Balázs Péter a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora Iván Gáborral, a Külügyminisztérium szakállamtitkárával beszélt az unió közös költségvetésének kérdéseiről a szakállamtitkár „Bevezetés az Európai Unió költségvetésébe” című könyvének bemutatóján. Iván Gábor - aki egyébként a magyar EU-elnökséget előkészítő bizottság titkárságának vezetését is ellátja - a költségvetés és a közösségi politikák viszonyával kapcsolatban elmondta: a magyar álláspont a kérdésben az, hogy a tagállamoknak először a közös célokkal és politikákkal kapcsolatban kell egyezségre jutniuk, majd ehhez kell rendelni a különböző költségvetési eszközöket, nem pedig fordítva, ahogy napjainkban az inkább jellemző. 

Magyarország szerint az jelenti a költségvetéssel kapcsolatos nehézségek fő okát, hogy a gyakorlatban a tagállamok először a kiadási plafonban egyeznek meg, és csak utána döntenek arról, mire költsék a forrásokat, így az uniós politikák és közös célkitűzések szükségletei gyakran csak másodlagos fontossággal bírnak, szemben a tagállamoknak a közös költségvetéssel szembeni nettó pozíciójával. A magyar álláspont szerint az EU költségvetés átfogó reformjára mindaddig kevés esély lesz, amíg a vitákat a nettó befizetői szemlélet határozza meg, és a tagállamok a nettó költségvetési pozíciójukon mérik sikerüket, nem pedig a közös politikák eredményességén. A szakállamtitkár a majdani költségvetés prioritásairól szólva elmondta: elképzelhetőnek tartja, hogy olyan területek, mint például a migrációs politika, az energiapolitika vagy a transznacionális hálózatok nagyobb súlyt kapnak majd a 2014-től induló periódusban.

Egy kérdésre válaszolva Iván kifejtette, nem tartja lehetetlennek valamiféle közös európai adó bevezetését, úgy gondolja, hogy születhetnek olyan megoldások, politikák, melyek saját forrásokat generálnak a költségvetés bevételi oldalán. Példaként a közösség új kibocsátás-kereskedelmi rendszerére utalt, ahol a kibocsátási egységek egyre nagyobb hányadát értékesítik árverésen, így a kibocsátásért fizetniük kell az egyes tagállamoknak.

A most megjelent könyv - melyet Balázs Péter hiánypótlónak nevezett - többek között az uniós költségvetés működésébe nyújt betekintést, integrációelméleti szempontból is elemezve bemutatja a közösségi költségvetés elveit, a pénzügyi perspektíva sajátosságait. Elemzi emellett a költségvetés kiadási szerkezetét, a saját források rendszerét, összeveti az uniós és a nemzeti költségvetés jellegzetességeit, valamint bemutatja a közösségi költségvetés és az uniós politikák fejlődésének kapcsolatát. Kitér emellett a tagállamok közötti költségvetési vitákra, melyben kiemelt figyelmet fordít a 2007-2013-as pénzügyi keretekből leszűrhető tanulságokra.