Az Európai Unió „munkavédelmi törvényének” a 89/391/EGK keretirányelv tekinthető.

Célja: biztosítani a munkavállalók fokozott védelmet az EU tagállamaiban. Az irányelv hatálya kiterjed valamennyi munkavállalóra, kivéve az egyéni vállalkozókat és a háztartási alkalmazottakat.

A munkavállalók egészségéért és biztonságáért a munkáltató a felelős.

A munkáltató köteles:

• felmérni a biztonságot és egészséget érintő kozkázatokat
• tájékoztatni a munkavállalókat a biztonsággal és egészséggel összefüggő kockázatokról, megelőző intézkedésekről, elsősegélyről, tűzvédelemről, kockázatfelmérésről;
• konzultálni a munkavállalókkal és/vagy azok képviselőivel a biztonságot és egészséget érintő kérdésekben;
• biztosítani minden munkavállaló részére a megfelelő és munka-specifikus biztonsági és egészségügyi oktatást.

A munkavállaló köteles: 

• törődni saját egészségével és biztonságával;
• megfelelően használni a gépeket, berendezéseket, veszélyes anyagokat, egyéni védőeszközöket stb.

A 89/655/EGK irányelv rendelkezik a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimum követelményeiről:

A munkáltató köteles: 

• olyan munkaeszközt választani, amely a sajátos munkakörülményeket is figyelembe véve, alkalmas a munka elvégzésére
• a munkaeszközökön a megfelelő karbantartást elvégezni;
• speciális rendelkezésekeket bevezetni (pl.: ha a munkaeszköz különös veszélyt jelent, csak kijelölt személy használhatja);
• megfelelő oktatást biztosítani;
• a biztonságosság követelményeinek való megfelelést vizsgálni (képesítéssel rendelkező személyek a nemzetközi gyakorlat / nemzeti szabályozás szerint);
• a munkavállalót tájékoztatni az őt érintő veszélyekről.
• A munkaeszközök minimális követelményei: 
• a munkaeszközök azon elemeinek, melyek a biztonságos működést befolyásolhatják, jól azonosíthatónak és láthatónak kell lenniük;
• a munkaeszközöket csak megfelelő műveletekre lehet használni;
• biztosítani kell, hogy a munkaeszközök biztonságosan leállíthatóak legyenek;
• biztosítani kell, hogy a munkaeszközök beindítására csak szándékosan legyen lehetőség, és bizonyos esetekben azt, hogy ezt csak a megfelelő személy tehesse meg.

A 90/270/EGK irányelv a képernyő előtt végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről rendelkezik.

A munkáltató köteles elvégezni a munkaállomások biztonsági és egészségvédelmi elemzését. A napi munkamenetet úgy kell megtervezni, hogy a képernyő előtti napi munkát szünetekkel vagy a tevékenység megváltoztatásával szakítsák meg.

A munkavállaló jogosult a szem és látásvizsgálatra, a munka megkezdése előtt és azt követően olyan problémák jelentkezése esetén, amelyek a képernyő előtti munkának tulajdoníthatóak.

Az irányelv mellékletében sorolja fel a munkaeszközre (képernyőre, billentyűzetre, munkaasztalra, munkaszékre), a környezetre és az ember-gép viszonyára vonatkozó előírásokat is.

Az irányelv nem vonatkozik a közlekedési eszközök fedélzeti számítógépeire, a nyilvános használatra szánt számítógépes rendszerekre, hordozható rendszerekre, számológépekre, pénztárgépekre, illetve a kijelzővel ellátott elektromos írógépekre.

A 89/656/EGK irányelv az egyéni védőeszközök minimális követelményeiről rendelkezik.

Egyéni védőeszköz minden olyan eszköz, amelynek viselete, illetve használata megvédi a munkavállalókat a kockázatoktól. A védőeszközök akkor használhatók, ha a kockázatok a csoportos védelem technikai eszközeivel, a munkaszervezés intézkedéseivel, módszereivel, eljárásaival nem kerülhetőek el, vagy nem csökkenthetők megfelelő mértékben.

A védőeszközöknek meg kell felelniük a Közösség tervezésre és gyártásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági rendelkezéseinek, és alkalmasnak kell lenniük a kockázatok elhárítására. A védőeszközöket a munkáltatónak kötelessége térítésmentesen a munkavállaló rendelkezésére bocsátania. A védőeszközöket az előírt utasításoknak megfelelően kell használni, és ha szükséges a munkavállalót megfelelő oktatásban kell részesíteni.

Az irányelv melléklete felsorolja az egyéni védőeszközök típusait, valamint azokat a tevékenységeket, melyeknél védőeszköz biztosítása szükséges lehet.

A 94/33/EK irányelv a fiatal személyek munkahelyi védelméről szól.

Az irányelv szerint a 15 év alatti személyek gyermek, a 15 - 18 év közöttiek serdülő munkavégzőnek minősülnek.

Az irányelv kimondja a gyermekmunka tilalmát. A munkavállalók nem lehetnek 15 évnél fiatalabbak, illetve nem lehetnek tankötelezettség alá eső személyek. Gyermekeket kulturális, művészeti, sport- és reklámtevékenységben való szereplésre csak az illetékes hatóságok egyedi, előzetes hozzájárulásával lehet alkalmazni. Az engedélyezési eljárás feltételei tagállamonként eltérőek.

Az EU a serdülők munkavégzését is szigorúan szabályozza: 

• a serdülők életkorának megfelelő munkakörülményeket kell teremteni;
• értékelést kell készíteni a serdülőket érő munkahelyi kockázatokról;
• tilos alkalmazni fiatalkorút, ha a munka elvégzése fizikai, pszichikai képességeiket meghaladja, veszélyes anyagoknak vagy káros radioaktív sugárzásnak lennének kitéve, vagy, ha a munkavégzés balesetveszélyes helyen történne, ahol rendkívüli hidegnek, hőségnek, zajnak illetve rezgésnek lennének kitéve.

A munkaidő korlátozására vonatkozó rendelkezéseket a tagállamok határozzák meg, az irányelv csak útmutatással szolgál: 

• ha a fiatal személy egynél több munkaadónál dolgozik a munkaidők összeadódnak;
• gyermekeknek este 8 és reggel 6 között tilos a munkavégzés;
• serdülőknek 22.00 és 6.00, illetve 23.00 és 7.00 között tilos a munkavégzés. (Kivéve: pl. kórházban, fegyveres erőknél, kultúra-, sport területén, de itt is engedélyhez kötött).
  

Milyen munkavédelmi jogszabályok léptek életbe az EU csatlakozáskor?

• a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosulásai. - (MK/49.sz.)

• 15/2004.(IV.19.) FMM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet módosításáról. - (MK/49.sz.)

• 13/2004.(IV.19.) FMM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét vizsgáló, tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetőleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentéséről, valamint a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról.- (MK/49.sz.)

• A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvénynek és a végrehajtására kiadott 5/1993.(XII.26.) MüM rendeletnek egységes szerkezetű, az EU csatlakozáskor hatályos szövege, a MK/38., illetve MK/49.sz..-ban megjelent módosító jogszabályok figyelembevételével.

• 3/2003.(III.11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről. - (MK/24.sz.)

• 4/2002.(II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről - (MK/24.sz.)

• 3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről - (MK/19.sz.)

• 2/2002.(II.7.) SzCsM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról - (MK/ 18.sz.) -- (Utóbb kiegészült, itt már a legújabb verzió tölthető le).

• 4/2001.(IX.26.) SzCsM-EüM együttes rendelet a tengeri halászhajók fedélzetén dolgozók munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. - (MK/105.sz.)
  

2012 január 1-i hatállyal az alábbi munkavédelmi tárgyú, illetve a munkavédelem szervezetrendszerére vonatkozó jogszabályok változtak:

• Az Alaptörvény munkavédelemre vonatkozó rendelkezései.                   

• A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. módosulásai.                
  

• A keszonmunkákról szóló 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet módosulása.       
  

• A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet módosulása.                                              

• A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosulása.

• A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosulása.

• A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról szóló 1/2004. (I. 9.) FMM rendelet módosulása.

• A rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet módosulása.

• A munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet módosulása.

• A korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítéshez szükséges állapotfelmérésről,valamint a mentesítési eljárás szakértői, illetve hatósági közvetítői díjairól szóló 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet módosulása.

• A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet módosulása.

• A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet módosulása.

• A Nemzeti Munkaügyi Hivatal statútuma [323/2011. (XII. 28.) Kormányrendelet]

• A munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Kormányrendelet.

2012. 07. 01-től hatályos a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről.

A 2012. évi I. törvény (A munka törvénykönyve) itt olvasható

Utolsó frissítés: 2012.07.02