|
 |
| A csalás elleni hivatal is vizsgálhatja a parlamenti kiadásokat
2008. február 22. - EUvonal
Nagy felhördülést keltett az Európai Parlamentben az a jelentés, mely az európai parlamenti képviselők havi személyzeti hozzájárulásának felhasználását vizsgálja. A jelentést az EU csalás elleni hivatala (OLAF) is vizsgálhatja.

A titkos jelentés egy 167 kifizetést magában foglaló mintán alapszik, mely azt vizsgálja, a képviselők mire fordítják az akár havi 17.000 euróra rúgó személyzeti juttatást.
A kimutatás kizárólag az EP pénzügyi ellenőrzési bizottságának tagjai számára hozzáférhető, nekik is csak akkor, ha az információkat bizalmasan kezelik. A jelentést csak olvasásra kaphatják meg és feljegyzéseket sem készíthetnek róla.
A dokumentum konkrét neveket ugyan nem tartalmaz, de megnevez „személyes visszaéléseket”. A jelentés többek között olyan eseteket emel ki, amelyek során egyes képviselők a személyzeti hozzájárulás teljes összegét egyetlen személynek fizették ki, miközben nem foglalkoztatnak asszisztenseket.
Egyes vélemények szerint a jelentés azért nem kerülhet nyilvánosságra, mert az befolyásolná a – gyakorta egyébként is választói közönybe ütköző – európai parlamenti választások kimenetelét.
A vizsgálat nyomon követi a nemrég megújított képviselői utazási támogatások rendszerét is, mely korábban a képviselők könnyen lehívható pénzforrásaként a médiában gyakori és széles körű negatív visszhangot kapott.
A havi személyzeti hozzájárulást a képviselők asszisztensek és gyakornokok foglalkoztatására fordíthatják. Nem ütközik semmilyen szabályba azonban, hogy a képviselők valamely rokonukat foglalkoztassák az irodában vagy a választókerületben.
Az EP szóvivője elmondta, hogy „a belső ellenőr megerősítette, hogy az európai parlamenti képviselők személyzetének foglalkoztatási rendszere bonyolultabbá vált, mert a foglalkoztatásra három különböző szerződési forma létezik, miközben nehézségeket okoz a 27 eltérő nemzeti adózási-, társadalombiztosítási- és adminisztrációs rendszer is. A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jelentés „nem leplezett le egyetlen személyes csalási ügyet sem”.
Az EP főtitkára, Harald Romer a közeljövőben tesz javaslatot az egységes toborzási rendszer felállítására, amely közvetlenül a 2009-es európai parlamenti választások után léphet életbe.
|
 |
|
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó anyagok:
|
|
|
|