A Bizottság a gyümölcs- és zöldségpiac támogatását az egységes támogatási rendszerbe integrálná. Ez azt jelenti, hogy a feldolgozott gyümölcsre és zöldségre vonatkozó valamennyi támogatást függetlenítik a termeléstől, és megemelik az egységes támogatási rendszerre vonatkozó nemzeti költségvetési plafonokat. A tagállamok referenciaösszegeket határozhatnak meg, és megszabhatják, hogy mely gazdálkodók részesülhetnek reprezentatív időszakon alapuló új jogosultságokban.

Az Európai Bizottság a közvetlen kifizetésekre rendelkezésre álló költségvetési keretet 2008-ban 769 millió euróval, 2009-ben 831 millió euróval, 2010 és 2013 között és az utána következő években 783 millió euróval emelné meg a jelenlegi szinthez képest, hogy a friss és feldolgozott zöldséget és gyümölcsöt termelő ágazat is a rendszer része lehessen. Az Agence Europe értesülése szerint a pénz jelentős része a nagy zöldség- és gyümölcstermelő országoknak jutna: a teljes összeg 40 százalékát Olaszország, 25 százalékát Görögország, 22 százalékát pedig Spanyolország kapná.

Brüsszel azt javasolja, hogy az egyes tagállamokra határozzák meg, hogy hány hektár nagyságú termőterület részesedhessen a támogatásból, illetve, hogy mekkora legyen az egységre jutó támogatás mértéke. A burgonyatermelőknek folyósított támogatásokat is elválasztanák a termeléstől. Az ágazat egységes farmi kifizetési rendszerbe való bekapcsolása azt jelenti, hogy a feldolgozott zöldségek és gyümölcsök (paradicsom, citrusfélék, körte, őszibarack, sárgabarack, szárított füge, szilva és aszalt szőlő) támogatása, amely éves szinten 400 millió eurót visz el a teljes 1,5-1,7 milliárdos keretből, megszűnik.

A Bizottság szerint az új szabályozás által a termelői szervezetek rugalmasabbak lesznek, szabályzataikat pedig egyszerűsítik. A termelők minden termék tekintetében szabadon csatlakozhatnak a különböző termelői szervezetekhez. Azokon a területeken, amelyeken a termelés kevesebb, mint 20 százalékát hozzák forgalomba a termelői szervezeteken keresztül, valamint az új tagállamokban, a termelői szervezetek létrehozására kiegészítő támogatást - 50 százalék helyett 60 százalékos közösségi társfinanszírozást - vezetnek be.

Külön támogatásban részesülnek a termelői szervezetek összeolvadásai és a termelői szervezetek társulásai. Továbbra is külön támogatás illeti meg a nemzetközi vagy szakmaközi szinten működő termelői szervezeteket. A tagállamok és a termelői szervezetek nemzeti stratégián alapuló működési programokat dolgoznak ki.

A válságkezelés is a termelői szervezeteken keresztül bonyolódna, 50 százalékos közösségi társfinanszírozás mellett. Az eszközök közé tartozik a zöld szüret/be nem takarítás, promóciós és kommunikációs eszközök alkalmazása válsághelyzetben, képzés, betakarítási biztosítás, valamint a befektetési alapok felállításához kapcsolódó igazgatási költségek finanszírozása. A termelői szervezetek 50 százalékos társfinanszírozás mellett vonhatnak ki árukat a piacról.

Az EU 100 százalékban támogatja az iskoláknak, gyermektáboroknak, kórházaknak, jótékonysági szervezeteknek, idősek otthonának és büntetésvégrehajtási intézeteknek való ingyenes zöldség- és gyümölcsszállítmányokat, amelyek mennyisége nem haladhatja meg az egyes termelői szervezetek által forgalomba hozott mennyiség 5 százalékát.

A Bizottság az export-visszatérítések és a feldolgozási támogatás eltörlését és a mezőgazdasági termékre - a gyümölcs- és zöldségféléket is beleértve - vonatkozó forgalomba hozatali előírások alapelveinek a harmonizálását is javasolja. A testület minimum összeget határozna meg a termelőszövetkezeteknek, amelyet környezetvédelemre kell költeni és több EU-s pénzt biztosítana az ökológiai termelésre és a promóciós intézkedésekre is.

A gyümölcs- és zöldségtermelés az EU-költségvetés 3,1 %-át, a teljes uniós mezőgazdasági termelésnek pedig 17 %-át teszi ki. A Bizottság a reformot még 2007 közepe előtt szeretné jóváhagyatni a Tanáccsal és a Parlamenttel, amely így 2008-ban hatályba léphetne.