GÖNCZ KINGA külügyminiszteri köszöntője az öt évvel ezelőtti, történelmi lépésnek értékelhető csatlakozásról.

IVÁN GÁBOR: Ötéves uniós tagságunkra

A Külügyminisztérium európai igazgatójának tanulmányában olvashatunk Magyarország nemzeti érdekeiről, az Európai Unió közös értékeiről, valamint az európai integráció fejlődésének jelenlegi jellemzőiről is.

INOTAI ANDRÁS: A sikeres magyar EU-tagság útján

A szerző írása alapján Magyarország a nemzetközi munkamegosztásba való beágyazottságánál, jelentős pénzügyi sebezhetőségénél fogva, de a fenntartható fejlődés alapkövetelményeit figyelembe véve sem választhat racionálisan más utat, mint erősíteni az európai integrációt, és minden területen törekedni annak mélyítésére és a közösségi kompetenciák kibővítésére.

MÜLLER ADRIEN: Intézményi kérdések az Európai Unió napirendjén

A tanulmány kiemeli, hogy az unió jövőjével kapcsolatos dilemmákat messze nem lehet csak kizárólag az intézményi kérdéseken keresztül meghatározni. Mégis, az elmúlt években azt láthattuk, hogy azok jelentős részben uralták az uniós napirendet. A polgárok pedig nem mindig tudtak azonosulni az intézményrendszert javító célkitűzéssel, és a folyamatok szükségességét egyes esetekben másképp ítélték meg, mint a politikai döntéshozók.

BECSEY ZSOLT: Hosszú menetelés, hosszú tanfolyam

A néppárti EP-képviselő írásában a másodosztályú tagság veszélyéről szól, szerinte hazánk létérdeke, hogy gyorsan bekerüljünk az euróövezetbe, mint abszolút elitklubba, és az is létérdeke, hogy addig is, amíg ez megtörténik, ne az eurózóna szerint legyen az Európai Unió külső reprezentációja, mert akkor abból évekig kimaradunk.

HERCZOG EDIT: Az első évek Brüsszelben

A szerző felvillantja az Európai Parlament működésének mindennapjait, majd sorra vesz néhány stratégiai jelentőségű témakört, amelyben az EP-nek az elmúlt öt évben sikerült eredményt elérnie. Végül szól a társadalmi, szervezeti és gazdasági kihívásokról is, amelyekkel Európának szembe kell néznie a jövőben.

OLAJOS PÉTER: Megszületett az európai klímacsomag

A tanulmányban arról olvashatunk, hogy a világnak, és benne Európának egy soha nem látott kihívással, a klímaváltozás megállításával és az ahhoz való alkalmazkodással kell megküzdenie, és ebben Magyarország nagy lehetőséget kap.

SZENT-IVÁNYI ISTVÁN: Magyar érdekek az Európai Parlamentben

A szerző tanulmányában négy nagy horderejű szakpolitikai témát vesz górcső alá: a kisebbségvédelem problémáit, a balkáni országok és az unió viszonyát, az EU keleti és déli szomszédságpolitikáját, valamint a közös energiapolitika legégetőbb kérdéseit.

DIENES-OEHM EGON: Magyarország az Európai Unió belső piacán

A cikk az egységes belső piac működéséhez szükséges alapvető közösségi jogszabályok és jogintézményekről értekezik, azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a négy gazdasági szabadság gyakorlati érvényesülése - a viszonylagos jogi rendezettség ellenére - még az áru- és tőkepiacon sem mondható kielégítőnek, a szolgáltatások és a munkaerő piacán pedig jellemző maradt a tagállami protekcionizmus.

FAZEKAS JUDIT: Bel- és igazságügyi együttműködés az Európai Unióban

A tanulmány célja, hogy áttekintést adjon az Európai Unióban a bel- és igazságügyi együttműködés területén - Magyarország EU-csatlakozása óta, vagyis az elmúlt öt évben - végbement folyamatokról.

HARGITA ESZTER: Versenypolitika - Állami támogatások

A szerző bemutatja az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzése terén a csatlakozáskor fennálló feladatokat és az ezek végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat. Kitér továbbá arra, hogy az elmúlt öt évben hogyan változott az EU állami támogatási szabályrendszere, és ez milyen hatással volt a magyar támogatásellenőrzési rendszerre az említett időszakban.

SÁRAI JÓZSEF: A magyar vállalkozások közösségi játéktere

Az értekezésből megtudhatjuk, hogy 2004. május 1. és 2008. november 30. között a magyar versenyhatóság 66 ügyet indított közösségi jogalapon, 45-ben született határozat, ezeknek hozzávetőlegesen egyharmadában tervezte a GVH, hogy olyan döntést hoz, amely elmarasztalásra vagy kötelezettség előírására irányul.

VAJDA LÁSZLÓ: Beteljesülő remények. A magyar agrárgazdaság az unióban

A tanulmány részletesen bemutatja, ahogy a csatlakozással a magyar agrárgazdaság egy, a korábbitól lényegesen eltérő feltételrendszer keretei közé került. Ugyanazon a pályán, az egységes belső piacon kellett versenyeznie olyan tagállamokkal, amelyek éveken, évtizedeken keresztül a tőlünk független versenyfeltételek alakítói és haszonélvezői voltak, továbbá a támogatások mértékében is lényeges különbség volt.

ZSOLNAY TAMÁS: Magyarország és az uniós közlekedéspolitika

A szerző azt elemzi írásában, hogy az EU cselekvési irányait kijelölő közlekedéspolitikai fehér könyv ugyan még csatlakozásunk előtt, 2001-ben született, végrehajtása viszont javarészt Magyarország tevékeny részvételével valósulhat meg.

MOCSÁRY PÉTER: Az unió és az adózás

Ez a cikk azt mutatja be, hogy az adózás miért különbözik más területektől, és miért változott másképp, mint életünk többi vizsgált része. A közösségi adójognak ugyanis az az egyik sajátossága, hogy csak részlegesen harmonizált, így hol nagyobb, hol kisebb mértékben köti meg a tagállamok adószedő kezét.

ERHART TIBOR: Fél évtized a Gazdasági és Monetáris Unióban

A tanulmány ismerteti a GMU működési kereteit, majd összefoglalja Magyarország GMU-ban eltöltött első négy-öt évének a téma szempontjából legfontosabb fejleményeit, végül röviden szól az euróbevezetés magyarországi előkészületeiről.

GELLÉRNÉ LUKÁCS ÉVA-GYULAVÁRI TAMÁS: Szociálpolitika és foglalkoztatás

A szerzőpáros elemzésében arról olvashatunk, hogy az EU szociálpolitikája részben szűkebb, részben azonban tágabb is, mint nemzeti szinten. Az uniós szociálpolitika a szociális szférán kívül egyrészt a munka világával kapcsolatos „szociális jogharmonizáció”, másrészt a nyitott koordináció sajátos közösségi eszközével a szociálpolitikai kormányzás konvergenciája.

VASS ILONA: Az ötödik szabadság

„A tudás hatalom és manapság számtalan elképzelés, kezdeményezés lát napvilágot a tudás, a kutatók és a kutatási eredmények hasznosításával kapcsolatban. A szerző a cikkben a legutóbbi fejleményeket összegzi és mutatja be összefüggéseiben. Végül néhány, az Európai Kutatási Térséghez kapcsolódó kiemelkedő magyar törekvésről számol be.

LOBODA ZOLTÁN: Konvergenciakísérletek. Az „Oktatás és képzés 2010” program

Magyarország uniós csatlakozásával a hazai oktatásügy a közösségi oktatáspolitikai koordináció részévé vált. A tanulmány bemutatja a koordinációs mechanizmus működését, és megvizsgálja, hogyan jelennek meg az unió oktatáspolitikai céljai a hazai megvalósításban.

HEIL PÉTER: A szövetség kincsesládája. Az Európai Unió fejlesztési alapjai Magyarországon

A szerző elemezése szerint, ami a kohéziós politika magyarországi bizonyítványát illeti, mindenben, amit eddig mérni tudtunk, nemzetközi összehasonlításban jók, sokszor nagyon jók voltunk. Ez pedig nagyon fontos abból a szempontból, hogy 2013 után folytathassuk majd, amit elkezdtünk és nekiláthassunk a harmadik Nemzeti Fejlesztési Tervnek.

BARANYAI GÁBOR: Öt zöld év? Az uniós csatlakozás hatása a magyar környezetügyre

A cikk bemutatja, hogy a környezetvédelmi acquis átvétele és végrehajtása alapjaiban változtatta meg a gazdasági szereplők, a lakosság, valamint a hatóságok kötelezettségeit, lehetőségeit. A jogközelítés forradalmi léptékű eredményeit azonban a jogalkalmazás nem tudta maradéktalanul érvényre juttatni.

GRIS EMESE: Közös kül- és biztonságpolitika, 2004-2009

A tanulmány célja a hazánk 2004. május 1-jei európai uniós csatlakozása utáni kül- és biztonságpolitikai események, ezen belül a védelempolitikai dimenzió fejleményeinek áttekintése.

GÁSPÁR MIKLÓS: Részesedés a közös forrásokból. Az EU költségvetése és a magyar Európa-politika 2004 és 2009 között

A szerző álláspontja szerint az EU-költségvetés kiadási prioritásai jó eséllyel átrendeződhetnek 2013 után. Ez az átrendeződés elsősorban a Magyarország számára fontos agrártámogatások rovására történhet, amire a magyar Európa-politika alakítóinak fel kell készülniük, beleértve a közös költségvetés jövőjével kapcsolatos jelenlegi magyar álláspont részleges újragondolását is.

Az Európai Tükör legfrissebb száma letölthető innen, valamint - az Európai Tükör 2005 januárja óta megjelent valamennyi számával egyetemben - a www.euvonal.hu/europai_tukor oldalunkról.