| Herman Van Rompuy és Catherine Ashton az EU új csúcspozícióiban
2009. november 20. - MTI
A vártnál gyorsabban, mintegy másfél órás tanácskozás után sikerült a tagállamok képviselőinek egyhangúlag megállapodniuk a Lisszaboni Szerződés nyomán létrejövő pozíciókról: az Európai Tanács első állandó elnöke a jelenlegi belga miniszterelnök, Herman Van Rompuy lesz, míg a kül- és biztonságpolitikai főképviselő posztját a jelenlegi kereskedelmi ügyekért felelős biztos, a brit Catherine Ashton kapta.
A soros elnökség nevében Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök kiemelte: a megbízatások eldöntésével immár teljes körűen működhet a december elsején életbe lépő Lisszaboni Szerződés, amely XXI. századira korszerűsíti az EU tevékenységét intézményes téren.
A 62 éves Herman Van Rompuyt – aki szinte a nemzetközi ismeretlenségből emelkedett idén a belga miniszterelnöki, majd nem egészen egy év alatt az uniós elnöki székbe – elsősorban kompromisszumkereső képességéért méltatják. Megválasztása után hangoztatta, hogy az unión belüli tárgyalásokon olyan hozzáállást igyekszik majd kialakítani, amely minden tagország érdekeire és érzékenységeire tekintettel van. Az unió rövid távú céljai közül kiemelte a decemberi koppenhágai klímakonferencia sikerre vitelét és a munkahelyteremtést, hosszabb távon pedig az unió egységének és szervezettségének fokozását. Kiállt a további bővítés, valamint az unió világban játszott szerepének növelése mellett is.
Az 53 éves Ashton tavaly óta az Európai Bizottság kereskedelmi felelőse, előzőleg pedig a brit Lordok Házának vezetője volt. Mostani megbízatásában alighanem jelentős szerepet játszott nemzeti és politikai (munkáspárti) hovatartozása, valamint az, hogy a gyengébb nemhez tartozik. Sajtótájékoztatóján Ashton azt hangoztatta, új munkakörében arra fog törekedni, hogy megfelelően képviselje az unió közös értékeit.
Ashton megbízatásához hivatalosan még az Európai Parlamentnek is hozzá kell járulnia, de valamennyi nyilatkozó komoly reményét fejezte ki, hogy ennek nem lesz akadálya.
Bajnai Gordon miniszterelnök a döntést úgy értékelte: az Európai Tanács első elnökének kiválasztásakor az a szempont érvényesült, hogy a tisztség betöltője konszenzusteremtő, kompromisszumkereső személyiség legyen. A megerősített hatáskörű kül- és biztonságpolitikai főképviselőt illetően pedig úgy vélekedett, hogy az első időszakban a szervezőkészség a legfontosabb, hiszen a főképviselőnek meg kell teremtenie az EU külügyi szolgálatát, az uniós diplomáciai képviseletek hálózatával együtt.
A svéd miniszterelnök a találkozót lezáró sajtótájékoztatón azt is bejelentette, hogy az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács főtitkári posztját a jövőben Javier Solana főképviselő eddigi helyettese, a francia Pierre de Boissieu tölti majd be.
|
