A magyar elnökség Oktatási Programjának kiemelt pontjai röviden:

• Aktív állampolgárságra nevelés
• Az oktatás szociális dimenziójának megerősítése, különös tekintettel a magas szintű kisgyermekkori (bölcsődei és óvodai) nevelés kérdésére
• Az oktatás hozzájárulása az Európa 2020 stratégia kiemelt célkitűzéseinek megvalósításához 
• Mozgásban az Ifjúság, illetve az Új Készségek és Munkahelyek programjainak megvalósítása
• A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem
• A tanulási célú mobilitás elősegítése
• A tehetséggondozás és a tehetség kibontakoztatás területén erősíteni a szakpolitikai együttműködést a tagállamok között
• A felsőoktatás minőségének és sokszínűségének biztosítása

• Az egész életen át tartó tanulás elősegítése

Aktív állampolgárságra nevelés

A 21. századi megváltozott gazdasági-társadalmi környezetben különösen aktuálisnak tekinthető az európaiság, az aktív és felelősségtudatos állampolgár nevelésének kérdései. Az aktív állampolgárságra nevelés szakpolitikai és iskolai gyakorlatának megvitatása nagy hangsúlyt kapott, amely kiválóan kapcsolódott az Aktív Polgárságot Előmozdító Önkéntes Tevékenységek 2011-es Európai Évéhez is.

A 2011. március 28-29-i gödöllői találkozón a tagállamok miniszterei egyetértettek abban, hogy az aktív állampolgárságra nevelés fontos prioritásterület az európai demokráciák jövője szempontjából és az oktatási rendszerek kulcsszerepet játszanak ennek megvalósításában. Az összejövetelen elhangzottak értelmében fontosnak tekinthető, hogy a komplexen aktív állampolgárságra nevelés megjelenjen az európai Oktatás és Képzés 2020 folyamat következő három éves munkaciklusának kiemelt területei között, ugyanakkor fontos kiaknázni a már létező közösségi programokban, így az Egész Életen Át Tartó Tanulás Programban, a Fiatalok Lendületben, valamint az Európa a Polgárokért Programokban rejlő lehetőségeket.

Az oktatás szociális dimenziója

Fontos megerősíteni az oktatás szociális dimenzióját és az egész életen át tartó tanulás kezdő szakaszát, illetve előmozdítani az inkluzív Európa céljainak elérését. Az oktatás társadalmi szerepe és szociális dimenziója kapcsán a február 21-22.-i budapesti konferencia foglalkozott a magas szintű kisgyermekkori (bölcsődei és óvodai) nevelés kérdésével.

A színvonalas kisgyermekkori nevelés általános elérhetőségének biztosítása az Európa 2020 stratégia két kiemelt célkitűzésének elérését is elősegíthetik: egyrészt hozzájárulhatnak az iskolai lemorzsolódók arányának 10 % alá való szorításához, másrészt segíthetnek abban, hogy legalább 20 millió ember felemelkedhessen a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélyével való fenyegetés helyzetéből. Az Európai Szociális Alapon és az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül, valamint az Egész Életen Át Tartó Tanulás Programból és a Hetedik Kutatási és Fejlesztési Keretprogramból több támogatás jut majd a kisgyermekkori neveléshez kapcsolódó beruházásokra, fejlesztésekre.

Hozzájárulás az Európa 2020 stratégia kiemelt célkitűzéseinek megvalósításához

• Mozgásban az Ifjúság, illetve az Új Készségek és Munkahelyek programjainak megvalósítása:

A megbeszélések során különös jelentőséggel bírt, hogy az európai szemeszter keretében biztosítsák az oktatási és a képzési ágazat hozzájárulását az Európa 2020 stratégia számszerű célkitűzéseinek és kiemelt kezdeményezésinek – Mozgásban az Ifjúság, Új Készségek és Munkahelyek – megvalósításához.

A stratégia a foglalkoztatás javítása, a kutatás-fejlesztés erősítése, az energiahatékonyság növelése és a szegénység csökkentése mellett a képzettségi szint javítását jelöli meg uniós szintű kiemelt célként. A képzettségi szint javításán belül az uniós szinten az oktatást és a képzést korán elhagyók számának 10% alá csökkentésére, és a felsőfokú végzettséget szerzők számának 40%-ra növelésére ösztönzi a tagállamokat.

A dokumentum többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy (1) a kitűzött célok eléréséhez hatékony, célirányos oktatási beruházásokra van szükség, (2) sürgősen foglalkozni kell azoknak a fiataloknak a helyzetével, akik a válság súlyossága miatt kivételes nehézségekkel szembesülnek a munkaerőpiacra való belépéskor, (3) mindenki számára biztosítani kell az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit, a szakképzés vonzerejének és relevanciájának növelésével, valamint a felnőttkori tanulásban való részvétel növelésével, továbbá (4) az oktatási és képzési rendszereknek jobban meg kell tudniuk felelni a munkaerőpiaci készségigényeknek és a globalizált világ társadalmi és kulturális kihívásainak. Célzott intézkedések végrehajtásával kell ösztönözni, hogy a készségek fejlesztése jobban megfeleljen a gazdaság illetve a munkaerőpiac követelményeinek. Elő kell segíteni az oktatás és a munka világa közötti zökkenőmentes átmeneteket, és támogatni kell azokat a tanulási utakat, melyek ötvözik az általános és gyakorlati képzési elemeket, a minőségi szakmai és munkahelyi gyakorlatokat.

• A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem:

A miniszterek kiemelték a korai iskolaelhagyók arányának csökkentésére vonatkozó intézkedések fontosságát, különösen a minőség és méltányosság előmozdítása a hátrányos helyzetű csoportokra irányuló, a korai beavatkozást lehetővé tévő szakpolitikák és célzott támogatási intézkedések révén. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani a tanárokra, a tanárképzésre, mint a változások megvalósításának előfeltételeire.

Az oktatásért és képzésért felelős uniós miniszterek a gazdasági-társadalmi szempontból hátrányos helyzetű és köztük roma gyerekek lemorzsolódásának megelőzését szolgáló intézkedéseket, oktatási kilátásaiknak javítási lehetőségeit, a magyar elnökség kiemelt prioritásaihoz kapcsolódóan, a romaintegrációs stratégiák európai keretrendszeréről elfogadott tanácsi következtetésekhez kötődően is tárgyalták.

• Tanulási célú mobilitás elősegítése:

A tanulási célú – az új ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátítására irányuló – mobilitás az egyik legfőbb támogató eszköze annak, hogy a fiatalok kibontakoztathassák képességeiket, jól képzettek, tájékozottabbak legyenek, tovább fejlesszék kreativitásukat, aktív polgári szerepvállalásukat, valamint javíthassák munkaerőpiaci esélyeiket.

• A tehetséggondozás és a tehetség kibontakoztatás területén erősíteni a szakpolitikai együttműködést a tagállamok között:

Nagy jelentőséggel bírt a találkozások során a szakpolitikai együttműködés erősítése a tagállamok között a tehetséggondozás és a tehetség kibontakoztatás területén; ebben épített a magyar elnökség az Oktatás és Képzés 2020 stratégiai keret céljaira, valamint a Kreativitás és Innováció Európai Éve (2009) eredményeire.

• A felsőoktatás minőségének és sokszínűségének biztosítása:

Kiemelt figyelmet kell szentelni a felsőoktatás minőségének és sokszínűségének, különös tekintettel a felsőoktatás diverzifikációjára a felsőoktatás-irányítás különböző aspektusainak vizsgálatával. A felsőoktatásért felelős európai vezetők egyetértettek abban, hogy a társadalmi és munkaerőpiaci kihívások sikeres megválaszolásához sokszínű felsőoktatási rendszerre van szükség, melynek kialakításában fontos szerepe van mind a kormányzat stratégiai iránymutatásának, mind pedig az intézményirányítás belső, innovatív fejlesztéseinek és profil-alakítási céljainak.

Az egész életen át tartó tanulás elősegítése

A képesítési keretrendszerek létrehozásának, egységes európai rendszerbe szervezésének ügye közel 10 éve szerepel az európai oktatáspolitikai napirenden. Az Európai Képesítési Keretrendszer tulajdonképpen a nemzeti képesítések egymásnak való megfeleltetésére szolgáló eszköz, általános viszonyítási alap az egyes képesítésekkel tanúsított kompetenciák szintjeinek összehasonlítására. A május 25-26-án Budapesten tartott konferencia hozzájárult annak megértéséhez, hogy a képesítési keretrendszerek EKKR-hez való illesztése miképp befolyásolhatja a jövőben a diplomák kölcsönös elismerését, a tagállamok szakképzési és felsőoktatási rendszerei iránti bizalom erősítését, illetve a képzési piac és a munkaerőpiac közötti párbeszéd alakulását.

Utolsó frissítés: 2012. február 3.

Tweet