| Nincs megállapodás az új uniós csúcspozíciók betöltéséről
2009. november 10. - EUvonal/MTI
A tagállamok vezetői tegnapi (2009. november 9.), berlini informális találkozójukon tovább egyeztettek a Lisszaboni Szerződés nyomán létrejövő posztok lehetséges jelöltjeiről, ám konkrét megállapodásra továbbra sem jutottak.
Fredrik Reinfeld, az Európai Tanács elnökségét adó Svédország miniszterelnöke folyamatosan egyeztet a tagállamok vezetőivel, mint elmondta: halad a konzultációkkal, és amint minden tagállam képviselőjével egyeztetett telefonon, és kezdi tisztábban látni a tagállamok elképzeléseit a lehetséges jelöltekről, összehív egy új csúcstalálkozót a pozíciók végleges eldöntésére.
Első sorban két tisztségről van szó, az EU állam-, illetve kormányfői szintű találkozóinak intézményes keretet adó Európai Tanács elnöki posztjáról, valamint a kül- és biztonságpolitikai főképviselő tisztségéről, amelyhez az új rendszerben több ezer fős uniós diplomáciai apparátus kapcsolódik majd. A főképviselő egyben az EU legfőbb végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak az alelnöke lesz. Ugyanakkor harmadik posztként a tagállamoknak meg kell állapodniuk a Tanács Főtitkársága vezetőjének személyéről is, mely posztot jelenleg Javier Solana tölt be, aki egyben az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is. A Lisszaboni Szerződés életbe lépésével ez a poszt „kettéválik”, és a Főtitkárság élére szintén úgy személyt kell majd kinevezni.
A beszámolók szerint Gordon Brown brit kormányfő továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy elődje, Tony Blair volt miniszterelnök legyen az Európai Tanács elnöke. A franciák és a németek azonban állítólag abban állapodtak meg, hogy valamely kis uniós tagországból kell érkeznie az elnöknek. Herman Van Rompuy belga miniszterelnöknek a legjobbak az esélyei, de szó van Jan Peter Balkenende holland és Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőről, Paavo Lipponen volt finn miniszterelnökről, Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellárról, valamint Vaira Vike-Freiberga volt lett államfőről.
A külügyi főképviselői posztra eddig David Miliband brit külügyminisztert emlegették legtöbbször, Miliband azonban a minap többek közlése szerint azt mondta, hogy nem pályázik a tisztségre, inkább maradna a brit politikai életben.
Ha nem Miliband kapná a külügyi főmegbízotti posztot, akkor arra leginkább Massimo D'Alema volt olasz miniszterelnököt tartják esélyesnek, de ellene állítólag több, főként új EU-tagország tiltakozik, D'Alema kommunista múltja miatt. Felmerült a szociáldemokrata Alfred Gusenbauer volt osztrák kancellár neve is.
|
