|
 |
|
Adópolitika az Európai Unióban
Az adópolitika valamennyi ország számára a nemzeti szuverenitás alapvető eleme, egyúttal a nemzeti gazdaságpolitikák egyik fő eszköze, a költségvetések alapvető bevételi forrása. Érthető, hogy az EU-tagországok ezen a területen ragaszkodnak befolyásuk fenntartásához. A tagállami adórendszerek bizonyos szintű összehangolása ugyanakkor elengedhetetlen az Unió egységes piacának zavartalan működéséhez, így az a tagállamok érdekeit is szolgálja. Az uniós adójog részleges és adóterületenként eltérő harmonizáltsága egyszerre tükrözi a különböző sajátosságokat és célokat, ugyanakkor a közös érdekeket is. Bár a tagállamok adózás terén igyekeznek megőrizni önállóságukat, és az uniós adójogszabályokat továbbra is egyhangúsággal kell meghozni, a tagállamok sok területen már nem vagy csak korlátok közé szorítva alakíthatják szabadon adórendszerüket.
Az uniós adórendelkezések jogi alapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 110-113. cikkei biztosítják, amelyek lefektetik azokat az alapelveket, amelyeknek a tagállamoknak adópolitikájuk alakítása során meg kell felelniük. Ezen túlmenően a Szerződések számos olyan általános érvényű előírást tartalmaznak, amelyek természetesen az adózás területére is vonatkoznak. A Szerződések rendelkezései alapján megalkotott uniós adójog jellemzően irányelvekből áll. Az irányelv olyan uniós jogi aktus, amely az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat, de a cél megvalósításának a formáját, az eljárások megválasztását és a saját jogrendszerbe ültetését a tagállamokra bízza. Ebből következően az irányelvek átvételekor előfordulhatnak értelmezésbeli eltérések a tagállamok között, így az adózás területén különösen fontos szerepe van az Európai Bíróság ítéleteinek, illetve jogértelmezésének.
A belső piac kialakítása elengedhetetlenné teszi az adórendszerek bizonyos mértékű összhangjának megteremtését. Az adózás különböző területein a belső piaci integráció kiteljesedésének függvényében különböző mértékű harmonizáció valósult meg, azaz az adózási kérdések az Európai Unióban csak részlegesen harmonizáltak. Az Európai Unió adópolitikája alapvetően eltérően kezeli a közvetett és a közvetlen adókat.
Közvetett adónak nevezik a nem közvetlenül az adózóra, hanem a termékek és szolgáltatások gyártására, illetve fogyasztására kivetett adófajtákat (pl. hozzáadottérték-adó, jövedéki adó, egyéb forgalmi adó). Közvetlen adónak nevezik a közvetlenül az adózóra kivetett adókat. (Pl. jövedelemadó, társasági adó, vagyonadó.)
Az áruk és szolgáltatások szabad áramlásához kapcsolódó közvetett adók nagymértékben harmonizáltak a belső piac zavartalan működése és a verseny torzulásának elkerülése érdekében. A hozzáadottérték-adó (Magyarországon általános forgalmi adó - áfa) az áruk mozgása szempontjából legfontosabb és ezért legkorábban harmonizált adónem: az elmúlt négy évtizedben igen részletes, összefüggő, harmonizált szabályrendszere alakult ki. A jelenlegi uniós szabályozás kiterjed az adókulcsok közelítésére, valamint a befizetési kötelezettség helyének egyértelmű meghatározására. Az ásványolajokra, dohányárura és alkoholtermékekre kivetett jövedéki adó közösségi szintű harmonizációját a belső piac 1993-as létrejötte tette szükségessé. Az ekkor kialakított rendszer révén lehetővé vált a jövedéki termékek szabad mozgása az Unión belül. Az uniós szabályozás meghatározza a minimális adókulcsokat, amelyeket a felhasználás helyén, a végső fogyasztásra kerüléskor kell megfizetni. A harmonizált közvetett adók közé tartozik továbbá az energiaadó is, amellyel az ásványolajokra kivetett adót terjesztették ki minden energiahordozóra. A harmonizációt az is indokolta, hogy az energiapiac liberalizálásához szükségessé vált az eltérő tagállami energiadóztatási gyakorlatok összehangolása.
A közvetlen adókra vonatkozóan a Szerződések nem tartalmaznak kifejezett rendelkezéseket, csak az a követelmény jelenik meg, hogy a nemzeti adórendszereknek tiszteletben kell tartaniuk a négy szabadság érvényesülését. Ennek megfelelően a közvetlen adók területén az uniós jog csak egyes, a belső piac működését közvetlenül érintő tranzakciókkal foglalkozik: olyan uniós jogszabályok születtek, amelyek biztosítják a kettős adózás elkerülését, az adóelkerülés megelőzését, valamint szükségesek a határon átnyúló gazdasági tevékenységek folytatásához és a tagállamok közötti belső piaci versenyt torzulásának megakadályozásához. Ezen a téren bizonyos, tagállamok közötti tranzakciók, valamint a megtakarításokból származó kamatjövedelmek megadóztatására vonatkozóan születettek egységes szabályok. Az elmúlt időszakban folyamatosan jelen voltak a társasági adóra vonatkozó egyes előírások (társaságiadó-alap számítás) harmonizálására irányuló törekvések, amely azonban nem élvezi a tagállamok egyhangú támogatását. Fontos megjegyezni, hogy a kifejezetten nem szabályozott adónemek esetén is kötelező a Szerződések alapelveinek alkalmazása. Így például az egyes tagállamok jövedelemadó-szabályozása nem tehet különbséget állampolgársági alapon, a helyi adók nem tartalmazhatnak állami támogatásnak minősülő adókedvezményeket, a gépkocsiadó nem képezhet vámmal azonos hatású intézkedéseket.
Az Unió adópolitikájának további fejlődése szempontjából fontos, hogy az Unió gazdasági versenyképességének növelése nehezen képzelhető el a jelenlegi adórendszerbeli különbségek fenntartása mellett. Egy valóban versenyképes egységes piac megteremtése feltételezné az adószabályok a mait jelentősen meghaladó harmonizációját. Nem véletlenül merült fel, hogy egyes lépéseket egyhangú döntés helyett a rugalmas integráció eszközeivel (megerősített együttműködés) vezessenek be a tagállamok egy részének részvételével, a kimaradók pedig később csatlakozhatnának a kezdeményezéshez.
Az adózással összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy az uniós költségvetés stabilitásának, bevételi forrásainak a tagállami költségvetésektől való függésének csökkentése érdekében több javaslat is született egyfajta uniós adónem bevezetésére.
Bővebb információ és hivatalos tájékoztatás
Európai Bizottság
Adó- és Vámügyi Főigazgatóság
A Főigazgatóság feladata - az adózás terén - azoknak az akadályoknak a feltérképezése, amelyek meggátolják a magánszemélyeket és a vállalkozásokat az egységes piac előnyeinek maximális kihasználásában; az uniós célkitűzések (versenyképesség, fenntartható fejlődés stb.) megvalósítását szolgáló adóügyi javaslatok előterjesztése; hatékony válaszok kidolgozása az adózással kapcsolatos nemzetközi kihívásokra; a tagállami adóhatóságok együttműködésének elősegítése az adócsalás elleni fellépés érdekében; valamint rendszeres konzultációk lebonyolítása az érintett és érdekelt felekkel annak érdekében, hogy az uniós adójog lépést tudjon tartani a gyorsan változó igényekkel és követelményekkel.
A Főigazgatóság honlapján - a tagállami adóhatóság adatszolgáltatásai alapján - az egyes tagállamok nemzeti szabályozásairól is olvasható információ. (Pl.: “Taxation trends in the European Union” kiadvány, “Taxes in Europe” adatbázis)
Tagállami adóhatóságok
Az állampolgárokat érintő adókérdések (pl. adókulcsok meghatározása) leginkább a tagállamok nemzeti szabályozásán keresztül jelentkeznek, ezekre csak ritkán gyakorol közvetlen hatást a közösségi adójog. Az egyes tagállamok szabályozásáról az illetékes nemzeti adóhatóság szolgálhat hivatalos tájékoztatással, melyek elérhetőségeiről az alábbi oldalon olvasható további információ.
Nemzetgazdasági Minisztérium
Adó- és Pénzügyekért Felelős Államtitkárság
A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok keretében az Államtitkárság látja el az Európai Unióhoz és nemzetközi szervezetekhez kapcsolódó tagságból, illetve az azokban való együttműködésből fakadó feladatokat, illetve közreműködik ezek ellátásában. Kodifikációs és koordinációs feladatai körében előkészíti, illetve összehangolja az egyes nemzetközi pénzügyi intézményeknél a tagságból eredő szabályozási feladatokat, valamint koordinálja és képviseli az EU Tanácsának ülésein a magyar álláspont kialakítását.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
A magyar adózási előírások alkalmazására vonatkozó kérdésekben hivatalos állásfoglalással a hatáskörrel rendelkező adóhatóság szolgálhat. A NAV általános tájékoztató szolgálatának, valamint a Regionális adó-főigazgatóságok elérhetőségei az alábbi oldalon olvashatók. A fontosabb előírásokról, normákról az adóhatóság szakemberei által készített információs füzetekben olvasható általános tájékoztatás.
Felhasznált és ajánlott irodalom
Mocsáry Péter: Bevezetés az Unió adópolitikájába. In: Marján Attila (szerk.): Az Európai Unió gazdasága. HVG Könyvek, Budapest, 2006
Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. HVG-ORAC, Budapest, 2011
Öt év az Európai Unióban. Külügyminisztérium, Budapest, 2009
Hasznos oldalak
Európai Bizottság Adó- és Vámügyi Főigazgatóság honlapja
Az Európai Unió tevékenységei területei - Adópolitika
Európa Önökért - Adózás
CIRCA: Az Európai Unióról szóló ismertetők - Adópolitika
SCADplus: Az uniós jogszabályok összefoglalói - Adózás
Utolsó frissítés: 2012.04.04.
|
 |
|
|
kövessen minket:
