EUvonal - EU Tájékoztató Szolgálat

„Nincs olyan pénzügyi szereplő, olyan termék, olyan piac, olyan terület, amely kibújhatna egy megfelelő szabályozás és ellenőrzés alól” – hangsúlyozta Michel Barnier, az Európai Bizottság belső piacért és szolgáltatásokért felelős tagja tegnap (2010. július 21.) Budapesten, miután Navracsics Tiborral találkozott.

Barnier a bankadóról kialakított véleményét firtató újságírói kérdésre azt válaszolta: „uniós biztosként nem feladatom, hogy az európai kormányok által megszavazott törvényeket minősítsem, minden kormány maga eldönti szuverén módon, hogy mi az, ami célravezető a hazája számára.” Mindazonáltal leszögezte, utólag „objektíven és szigorúan” ellenőrzik majd a megszületett jogszabályokat, hogy megfelelnek-e a közösségi jog előírásainak. A Bizottság a múlt hét végén, az EU/IMF tárgyalások megszakadása után közleményében arra mutatott rá, hogy a kormány által javasolt egyes törvénytervezetek „piactorzítónak ítélhetőek és azok az Európai Uniós joggal is ellentétesek lehetnek”.

Barnier a bankadó kapcsán elmondta, korábban ő maga is javaslatot tett egy európai szintű, a bankok befizetéseiből felálló alap létrehozására, ám hangsúlyozta, annak célja egy esetleges jövőbeni válság esetén a bankok megmentése, és nem a költségvetési mérleg megtámogatása. „Például egyes országokban, így Franciaországban is azért akarják ezt az adót bevezetni, hogy a költségvetést ebből finanszírozzák. Ez a kormányoknak a szabadsága, de én egy más elképzelést támogatok” – mondta.

Pierre Labouverie, a Tanács soros elnökségét vivő Belgium magyarországi nagykövete az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága előtt korábban (július 6.) ugyanakkor elmondta, Belgium nagy érdeklődéssel figyeli a magyar bankadó alakulását, ám véleménye szerint az eltér az uniós elképzelésektől, vagyis nem a megelőzést, hanem a költségvetés finanszírozását célozza.

Nem az elmélet a rossz

A sorok között tehát Barnier azt üzente, a jelenlegi formában az unió továbbra sem támogatja a magyar bankadót, a biztos mégis szükségesnek tartotta leszögezni, nincsen ideológiai kifogása az ellen, hogy bármelyik tagállam megadóztassa a bankokat, vagy a pénzügyi szféra más szereplőit.

„Tudjuk, hogy miből indult ki a válság; részben egyes bankárok teljesen ésszerűtlen működésének következménye, és egyes esetekben azt is mondhatjuk, hogy morális és etikai tartás hiánya is okozta” – mondta Barnier, miközben hangsúlyozta, hogy általában beszél a bankszféráról, beleértve a tengerentúli területeket is. Hozzátette, hogy „nem csak ésszerűtlen magatartás, hanem ésszerűtlen díjazás is ide tartozik,” és emlékeztetett rá, hogy az unió nemrég fogadta el a bónuszok visszaszorítására vonatkozó uniós szabályozást. Az Európai Bizottság további intézkedései elsősorban a nagyobb saját tőke tartására irányulnak.

A szolidaritáson a hangsúly

Barnier kiemelte, nem szabad elfelejteni, hogy az IMF mellett az Európai Unió is hitelt nyújt az országnak, és a tárgyalások a hétvégén az EU-val is félbeszakadtak. A biztos szerint ennek oka a „modalitásokban” való véleménykülönbség, illetve annak az eltérő megítélése, hogy „a reformok és intézkedések segítik-e elérni azt a célt, amiről megegyezés született korábban”.

A biztos mindazonáltal hangsúlyozta, ugyanannak az uniónak vagyunk a tagjai és ebben a tagok szolidárisak egymással. A szolidaritás első számú értelmezésének azt nevezte, ha „betartjuk azokat a kötelezettségeket, amelyeket együtt választottunk”, és folytatjuk a munkát. Magyarország tehát továbbra is biztos lehet abban, hogy az unió keresni fogja a kompromisszum lehetőségét az országgal, amennyiben a július 22.-i országgyűlési szavazáson elfogadott 29 pontos adócsomag nem ellenkezik az uniós joggal. Míg ugyanez az IMF-ről nem mondható el feltétlenül, hiszen a múlt hét végi fiaskó óta nem érkezett jelzés Washingtonból arra vonatkozóan, hogy a szervezet tovább kívánna tárgyalni az országgal - igaz, erre a magyar kormány sem tett még javaslatot.