| Megjelent az Európai Tükör novemberi száma
2009. november 19. - EUvonal
Az Európai Tükör a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának folyóirata, mely havi rendszerességgel jelentet meg tanulmányokat, esszéket, összefoglalókat különböző uniós szakpolitikákkal, valamint aktuális európai témákkal kapcsolatban. Az alábbiakban a legfrissebb szám tartalmát ismertetjük.
ESÉLY EURÓPA SZÁMÁRA - INOTAI ANDRÁS A JELENLEGI VÁLSÁGRÓL, ÉS AMI UTÁNA KÖVETKEZIK
Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója véleménye szerint az Európai Uniónak ma még számos előnye van versenytársaival szemben. Ezek azonban gyorsan elveszhetnek – állapítja meg –, ha nem gyorsul fel az integrációs folyamat elmélyítése. Részletesen elemzi, milyen területeken kellene gyors változásokat elérnie a Közösségnek. Kiemeli a politikai integráció jelentőségét, de fontosnak tartja az európai identitás mielőbbi kibontakoztatását is.
MIKITA JÓZSEF : VERSENYKÉPESSÉG ÉS KOHÉZIÓ – AZ EURÓPAI KUTATÁSI ES REGIONÁLIS POLITIKA ÖSSZEFÜGGÉSEI
Az Európai Unió előtt álló fontos társadalmi-gazdasági kihívások tükrében nyilvánvaló, hogy az EU közös támogatási politikái között a koordináció és a komplementaritás további erősítésre szorul. Alapvető feladat a hatékonyabb eredmények elérése érdekében az egyes iránymutatások logikus egységbe rendezése, a pénzügyi eszközöket elérhetőbbé, a végső felhasználó számára átláthatóbbá tétele. Törekedni kell arra, hogy a strukturális alapok és a hetedik kutatási keretprogram Európa valamennyi régiójának lehetőséget biztosítsanak a K+F potenciál növelésére, hozzájárulva ezzel az unió belső gazdasági kiegyenlítődéséhez.
SZALÓKI KATALIN: AZ ÚJ EURÓPAI PARLAMENT - A HETEDIK CIKLUS
A hetedik közvetlen európai parlamenti választásra 2009. június 4. és 7. között került sor az Európai Unióban, ahol ezúttal először választhattak 27 tagállam polgárai képviselőket. A 736 kiadó helyre közvetlenül lehetett szavazni a tagállamokban, és a többnapos választási időszak végén jobbközép győzelem született. A választások motivációja, csakúgy, mint ahogy ez 2004-ben is tapasztalható volt, főként belpolitikai ügyekre koncentrálódott. Az új EP-re fontos szerep vár az elkövetkező ötéves periódusban, hiszen a Lisszaboni Szerződés tovább erősíti majd a szerepét. De nem csak hosszú távon várnak kihívások az immár egyre fontosabb uniós társjogalkotóra: munkája kezdetén, saját elnökének megválasztását követően, az Európai Bizottság elnökét is meg kellett választania, valamint várhatóan még 2009-ben sor kerül a teljes Európai Bizottság mint testület jóváhagyására is a temérdek más, szakpolitikai feladat mellett.
LOSONCZI LÍVIA: POLGÁROK EURÓPÁJA. REMÉNYEK ÉS TÉNYEK LISSZABON JEGYÉBEN
A Lisszaboni Szerződés életbelépésével valószínűleg új fejezet kezdődik a civilek és az Európai Unió kapcsolatrendszerében. Jelenleg ugyanis az EU-nak nincs egységes civil politikája, sőt még a civil szféra közösségi szempontú definíciója sem egyértelmű. A Lisszaboni Szerződés viszont kimondja: a demokratikus és polgár-közeli Európai Unió feltétele, hogy az uniós intézmények és tagállamok szorosan együttműködjenek a civil társadalommal, megerősíti, és egyértelművé teszi az európai szintű párbeszéd jogi kereteit. Egymillió polgár aláírásával pedig arra lehet kényszeríteni a Bizottságot, hogy foglalkozzon egy-egy kérdés uniós szabályozásával.
JUHÁSZ TÍMEA: CSALÁDBARÁT MUNKAERŐ-PIACI MEGOLDÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN
Napjainkban a munka és a családi élet összeegyeztetésének kérdése egyre jelentősebb hangsúllyal bír nemcsak a vállalatok, de az országok gazdasági életében is. Szervezeti szinten a vállalati vezetőknek fel kellett ismerniük, hogy a dolgozók teljesítményére és motiváltságára a munka és a családi élet összeegyeztetése egyre nagyobb hatást gyakorol, és a hagyományos motivációs ösztönzők – mint a kompenzáció legismertebb formája, a munkabér – már nem lesznek elegendők a magasabb hatékonyság elérése érdekében.
Magyar EU-elnökség, 2011
IVÁN GÁBOR: NÉHÁNY GONDOLAT AZ UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSÉNEK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL
A hosszú, kiélezett viták után 2005 decemberében létrejött tagállami kompromisszum a 2007–2013-as pénzügyi keretekről feltételül szabta, hogy annak időközi felülvizsgálatára sort kell keríteni 2008–2009-ben. A költségvetési keretek vitája, legyen az felülvizsgálat, vagy a többéves perspektíva létrehozása, három alapvető kérdés körül zajlik: mire költsük a közös forrásokat, mekkorák legyenek, és hogyan teremtsük elő azokat.
Európai biztonság- és védelmi politika
REMEK ÉVA : GONDOLATOK A LISSZABONI SZERZŐDÉSRŐL. ELŐTÉRBEN A BIZTONSÁGPOLITIKA
„Eljött Írország ideje, adhattok valamit a világnak, és ez a béke és a szabadság jövője” – mondta José Manuel Barosso még 2008 májusában (a Lisszaboni Szerződést elutasító ír népszavazás előtt), John Fitzgerald Kennedy elnök egykor, más vonatkozásban elhangzott szavaival. Valóban „mérföldkő” a Lisszaboni Szerződés, vagy csak az Európai Uniónak van szüksége valamire, ami „mérföldkő” lehet az integráció jövőbeli alakulásában? A tanulmány ennek a kérdésnek ered a nyomába.
Szemle
BATÓ MÁRK–SZENT-IVÁNYI BALÁZS: A LISSZABONI STRATÉGIA K+F PRIORITÁSI TERÜLETÉN ELÉRT EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE, A BEAVATKOZÁSOK HATÉKONYSÁGÁNAK ELEMZÉSE
A tanulmány a lisszaboni stratégia K+F és innováció fejlesztése prioritási területén mutatkozó törekvések hatékonyságát vizsgálja. A szerzők először áttekintik a legfontosabb intézkedéséket, majd strukturális indikátorok és független versenyképességi rangsorok segítségével elemzik az egyes tagállamok teljesítményét.
Szemle
NÁDUDVARI ZOLTÁN: A KÖZPÉNZEK FELHASZNÁLÁSÁNAK HATÁSOSSÁGA ÉS HATÉKONYSÁGA EURÓPÁBAN
Az Európai Bizottság részére készült módszertani vizsgálat átfogóan elemzi a közigazgatás folyamatait, intézményeit, inputjait és outputjait. Az oktatás és a kutatás-fejlesztés (K+F) hatékonysági mutatóinak nemzetközi összehasonlítása példaként kiemeli a mérés nehézségeit, a hatékonyságjavítás lehetőségeit.
Az Európai Tükör legfrissebb, novemberi száma letölthető innen, valamint - az Európai Tükör 2005 januárja óta megjelent valamennyi számával egyetemben - a www.euvonal.hu/europai_tukor oldalunkról.
|
