|
 |
|
Mit tartalmaz a 2012-es Növekedési és Munkahely-teremtési Paktum?
Az Európai Tanács állam-, és kormányfői az Európa 2020 stratégiához illeszkedve fogadták el 2012. június 28-29.-én a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot.
Tagállami szinten meghozandó intézkedések
Az országspecifikus ajánlások végrehajtása során a tagállamok mindenekelőtt az alábbiakra fordítanak majd kiemelt figyelmet:
- a Stabilitási és Növekedési Paktumot tiszteletben tartva és az országra jellemző körülményeket figyelembe véve törekednek a differenciált, a növekedést elősegítő költségvetési konszolidációra, és ennek során különös figyelmet fordítanak a gazdaság növekedési potenciáljához közvetlenül kapcsolódó, a jövőbeli fejlődést célzó területekre irányuló beruházásokra, valamint a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának szavatolására. A Bizottság figyelemmel kíséri a szigorú költségvetési megszorításoknak a növekedést serkentő közkiadásokra és a közberuházásokra gyakorolt hatását. Beszámol a közkiadások minőségéről, és arról, hogy milyen lehetséges intézkedésekre van mód az uniós és a nemzeti költségvetési kereteken belül;
- helyreállítják a gazdaságba irányuló hiteláramlást, és sürgősen befejezik a szerkezetátalakítást a bankszektorban;
- előmozdítják a növekedést és a versenyképességet, mégpedig elsősorban azáltal, hogy orvosolják a mélyen gyökerező egyensúlyhiányokat, és a strukturális reformok folytatásával olyan új belföldi lehetőségeket tárnak fel, amelyek a növekedés szolgálatába állíthatók. Ez történhet többek között a hálózatos iparágakban a verseny megnyitásával, a digitális gazdaság előmozdításával, a környezetbarát gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázásával, a szolgáltatókat sújtó indokolatlan korlátozások megszüntetésével, valamint új vállalkozások elindításának könnyebbé tételével;
Ezen kívül a tagállamok elfogadták, hogy:
- hathatósan kezelik a munkanélküliség kérdését és orvosolják a válság társadalmi következményeit; reformokat hajtanak végre a foglalkoztatás mértékének növelése érdekében, és fokozottan törekednek a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek javítására, mindenekelőtt az első munkatapasztalat megszerzésének megkönnyítésére és a munkaerő-piaci részvétel arányának növelésére annak érdekében, hogy a fiatalok az iskola elvégzését követően néhány hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjanak, valamint az ESZA keretében támogatható további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben vehessenek részt; valamint hatékony szakpolitikákat dolgoznak ki és hajtanak végre a szegénység enyhítésére és a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok támogatására. A tagállamok késedelem nélkül végrehajtják Nemzeti Munkaterveiket, és a következő európai szemeszterre még ambiciózusabb és pontosabb munkaterveket dolgoznak ki. A tagállamoknak élniük kell azzal a lehetőséggel, hogy az ideiglenes munkaerő-felvételi támogatásokat az Európai Szociális Alapból finanszírozzák;
- korszerűsítik a közigazgatást, mindenekelőtt az igazságszolgáltatási rendszerben előforduló késedelmek kezelése, az adminisztratív terhek csökkentése és az e-kormányzati szolgáltatások fejlesztése révén.
Európai szakpolitikai hozzájárulás a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez
Az Európai Tanács uniós szinten további intézkedéseket kíván hozni a növekedés serkentése, új munkahelyek létrehozása és annak érdekében, hogy rövid és középtávon növekedjen a gazdaság finanszírozása, valamint hogy Európa termelési helyszínként és beruházási célpontként versenyképesebbé váljon.
A növekedés és a munkahelyteremtés előmozdításának egyik kulcsfontosságú tényezője, hogy a még meglévő akadályok lebontásával el kell mélyíteni az egységes piacot, főként a digitális és a hálózatos iparágakban. Az első egységes piaci intézkedéscsomagban szereplő intézkedésekkel kapcsolatban máris fontos eredmények születtek, ugyanis egyebek mellett elfogadásra került a szabványosításról szóló javaslat, továbbá a Tanácson belül megszületett az egyetértés a számvitelre, a kockázati tőke alapokra, a szociális vállalkozási alapokra, valamint az alternatív és az online vitarendezésre irányuló javaslatokról.
A Paktum célja, hogy 2015-re kiépüljön a jól működő digitalizált egységes piac, mivel ez új dinamizmust vihet az európai gazdaságba. Ezzel kapcsolatban elsősorban azokat az intézkedéseket kell kiemelt hangsúllyal kezelni, amelyek a határokon átívelő online adásvételt hivatottak továbbfejleszteni egyebek mellett az elektronikus számlázásra való áttérés elősegítésével, valamint az elektronikus azonosítás és egyéb elektronikus szolgáltatások határokon átívelő alkalmazásának ösztönzésével. Döntő fontosságú ezenkívül a nagy sebességű internethálózat teljes kiépítése iránti kereslet növelése, az európai szerzői jogi rendszer korszerűsítése és az engedélyezések megkönnyítése, ugyanakkor gondoskodni kell a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok magas szintű védelméről, és tekintettel kell lenni a kulturális sokszínűségre is.
A Növekedéshez és Munkahely-teremtési Paktum célja a belső energiapiac 2014-ig történő, a megállapodás szerinti ütemezést tartó, teljes kiépítése és annak biztosítása, hogy 2015 után egyetlen tagállam se maradjon elszigetelve az európai földgáz- és villamosenergia-hálózatoktól, jelentős mértékben hozzájárul majd az Európai Unió versenyképességéhez, növekedéséhez és a foglalkoztatási helyzet javulásához. Az energiahatékonysági irányelv hivatalos elfogadását követően a tagállamoknak gondoskodniuk kell majd annak gyors végrehajtásáról, mégpedig úgy, hogy az energiaágazatban rejlő jelentős munkahely-teremtési potenciál kiaknázása érdekében teljes mértékben kihasználják az irányelv rendelkezéseit.
Megállapodtak, hogy meg kell erősíteni az Európai Kutatási Térséget, és ennek keretében mindenekelőtt javítani kell a kutatás-fejlesztésre irányuló támogatásokat és az induló innovatív vállalkozások és kkv-k számára a befektetéshez való hozzájutás lehetőségét. A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő tervezett COSME-program és a „Horizont 2020” program segítségével az innovatív kkv-k könnyebben juthatnak majd forráshoz. Különösen fontos az olyan kulcsfontosságú alaptechnológiák előmozdítása, amelyek rendszerszintű jelentőséggel bírnak az innováció és a versenyképesség szempontjából az ipar és a teljes gazdaság vonatkozásában. Ez többek között az olyan területeket érinti, mint a nanotechnológia, a biotechnológia és a fejlett anyagok.
Egyes országok számára a megreformált kohéziós politika lehetőséget nyújt arra, hogy beruházásaik révén kilábaljanak a válságból, mivel a kohéziós politika unió s szinten a beruházás, a növekedés és a munkahelyteremtés egyik fő eszköze, nemzeti szinten pedig a strukturális reformok előmozdítója. Az EU-ban ezen politika keretében valósul meg a közberuházások jelentős része, elősegítve a belső piac elmélyítését.
Az Európai Tanács véleménye szerint a gazdaságfinanszírozás növelése létfontosságú, ezért az uniós GNI mintegy 1%-át kitevő, 120 milliárd eurós összeget fog az Unió fordítani a növekedést célzó, gyorsan ható intézkedésekre.
Az Európai Beruházási Bank befizetett tőkéjét 10 milliárd euróval meg kell növelni a szavatoló tőke megszilárdítása és annak érdekében, hogy teljes hitelezési kapacitása 60 milliárd euróval növekedjen. Ezáltal mintegy 180 milliárd euró szabadul fel az Európai Unió teljes területén – többek között a legnehezebb helyzetben lévő országokban – megvalósítandó további beruházások számára.
Az Európai Unió költségvetésének katalizátorként kell segítenie a növekedést és a munkahelyteremtést szerte Európában, leginkább azáltal, hogy ösztönzést ad a termelő és a humán tőkét célzó beruházásoknak. A következő többéves pénzügyi keretben az Európa 2020 stratégiának megfelelően a kiadásokat a növekedés, a foglalkoztatás, a versenyképesség és a konvergencia szolgálatába kell állítani.
Az adópolitikának hozzá kell járulnia a költségvetési konszolidációhoz és a fenntartható növekedéshez. Az energiaadóra, a közös konszolidált társaságiadó-alapra, valamint a megtakarítási adóról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslatokkal kapcsolatos munkában és megbeszélésekben késlekedés nélkül előre kell lépni.
Vitathatatlan prioritás a foglalkoztatás növelése: legyen szó akár nőkről, akár férfiakról, de mindenképpen különös figyelmet fordítva a fiatalokra és a tartósan munkanélküliekre. Döntő fontosságú az ifjúkori munkanélküliség problémájának kezelése, amelyre jó eszközt jelentenek az ifjúsági garanciák rendszerére és a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerére irányuló bizottsági kezdeményezések. Emellett elő kell segíteni az idősebb munkavállalóknak a munkaerőpiacra való visszavezetését. Tökéletesíteni kell az uniós kormányzást és többek között a foglalkoztatáspolitikák multilaterális felügyeletét.
Jobban ki kell használni a kereskedelemben rejlő növekedésösztönző erőt. Az Európai Unió eltökélten mozdítja elő a szabad, tisztességes és nyitott kereskedelmet, ugyanakkor – különösen a világ legnagyobb gazdaságaival szemben – a viszonosság és a kölcsönös előnyök szellemében kiáll saját érdekei mellett. Fokozottan törekedni kell kiváltképp a kereskedelmi akadályok felszámolására, a piacra jutás elősegítésére, a megfelelő beruházási feltételek elérésére, a szellemi tulajdonjogok védelmére és a közbeszerzési piacok megnyitására.
További információ:
Az Európai Tanács következtetései
Európai Tanács 2012. június 28-29. következtetések
A 2012. június 28-29-i csúcstalálkozóról
Utolsó frissítés: 2012. 07. 09.
 |
|
|
|
|
kövessen minket:
