A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy az elmúlt évek során az internet iskolában történő használata tekintetében Európában komoly fejlődés volt tapasztalható. A korábbi EU tizenötök országainak többsége általában jobb eredményekkel büszkélkedhet, mint az újonnan csatlakozott országok, de közülük is többnek számos tennivalója akad még ezen a téren. Magyarország elsősorban az internet tanórán történő alkalmazása, valamint a tanárok informatikai továbbképzése terén van lemaradva.

A felmérést 2006 tavaszán folytatták le a 25 tagállamban, valamint Norvégiában és Izlandon. A Bizottság által múlt héten közzétett vizsgálat megállapítja, hogy az európai iskolák közel 100 százalékában van internet-hozzáférés.

A helyzet azonban lényegesen rosszabb, ha csak azokat az iskolákat vesszük figyelembe, amelyekben szélessávú internet-hozzáférés is van, ekkor ugyanis az arány már csak 67 százalék. Ez a hozzáférés ráadásul igen egyenetlenül oszlik el, mivel körülbelül 90 százalékban használnak szélessávú internetet a skandináv országok, illetve Hollandia, Észtország és Málta iskoláiban, míg ez az arány mindössze 13 százalék Görögországban, 35 százalék alatt van Lengyelországban, Cipruson és Litvániában, és Szlovákiában is csak 40 százalék. Más megközelítésben: az EU tizenötök iskoláinak 72 százalékában van szélessávú internet-hozzáférés, míg az újonnan csatlakozott országok esetében ez az arány csak 43 százalék. Magyarországon viszont hetvenhét százalék, ami az EU 25-ök átlagához képest is kifejezetten jónak tekinthető. (Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban már 2003-ban is az állami iskolák 95 százalékában használtak szélessávú internetet.)

A száz diákra jutó (internetes hozzáféréssel is rendelkező) számítógépek száma 18 és 26 darab között mozog Dánia, Norvégia, Hollandia, az Egyesült Királyság és Luxemburg iskoláiban, európai átlagban azonban ez a szám csak tizenegy. Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Portugáliában és Görögországban 6-7 számítógépen kell száz diáknak osztoznia, Magyarország ebben a tekintetben megfelel az európai átlagnak.

2001-ben az EU tizenötök tagállamaiban még csak az iskolák 44 százaléka rendelkezett saját honlappal, mára hatvanhárom százalék, az új tagállamokban pedig még ennél is magasabb az arány: 67 százalék (Magyarországon ugyanakkor csak 56 százalék).

Ami a tanórán történő számítógép-használatot illeti, az arány megint csak nagymértékben eltérő az egyes országokban. 90 százalék feletti például az Egyesült Királyságban és Szlovéniában, ugyanakkor Görögországban, Szlovákiában és Magyarországon a 20 százalékot sem éri el. Az európai átlag 61 százalék, a tanároknak ugyanakkor mégis több mint 80 százaléka véli úgy, hogy a diákok igenis motiváltabbak és jobban figyelnek olyankor, amikor számítógépet és internetet is használnak az órán. (Az informatikai eszközök mellőzése ugyanis nem mindig a szándék hiányát jelenti a tanárok részéről. Fő okként elsősorban az eszközök hiányát említették, és csak másodikként azt, hogy az adott tantárgy nem igényli az ilyen jellegű oktatást. A tanárok döntő többsége szerint nemcsak az ellátottság, de a gépek folyamatos karbantartása tekintetében is hiányosságok vannak.)

A számítógépes ismereteket valamennyi vizsgált országban tanítják külön tantárgyként is. Ez különösen az újonnan csatlakozott tagállamokra igaz (az iskolák több mint 80 százalékában van ilyen tantárgy). A régi tagállamok esetében ez az arány jóval alacsonyabb, ezekben az országokban ugyanis már sokkal inkább a tanórák részeként, a tantárgyakba beépítve használnak internetet.

Ami a tanárok és a tanítók számítógépes ismereteit illeti: az összkép igen pozitív (csak 7 % nem rendelkezik semmilyen informatikai ismerettel vagy alig valamennyivel), de számos tagállamban - így Magyarországon is - van még teendő. A legtöbben a görög tanárok közül nem rendelkeznek ilyen irányú képzettséggel (31 százalék), őket követi Magyarország (15 százalék), Lettország (14 százalék) és Szlovákia (13 százalék). Svédországban, Dániában, Norvégiában, Finnországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Hollandiában ez az arány gyakorlatilag 0 százalék.

A fent említett adatokkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy azok a különböző típusú közoktatási intézmények (általános iskolák és középiskolák) országonkénti együttes átlagára vonatkozó adatokat mutatják. Jelentős eltérés van azonban az általános iskolák és a középiskolák felszereltsége között is, többnyire az utóbbiak javára, és persze eltérő mértékben használják a különböző iskola típusok az internetet tanórai segédeszközként is.