EUvonal - EU Tájékoztató Szolgálat

„Baráti jobbot nyújtunk” – Beszélgetés BALÁZS PÉTER miniszterrel hazánk külpolitikájáról
Magyarországnak megadatott, hogy szuverén államként vegyen részt a nemzetközi életben. Vannak nálunk jóval nagyobb nemzetek, amelyek nincsenek ebben a helyzetben. Gondoljunk a kurdokra vagy a bajorokra. Ők nem tudnak külügyminisztert küldeni Washingtonba, Moszkvába, Pekingbe, mert másként tagozódtak be a világba. Nagyon meg kell tehát becsülnünk, hogy Magyarország „nemzetközi játékos” lehet. Ezzel a szereppel élni kell.

Merrefelé Európa? Beszélgetés KUKORELLI ISTVÁN alkotmányjogásszal
A nemzeti politikai színtereken zajló európai parlamenti választásokat jó ideje másodlagos jelentőségű választásokként értékelik. Ez a jelenség az új tagállamok belépésével, az EU bővítésével még markánsabbá vált, s nem kivétel ez alól a 2009. évi voksolás sem. Ennek egyik fő magyarázata, hogy az EP-választási csatákat is az egyes tagállamok politikai pártjai vívják egymással, s kampányuk középpontjába eminensen nem európai, hanem nemzeti politikai ügyeket állítanak.

MARJÁN ATTILA: Az Európai Unió nemzetközi versenyképességének kilátásai
Európa egyik legfontosabb feladata hosszú távú versenyképességének megőrzése érdekében, hogy az alábbi kettős gazdaságpolitikai, illetve társadalompolitikai célrendszert helyezze politikai fókuszába: egyrészt fel kell erősítenie a magas hozzáadott-értékű termelői, illetve szolgáltatói szektorok szerepét a saját gazdasági szerkezetében az egyre erősebb és minőségibb kínai verseny ellensúlyozására; másrészt meg kell reformálnia költséges és fenntarthatatlan gazdasági-társadalmi modelljét.

BOTOS BALÁZS: Versenyképesség és külkereskedelem
A szerző a makroszintű versenyképesség és egy ország külkereskedelmi eredményességének összefüggéseit tekinti át Magyarország példáján. Az első rész a versenyképességi koncepciók elméleti vitáinak vázolásával indul. Ezt követően két nemzetközileg elismert intézmény (IMD és WEF) versenyképességi rangsorain belül Magyarország helyezéseinek változását mutatja be, összehasonlítva az export változásának adataival. A cikk második része a külkereskedelmi teljesítmény hátterében rejlő legfontosabb strukturális jellemzőket foglalja össze.

KEMÉNY LÁSZLÓ: Európai Unió és Oroszország: kapcsolatban – külön háztartásban
Az orosz Távol-Keleten, Habarovszkban került sor az Európai Unió tisztségviselői és az Orosz Föderáció vezetői között a már szokásos évi csúcstalálkozóra. Bár a felek tudatában vannak kölcsönös függőségüknek, sehogyan sem képesek megegyezni az együttélés elfogadható új szabályairól.

LŐRINCZNÉ BENCZE EDIT: Az Európai Unió bővítései az integrációs elméletek tükrében
A cikkben s szerzős a különböző integrációs elméleteket (többek között a föderalista, funkcionalista, institucionalista, konstruktivista elméleteket) vizsgálja, illetve azt, hogy ezek az elméletek miként foglalkoztak a bővítésekkel.

NAGY LILLA: Formálódó európai uniós kommunikáció
A tanulmány röviden áttekinti a formálódó európai uniós kommunikációt, és az első európai uniós nyilvános diplomáciai projektet ismertetve betekintést enged a harmadik országok felé irányuló kommunikáció gyakorlati kérdéseibe.

ANGYAL ZOLTÁN: Az Európai Bíróság és légi közlekedés védelme, avagy milyen következményekkel járhat egy rendelet mellékletének ki nem hirdetése?
Az Európai Bíróság egy közelmúltban kihirdetett ítéletében foglalkozott a légi közlekedés védelmét szolgáló egyes közösségi jogszabályok értelmezésével. Az ügy fő kérdése az volt, hogy rendelkeznek-e kötelező erővel a rendeletek azon részei, amelyek nem kerültek kihirdetésre az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Jelen tanulmány célja az ügy ténybeli és jog hátterének, bemutatása.

Magyar EU-elnökség, 2011

KOLLÁR BERNADETT – SIMON KINGA: Az EU-elnökség ellátása a multilaterális fórumokon
A tagállamok általában különös súllyal kezelik a multilaterális fórumokon ellátott elnökségi feladatokat, mivel ez a terület képezi az EU-elnökségek külvilág felé megmutatkozó tevékenységének egyik legláthatóbb szegmensét.

Európai biztonság- és védelmi politika

KIS-BENEDEK JÓZSEF: A nemzetközi terrorizmus sajátosságai
Az európai muzulmán közösség nem integrálódott, többnyire nem is akar asszimilálódni, ebből adódóan fogékony a Közel-Keletről kiinduló radikalizmusra.

Szemle

HARGITA ÁRPÁD: Nyertesek vagy vesztesek – Az EU-bővítés ötödik évfordulója
2004. május 1-jén az Európai Közösségek félévszázados fennállásának legnagyobb méretű bővítésére került sor.. Míg a régi tagállamokban a bővítéssel kapcsolatos fenntartások és félelmek erősödtek, addig a tagjelölt államokban a nem kis aggodalmak és fenntartások mellett számos illúzió kapcsolódott a csatlakozáshoz.

Szemle

CSEKE ZOLTÁN–PUPOS TIBOR–PÉTER ZSOLT–NÓGRÁDI JUDIT: Az összevont gazdaságtámogatási rendszer kérdőjelei
A tanulmány az összevont gazdaságtámogatási rendszer bevezetésével kapcsolatos dilemmákat elemzi.