A Lisszaboni Szerződés az Európai Unió hatékonyabb, átláthatóbb, demokratikusabb működését teszi lehetővé. Kellően rugalmas keretet nyújt a további fejlődéséhez és növekedéséhez, egyúttal az új szerződés az Unió hatékonyabb külső fellépését is szolgálja.

A legfontosabb tartalmi elemek

A Lisszaboni Szerződés fontosabb újításai a következők:

• Rögzíti az EU célját és legfontosabb értékeit, köztük az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlő esélyek és az emberi jogok, köztük a kisebbségekhez tartozók jogai védelmének az elvét.

• Egységes jogi személyiséget teremt az Unió számára. Ez azt jelenti, hogy hatályba helyezése után az EU maga is jogosult lesz valamely megbízottja révén szerződést kötni, megállapodást aláírni, nemzetközi konvencióhoz csatlakozni.

• Jogilag kötelező szövegnek ismeri el az Alapvető Jogok Chartáját.

• Tisztázza, hogy az EU csak olyan területeken illetékes, amelyekben a tagok kifejezetten ráruházták a szükséges hatáskört. Különbséget tesz kizárólagosan közösségi, illetve a tagállamokkal közösen gyakorolt hatáskörök között.

• Az EU állam- és kormányfőit magában foglaló Európai Tanács élén bevezeti az elnöki funkciót. Betöltőjét a tagállamok minősített többséggel választják két és fél évre. Az elnök megbízatása egy alkalommal megújítható.

• Létrehozza az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselő posztját, amelynek betöltője elnököli a külügyminiszteri tanács üléseit, és egy személyben az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős alelnöke.

• A Bizottság összetételénél 2014-ig alapelv marad, hogy minden ország egy-egy biztost állíthat. 2014-től azonban a testület létszáma a tényleges taglétszám kétharmadára csökken, hacsak a Tanács egyhangúlag nem dönt másként.

• Az Európai Parlament tagjainak száma a jövőben nem haladhatja meg a 751 főt. Az egyes tagországok európai parlamenti képviseletét minimum 6, maximum 96 fő látja majd el.

• 2014-től feltételesen, 2017-től végérvényesen módosítja a jelenlegi szavazati rendszert, új szabályokat vezetve be a minősített többség, illetve a döntési folyamatot blokkolni akaró tagállami képesség meghatározására.

• A minősített többséggel történő szavazást még tovább szélesíti a bel- és igazságügyi együttműködés legtöbb területére.

• A nemzeti parlamentek is jogot kapnak arra, hogy módosítást kezdeményezzenek valamely uniós jogszabály-tervezetben. 

• Egymillió uniós polgár közös petícióban uniós jogalkotást kezdeményezhet az Európai Bizottságnál.

• Lehetővé teszi, hogy még szorosabb integrációba - úgynevezett megerősített együttműködésbe - kezdhessen valamely témában a tagok harmada, feltéve, hogy ennek célja összhangban áll az alapvető uniós célokkal, és kezdeményezésük nyitott valamennyi tagállam bekapcsolódása számára.

A Lisszaboni Szerződés teljes szövege itt olvasható.

További információ:

A Lisszaboni Szerződés a gyakorlatban (a Külügyminisztérium kiadványa)

Letöltöm a dokumentumot

Kapcsolódó cikkek: Aláírták a Lisszaboni Szerződést  Kapcsolódó kérdések: Hogyan rendelkezik a Lisszaboni Szerződés az EU Alapjogi Chartájáról? Melyek az Európai Alkotmány és a Lisszaboni Szerződés főbb különbségei? Mi a célja a Lisszaboni Szerződésnek? Mikor ratifikálták a Lisszaboni Szerződést a tagállamok? Mikor írták alá a Lisszaboni Szerződést? Milyen fontos intézményi újításokat vezet(ett) be a Lisszaboni Szerződés?  Kapcsolódó anyagok: LISSZABONI SZERZŐDÉS