A Lisszaboni Szerződést az Európai Unió tagállamainak vezetői 2007. december 13-án, az akkori EU soros elnök Portugália fővárosában, Lisszabonban írták alá.

A Szerződés csak azt követően léphetett hatályba, hogy azt a huszonhét uniós tagállam mindegyike ratifikálta. Az egyes tagállamok maguk dönthették el - az ország alkotmányos szabályaival összhangban -, hogy a ratifikációra népszavazás vagy parlamenti szavazás útján kerül-e sor. Az Alkotmányszerződéssel kapcsolatos ratifikációs kudarc után egyedül Írországban tartottak népszavazást az új szerződésről (2008 júniusában), ám a választópolgárok többsége nemmel szavazott. Ezt követően az írek számára leginkább kényes kérdésekben - katonai semlegesség, családpolitika, adórendszer - a szigetország lakóinak „megnyugtatása érdekében” külön garanciákat ígért az EU, s az írek végül 2009 októberében megszavazták a szerződést. Miután utolsóként a dokumentumot a cseh elnök is aláírta, a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jén hatályba lépett.

A Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatának állása

Kapcsolódó cikkek: Magyarország ratifikálta a lisszaboni szerződést Aláírták a Lisszaboni Szerződést  Kapcsolódó kérdések: Melyek az Európai Alkotmány és a Lisszaboni Szerződés főbb különbségei? Mit tartalmaz a Lisszaboni Szerződés? Mi a célja a Lisszaboni Szerződésnek? Mikor ratifikálták a Lisszaboni Szerződést a tagállamok? Mikor írták alá a Lisszaboni Szerződést? Milyen fontos intézményi újításokat vezet(ett) be a Lisszaboni Szerződés?  Kapcsolódó anyagok: LISSZABONI SZERZŐDÉS