Bár az unió továbbra is a világ legnagyobb bortermelője, exportőre és fogyasztója, az európai ágazat dolgozói évek óta súlyos kihívásokkal szembesülnek a piacok telítettsége, elsősorban az olcsó amerikai, chilei, ausztrál, dél-afrikai és kínai borok miatt. A jelenlegi támogatási rendszer megújítása ezért már régóta napirenden van, az új javaslat a túltermelésből származó felesleg támogatása helyett inkább az európai borok versenyképességének növelésére, valamint azok külföldi promóciójára helyezné a hangsúlyt.

Az unió jelenleg évente mintegy félmilliárd eurót költ a felvásárolatlan borok eladására, mely a jelenlegi trendeket figyelembe véve - az uniós fogyasztás egyre csökken, miközben az import egyre nő, az évtized végére mintegy 15%-os túltermelés várható a borpiacon - már fedezhetetlen az unió borpiaci költségvetéséből. A döntésről szóló brüsszeli közlemény szerint a borágazat eddigi uniós költségvetése ugyanakkor változatlan maradna (évi 1,3 milliárd euró), de annak elköltésében jelentős változások várhatóak.

A reformcsomag legfontosabb eleme ennek megfelelően az unió bortermelésének csökkentése, a javaslat 200 000 hektár szőlőültetvény kivágását indítványozza, és minden tagállamnak kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy borvidékeinek legalább 10%-át kivonja a termelésből. Azok a termelők, akik önként felhagynak a termeléssel, több évre kompenzációt kapnak majd. Ezen túlmenően az EU minden túltermeléshez kapcsolódó támogatást is megszüntetne, így a felesleg felvásárlását, ennek ipari alkohollá történő desztillálását, a magántárolási támogatásokat, illetve az export-visszatérítéseket is.

A javaslat megtiltaná a borok mesterséges édesítését, a „szárazcukrozást” is, mely előre láthatóan megosztja majd a tagállamokat. Míg a déli országok termelői - ahol az év nagy részében folyamatosan süt a nap, így a bor cukortartalma természetesen magasabb lehet - támogatják az elképzelést, az északabbra fekvő tagállamok, akik a kedvezőtlenebb időjárási viszonyok miatt inkább élnek szárazcukrozással, valószínűleg megtámadják ezt a javaslatot.

A reformcsomagot idén ősszel tárgyalják a tagállamok szakminiszterei, s Brüsszel bízik abban, hogy a politikai megállapodás 2007 végére megszülethet, és így jövő augusztusban életbe léphetnek a változások. Uniós szakértők ugyanakkor tartanak a viták elhúzódásától, mivel a kontinens bortermelői az eltérő termelési, éghajlati és fogyasztói szokások miatt igen különböző álláspontokat képviselnek.

A magyar álláspont szerint tervezet nem segíti a kijelölt célok megvalósulását. Az FVM különösen sérelmesnek nevezi közleményében a tervezet, a támogatások elosztására vonatkozó megközelítését. „A támogatások történelmi alapon történő újraelosztása diszkriminatív, rendkívül hátrányos és igazságtalan a 2004-ben és a 2007-ben csatlakozott 12 tagállam szőlő és borágazatára nézve, mert részükre nem biztosítja a szükséges forrásokat a szerkezetátalakításra, a versenyképesség feltételeinek javítására. A tervezet jelenlegi formájában konzerválja az Európai Unió strukturális problémáit, nem ösztönöz szerkezeti változásokra.” - áll a minisztérium által kiadott véleményben. Az FVM ellenzi a répacukor használatának tilalmát is, mert az szerinte növeli a termelés költségeit, a bor versenyképességi esélyeit pedig rendkívüli mértékben rontja.

Az európai mezőgazdaság egyik legjelentősebb szektorában, a borszektorban jelenleg mintegy két és fél millió ember dolgozik, a változások elsősorban a legnagyobb bortermelő országokat érintik majd, melyek sorrendben a következők: Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Németország, Portugália, Magyarország, Görögország és Ausztria.