek gyűjteménye téma szerint csoportosítva.

  Főoldal / Tények / Lisszaboni Szerződés /
Út az Európai Alkotmánytól a Lisszaboni Szerződésig

A 2007. december 13-án aláírt Lisszaboni Szerződés az Európai Unióban hat év folyamatos belső reformkísérleteinek végére tett pontot. A reformfolyamat az Európai Tanács 2001. decemberi ülésén kezdődött az Európa jövőjéről szóló ún. "Laekeni Nyilatkozat" elfogadásával. A Nyilatkozat elemezte az európai uniós fejlődés eddigi eredményeit, megjelölte a fő kihívásokat és a megújuláshoz szükséges reformokat, valamint összehívta az Európa jövőjével foglalkozó Konventet.

Az Európai Konvent az Európai Unió új alkotmányának kidolgozására jött létre. Az unió történetében ez volt a második ilyen javaslattevő testület, amely gyakorlatilag az első, az alapvető jogok kidolgozására hivatott konvent mintáját követte.

Az európai alkotmány létrehozásáról több mint két évig vitáztak a tagállamok. Az Európai Konvent első találkozójára 2002. február 28-án került sor, míg az EU vezetőinek végleges megállapodása 2004. június 18-án született meg, aláírására pedig 2004. október 29-én Rómában került sor. Az ezt követő ratifikációs folyamat keretében minden tagország vagy nemzeti parlamentje vagy népszavazás útján hagyta volna jóvá az alapszerződést, amely a tervek szerint két évvel aláírása után lépett volna hatályba, ám Franciaország és Hollandia lakossága 2005-ben népszavazáson elutasította a szöveget.

Ekkor az EU állam- és kormányfői 2005. júniusi csúcstalálkozójukon úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a ratifikációra előirányzott időszakot és egy ún. gondolkodási (reflexiós) időszakot iktattak be.

A 2007. első félévében az EU soros elnöki tisztségét betöltő Németország egyik legfontosabb elnökségi feladataként kezelte az Európai Alkotmány újjáélesztéséről folyó diskurzust, amelynek eredményeképpen a reflexiós időszakot lezáró 2007. júniusi maratoni uniós csúcson megegyezés született az EU új alapszerződésének (reformszerződésének) főbb pontjairól és a kormányközi konferencia (IGC) időpontjáról.

Az új portugál EU elnökség időszaka alatt 2007. július 23-án megnyitott reformszerződésről szóló kormányközi konferencia október 19-én végül elfogadta a Lisszaboni Szerződés szövegét, melynek aláírására a portugál fővárosban 2007. december 13-án került sor.

További információ a Lisszaboni Szerződésről itt található.

 Kapcsolódó kérdések:
 Melyek az Európai Alkotmány és a Lisszaboni Szerződés főbb különbségei?
 Mit tartalmaz a Lisszaboni Szerződés?
 Mi a célja a Lisszaboni Szerződésnek?
 Mikor ratifikálták a Lisszaboni Szerződést a tagállamok?
 Mikor írták alá a Lisszaboni Szerződést?
 Milyen fontos intézményi újításokat vezet(ett) be a Lisszaboni Szerződés?