|
 |
|
Hogyan oszlanak meg a hatásköri kompetenciák az EU képviseletének tekintetében (az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az EU soros elnöksége között)?
Az EU intézményrendszerének sajátosságaiból fakadóan az egyes struktúrák közötti feladatmegosztás tekintetében nehéz meghatározni az elválasztó vonalakat. A képviseleti hatáskör birtoklása tekintetében minden intézmény számára megvan a saját, erre kijelölt szervezet vagy pozíció.
Az Unió általános képviseletének ellátására a Lisszaboni Szerződés létrehozta a közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő és az Európai Tanács elnökének posztját.
A közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő, aki egyben a Bizottság külkapcsolatokért felelős biztosa, annak alelnöke és a Külügyek Tanácsának elnöke. Ezáltal a külpolitika tekintetében a két uniós intézmény képviselete egyszerre valósul meg, és elérhetővé válik a közös uniós külpolitika létrehozása. A főképviselő a nemzetek feletti szint képviseletében jár el, hiszen a Bizottság alelnökeként minden körülmények között az EU érdekeit kell képviselnie a nemzetközi politikában. Emellett, a Külügyek Tanácsának döntéseit képviselve a kormányközi egyetértést is megtestesíti.
Az Európai Tanács (EiT) elnöke ezzel szemben az Unió állam és kormányfőiből álló tanácsának elnöke, reprezentatív, szimbolikus szerepet tölt be, önálló jogköre nincs. Az EiT elnöke a tagállamok közös hangját képviseli, az elfogadott álláspontok EU-ban és harmadik országokban való közvetítésével.
A soros elnökség intézménye megadja a tagállamok számára a lehetőséget, hogy fél éven keresztül a tanácsi formációk elnöki pozícióiban az EU politikai napirendjét meghatározzák, ezáltal képviseljék hazájukat, illetve a hasonló érdekekkel rendelkező államokat, és érdemlegesen megjelenítsék ezt az unió döntéshozatalának szintjén is.
Az uniós képviselet kompetenciája elsősorban a kormányközi szint és a szupranacionális szint képviseletének elkülönítésével határolható el a legjobban. A kormányközi szint intézményei a Tanács és az EiT, az Európai Bizottság, mint nemzetek feletti szerv pedig ezek mellett párhuzamosan működik. Az egyes szintek közötti képviselet közelítésére pedig a Lisszaboni Szerződés által hivatalosan biztosított posztok állnak rendelkezésre.
Az EiT elnöklése és az Unió fél éves tagállami elnöki képviselete között nincs kettősség. A Tanács elnöki posztját ellátó tagállam és az EiT elnökének feladatai nem fedik egymást, hiszen két különálló szerv képviseletét látják el az unió nevében.
 |
|
|
|
Kapcsolódó kérdések:
Kapcsolódó anyagok:
|
|
|
|
|
kövessen minket:
