Az Európai Unió néhány évtized alatt hattagú nyugat-európai szövetségből 27 tagú, Európa nagy részét magában foglaló államszövetséggé vált, mivel 2007. január 1-jével Bulgária és Románia is teljes jogú tagja lett a Közösségnek.  Jelenleg négy ország, Törökország, Horvátország, Macedónia és Izland tagsága szerepel a napirenden.

A jelenlegi bővítési folyamat megfelel a 2004-ben csatlakozott országokkal kapcsolatban alkalmazott eljárásnak. A tagság feltétele az 1993-ban lefektetett ún. Koppenhágai Kritériumoknak való megfelelés, melyek a következők:

• a demokratikus intézmények stabilitása, a jogállamiság, a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartása,
• működő piacgazdaság, mely képes helytállni az európai uniós versenyben,
• a Közösségi joganyag teljes átvétele.

Emellett az uniónak késznek kell lennie új tagok fogadására (ez az ún. „abszorbciós kapacitás”).

Törökország

Törökország már 1963-ban jelezte az EU-hoz való csatlakozási szándékát, azonban az Európai Tanács csak 1999-ben, Helsinkiben adott az országnak hivatalosan is tagjelölti státuszt. 2001-ben és 2002-ben a török parlament olyan széleskörű reformokat fogadott el, melyek lehetővé tették a csatlakozási tárgyalások 2005 októberi megkezdését.

A török csatlakozási tárgyalások több szempontból is különlegesnek számítanak. „Nyílt végű” tárgyalásokról van szó, ahol a tagság nem garantált. A felvételre csak 2014 után kerülhet sor, az Unió 2007-2013-as költségvetésébe nem is kalkulálták bele a török tagság költségeit. A tárgyalások szüneteltethetők, amennyiben Törökország súlyosan megsérti az emberi jogokat vagy a jogállamiság elvét. Végül Törökországnak - ha kezdetben nem is nyíltan - de el kell ismernie a ciprusi görög kormányt.

A tárgyalások legutóbbi fejezeteként az Európai Parlament 2010 februárjában értékelte Törökország felkészültségét. A képviselők további lépéseket várnak a jogállamiság, a szólásszabadság, a jószomszédi kapcsolatok, a kisebbségi jogok, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc területén. A jelentés teljes magyar nyelvű anyaga ezen az oldalon olvasható. 

Törökország és az EU kapcsolatáról bővebben ezen oldalunkon olvashat.

Horvátország

Horvátország a délszláv háborúk miatt csak 2003 februárjában nyújtotta be csatlakozási kérelmét az EU-hoz. Az Európai Tanács 2004 decemberében zöld utat adott a tárgyalások 2005-ös megkezdéséhez, azonban ennek feltételéül szabta, hogy Horvátország együttműködjön a hágai nemzetközi törvényszékkel a háborús bűnösök (pontosabban Ante Gotovina tábornok) kiszolgáltatásában. Gotovinát végül 2005 decemberben a Kanári-szigeteken tartóztatták le, ügyét az ICTY (Nemzetközi Törvényszék) tárgyalta, melyet 2010. január 27-én zártak le hivatalosan.

A tárgyalási folyamat optimista becslések szerint 2011-ben fejeződhet be, és Horvátország ezután az Európai Unió teljes jogú tagja lehet. 2010. június 30-ára valamennyi fejezettel kapcsolatban megkezdték a tárgyalásokat, és 20 témakörben le is zárták azokat.

Horvátország és az EU kapcsolatáról bővebben itt olvashat.

Macedónia

Macedónia 2004. március 22-én kérte felvételét az Európai Unióba, melyre válaszul májusban a Tanács felkérte a Bizottságot, készítsen véleményt Macedónia csatlakozási kérelméről. Az Európai Unió vezetői 2005 decemberében hivatalosan tagjelölti státuszt adtak az országnak, a tárgyalások megkezdésének időpontját azonban máig nem tűzték ki.

Az Európai Parlament legutóbb 2010. február 10-én értékelte Macedónia uniós csatlakozási felkészülését. A képviselők az országtól további lépéseket várnak a jogállamiság, a szólásszabadság, a jószomszédi kapcsolatok, a kisebbségi jogok, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc területén. A Parlament arra számít, hogy „a közeljövőben” megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Az EP egyetértett a görög kormány javaslatával, hogy a nyugat-balkáni államok számára a „2014-es, szimbolikus és ösztönző felvételi célt” tűzzék ki.

Macedónia és az EU kapcsolatáról bővebben itt olvashat.

Izland

Csatlakozási kérelmét Izland 2009. július 16-án nyújtotta be az Európai Unióhoz. Július 27-én a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy véleményezze a kérelmet. A vélemény alapját az a 350 oldalas kérdőív képezte, amelyet a Bizottság az izlandi hatóságoknak küldött valamennyi lényeges szakpolitikai területre vonatkozóan.

2010. június 17-én az Európai Tanács döntött a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Izlanddal. A Bizottság korábbi véleménye alapján a tagállamok egységesen úgy határoztak, hogy az ország megfelel a politikai kritériumoknak, azonban alapvető reformokra lesz szüksége a pénzügyi felügyelet és a betéti garancia rendszer szervezetét és működését tekintve.

Izland és az EU kapcsolatáról bővebben itt olvashat.