Magyarország egyetért az európai uniós zöldség- és gyümölcspiaci reform tervezetének alapirányával, de számos ponton roppant kritikus álláspontra helyezkedett, mert úgy véli, a javaslat nem szolgálja az új tagállamok érdekeit és felzárkózását.

Az Európai Bizottság a cukorágazat reformját követően a zöldség- és gyümölcstermesztés rendszerének átalakítását vette tervbe. Az ágazathoz kapcsolódó kiadások legnagyobb részét a feldolgozóipari alapanyag-támogatások teszik ki, melyek megszűnése után ezek az összegek átkerülnének az érintett tagállamok egységes gazdaságalapú támogatási borítékjába, azaz a termeléstől elválasztva kerülnének kifizetésre. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szerint ez érintetlenül hagyja a régi állapotokat, mert így az igazi haszonélvezők a régi tagországok (különösen Olaszország, Görögország és Spanyolország) maradnak, ahol ennek a támogatási formának már jól bevezetett hagyományai vannak. A javaslat szerint Magyarország nagyon kis mértékben, 0,0476 millió euróval, csupán a keret 0,61 százalékával rendelkezne.

A terv szerint növekedne a termelői csoportok (tész) szerepe is, amellyel az FVM is egyetért, hiszen az ágazatban alacsony a szervezettség. Ahol a tész-tagság 20 százalék alatti - így Magyarországon is - az eddigi 50 helyett 60 százalékos szinten lehet társfinanszírozni az ilyen szövetkezetek működési alapjait.

Új elem a javaslatban, hogy a tészek a termelésük 5 százalékát 100 százalékos uniós finanszírozás mellett vonhatják ki a piacról, ha a terméket közintézményeknek, iskoláknak vagy kórházaknak szánják. A piaci válságkezelés ugyancsak a tészek feladatkörébe kerül 50 százalékos társfinanszírozásban.

Mivel mindössze két EU-tagországban felel meg a zöldség- és gyülmölcsfogyasztás szintje az egészségesnek, a fogyasztás növelésére 60 százalékban az EU által finanszírozott ösztönzési programot lehet indítani.

Magyarország javaslatot tett a termelői szervezetek erősítésére, azok kiemelt támogatására az elmaradott régiókban, valamint a közösségi források ágazaton belüli átcsoportosítására. A szabályzórendszernek a magyar álláspont szerint lehetőséget kell nyújtania a nemzeti preferenciák érvényesítésére, például a szerkezetváltás segítésére.