„A tagállamok az utolsó tollaimat tépik ki” – mondta Mariann Fischer Boel, az EU mezőgazdasági biztosa tegnap Luxemburgban, az unió agrárminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón. A biztos elmondta, a Bizottság elérte azt a határt, amit „egyszerűen nem lehet átlépni”, ha nem akarjuk, hogy a pénzügyi fegyelem megbomoljon. „A továbbiakban egyetlen delegációnak sem lesz lehetősége arra, hogy több pénzt kérjen. És ezt úgy mondom, hogy tudom, a mezőgazdaság más szektorai is gondokkal küszködnek.” – szögezte le a biztos.
A Bizottság azt reméli, hogy a most elkülönítendő összeggel meg tudja szüntetni megszünteti a heti rendszerességű tüntetéseket, még ha a jelen támogatás csupán gazdánként ezer eurót jelent. A javasolt támogatást már a 2010-es költségvetésből biztosítják, és az egyes tagállamok kvótákkal korlátozott termelése alapján kerül kiosztásra. A plusz forrás eddig 21 tagállam támogatását nyerte meg, köztük Magyarországét is, de Franciaország és Németország is a javaslat mellett tette le voksát. Az ellenzők között elsősorban az Egyesült Királyság és Hollandia a hangadó.
A svéd elnökség képviselője az ülést követően elmondta: a 27 mezőgazdasági miniszter a Bizottság azon javaslatát is megvitatta, amely az uniós szabályozás átalakítását helyezi kilátásba, hogy a tagállamok további eszközöket kapjanak a tejágazat szerkezetének átalakításához. Az előirányzott lépések ugyanakkor piaci zavarok esetére a Bizottság számra is nagyobb mozgásteret biztosítanának, kiterjesztve a piacszervezésről szóló rendelet hatályát.
A tagállamok helyzetét könnyítené, hogy nemzeti tartalékot hozhatnának létre saját nemzeti kvótájuk részeként. A tartalékba átcsoportosított kvótát pedig az általuk meghatározott elsőbbséget élvező termelői csoportnak adhatják. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormány a kvótákon keresztül felvásárolja a termelői felesleget, anélkül, hogy többletilletéket kellene fizetnie Brüsszelnek a kvóták túllépéséért.
Az eddigi szabályozás szerint „egy vagy több éves ellentételezést” biztosít azon termelők részére, akik önként feladják kvótájuk egy részét. A tagállamok a jövőben az így felvásárolt kvótákat a nemzeti tartalékba utalva, a „kvótafelvásárlási rendszeren” keresztül támogathatják a szerkezetátalakítási programokat a 2009/2010, illetve 2010/2011-es időszakra nézve. Ráadásul az így felvásárolt kvóták nem kerülnének beszámításra a túllépések nemzeti értékének megállapításakor, így a fennmaradó kiegészítő illetékből az államok finanszírozni tudják a szerkezetátalakítást.
A Bizottság mostani javaslatait a tagállamok kényszerítették ki, a közös mezőgazdasági politika kezelésében ugyanis Brüsszelnek vannak szélesebb hatáskörei. A tagállamok egy része, köztük Magyarország is azonban úgy vélte, hogy a Bizottság intézkedései nem elegendőek a szarvasmarha ágazat problémáinak kezelésére, sőt hosszú távú problémákat is okozhatnak a szektornak.