| Előkészületben a világ legnagyobb diplomáciai hálózata
2010. március 8. - EUvonal
Az uniós külügyminiszterek múlt hét végi (2010. március 5.-6.) találkozójukon áttekintették az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozásának helyzetét, valamint a közösség Nyugat-Balkánnal, a Közel-Kelettel és a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságaival folytatott kapcsolatát.
Az Európai Külügyi Szolgálatot illetően egyetértettek abban, hogy az EU a világ legnagyobb diplomáciai hálózatát építené ki, s az egyes országokban létesítendő képviseleteknek az unió teljes kapcsolatrendszeréről áttekintéssel kellene rendelkezniük. Úgy foglaltak állást, hogy már a következő, március 22-i rendes külügyminiszteri találkozón át kell tekinteni a Külügyi Szolgálat létrehozásának konkrét menetrendjét. Egyetértettek abban, hogy erősíteni kell az Európai Uniót, mint nemzetközi tényezőt; a szolgálat brüsszeli központjának készen kell állnia bármiféle válság gyors elemzésére és kezelésére, s egy következő lépésben lehet majd azzal foglalkozni, hogy hol tudja majd ez a hálózat kiváltani az egyes tagállamok diplomáciai képviseleteit.
Hozzászólásában Balázs Péter magyar külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy az egyes tagállamok vegyenek részt a kiépülő szolgálatban, különös tekintettel a földrajzi arányokra. A szolgálat konkrét felállításakor megfontolt, körültekintő eljárásra van szükség – tette hozzá.
Az ülésen először résztvevő Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, hogy a Külügyi Szolgálat felállítása aligha lehetséges a Lisszaboni Szerződésben előírt áprilisi határidőig, tekintettel arra, hogy elképzeléseit még az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban Balázs Péter emlékeztetett rá, hogy Magyarország a legelsők között kezdett el új felfogásban foglalkozni ezzel a térséggel, tavaly októberben megrendezve a Visegrádi Négyek és a nyugat-balkáni országok külügyminisztereinek találkozóját. Számos további kezdeményezés látott ezen kívül napvilágot: „van egy osztrák-görög, amely a 2014-es évet, mint az I. világháború kitörésének százéves évfordulóját tűzte ki céldátumul, hogy addig lépjünk előre. Készül egy horvát-szlovén szervezésű konferencia márciusra, és most tettek le az asztalra egy olasz-spanyol kezdeményezést, hogy júniusban legyen majd Szarajevóban egy nagyszabású konferencia” – mondta el a külügyminiszter, hozzátéve, hogy az előrelépéshez újra át kell gondolni a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos stratégiát, mivel egy 15 éve tartó államképződési, béketeremtési folyamatot kell célba juttatni. Kitért arra, hogy meg kell erősíteni a regionális megközelítés és a regionális együttműködés fontosságát.
A világ leggyorsabban fejlődő gazdaságaihoz fűződő uniós kapcsolatok kérdésköréből kiemelten Indiát, Kínát és Brazíliát tárgyalták a 27-ek, hangsúlyozva, hogy hosszú távú stratégiák kialakítására van szükség. Balázs Péter javasolta, hogy tegyék tartalmasabbá az uniós találkozókat ezekkel az országokkal és erősítsék az EU jelenlétét a G-20 államcsoportban.
A Közel-Kelettel kapcsolatban az uniós külügyminiszterek megerősítették elkötelezettségüket a két állam koncepciója mellett. Elhatározták, hogy az unió újabb kezdeményezéseket indít: Izraelt illetően elmélyítené a meglévő kapcsolatokat, Palesztin Hatóság esetében pedig nagyköveti szintre emelné a diplomáciai kapcsolatokat minden tagállam. Balázs Péter hozzászólásában – emlékeztetve a Koszovó elismerésével kapcsolatos helyzetre – hangsúlyozta, hogy olyan lépéseket kell meghirdetni, amelyekkel az unió egésze egyetért.
Forrás: Külügyminisztérium
|
