| Megtartotta alakuló ülését az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI)
2008. szeptember 15. - EUvonal
Az első budapesti székhelyű uniós intézmény ma tartotta alakuló ülését a Magyar Tudományos Akadémián. Az ETI legfontosabb feladata az európai kutatás-fejlesztés, oktatás és innováció területén történő együttműködés fokozottabb koordinációja, és ezáltal egy versenyképesebb, a globális kihívásoknak még jobban megfelelni tudó közösség létrehozása.
A z Európai Innovációs és Technológiai Intézet mai, ünnepélyes alakuló ülésén részt vett az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős biztosa, Jàn Figel', az Európai Parlament alelnöke, Rodi Kraca-Cagaropulu, a francia elnökség képviseletében pedig Valerie Précresse felsőoktatási és kutatási miniszter. Magyarországot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter képviselte.
José Manuel Barroso megnyitó beszédében üdvözölte, hogy Budapest lett az ügynökség központja, méltatva a magyar tudományos eredményeket, találmányokat. Az Európai Bizottság elnöke emlékeztetett rá: számtalan magyar és európai nagy elme hagyta el Európát a jobb feltételek miatt, ezért az Európai Uniónak kiemelt helyen kell kezelnie ezt a kérdést, és mindent meg kell tennie, hogy megteremtse azokat a körülményeket, feltételeket, melyek segítenek nemcsak megtartani, de ide is vonzani a tudósokat. Többek között ezért is kezdeményezte az Európai Bizottság az ETI létrehozását, mondta a Bizottság elnöke. Barroso szerint „az intézet létrehozása jelentős mérföldkő az ötödik szabadságjog, a tudás szabad mozgásának megvalósításában”, amihez elengedhetetlen az üzleti világ, a magánfinanszírozás minél intenzívebb bevonása a kutatás-fejlesztésbe.
Gyurcsány Ferenc, Magyarország miniszterelnöke így nyilatkozott: „A tehetség és a tudás az a “nyersanyagkészlet” vagy “természeti kincs”, amely Európa valamennyi országában rendelkezésre áll. Az ETI segítségével minden eddiginél hatékonyabban tudjuk majd kiaknázni ezeket, hogy az EU minden polgárának hasznot hozzanak.” A miniszterelnök ugyanakkor igyekezett eloszlatni azt az általános tévhitet, miszerint most felálló ügynökség egy új Tudományos Akadémia, vagy kutatóközpont lesz; beszédében hangsúlyozta: az új intézmény feladata csupán a már meglévő kapacitások minél optimálisabb kihasználása, koordinálása, uniós szintű prioritások felállítása lesz. A központ éppen ezért nem csorbítja az egyes nemzetállamok tudományos kutatási önállóságát, hanem ezekre építve a lehető legtöbbet hozza ki, szolgálva Európa versenyképességét.
Rodi Kraca-Cagaropulu, az Európai Parlament alelnöke beszédében kiemelte: az ETI esetében egy olyan egyedülálló kezdeményezésről van szó, mely a tudásháromszög minden területét (oktatás, K+F és innováció) egységbe foglalja, mellyel Európának esélye lehet felvenni a versenyt a versenyképesség szempontjából egyre nagyobb kihívást jelentő feltörekvő gazdaságokkal.
A francia elnökség nevében Valerie Précresse méltatta az új intézmény kiváló tagjait, akik különböző hátterükkel véleménye szerint kitűnően jelképezik az ETI tevékenységét: a tudományos élet szereplői mellett a gazdasági élet kiemelkedő személyiségei is részt vesznek majd a szervezet munkájában. A politikus szerint az ügynökség nagymértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy „ötödik szabadságként”, az áruk, a szolgáltatások és a tőke után a tudás is szabadon áramolhasson az unióban, ami kiemelt helyen szerepel a francia elnökség prioritásai között is.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke egy 200 éves intézmény vezetőjeként kívánt sok sikert az újonnan megalakuló Európai Innovációs és Kutatási Központ vezetőinek, egyúttal az MTA nevében együttműködéséről és támogatásáról biztosította az új központot.
Az ETI feladatával, működésével kapcsolatban bővebb információ olvasható az intézmény hivatalos honlapján, valamint alábbi oldalunkon.
|