Az európai régiók fejlettsége közti szintkülönbségek és a legrosszabb helyzetű régiók lemaradásának csökkentése érdekében Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 2006/1086/EK rendelet meghatározza azokat az intézkedéstípusokat, amelyek alapján a régiók jogosultak az Európai  Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pénzügyi forrásaira. Emellett meghatározza az ERFA feladatait és az általa nyújtható támogatások körét, figyelembe véve a 2007-2013-as időszakra vonatkozó megreformált kohéziós politika célkitűzéseit: a konvergenciát, a regionális versenyképességet és foglalkoztatottságot, valamint az európai területi együttműködést.

Az ERFA céljai 

Az ERFA célja a gazdasági és szociális kohézió erősítése a regionális egyensúlytalanságok csökkentésén keresztül. A cél elérésének érdekében az alap támogatást nyújt a regionális gazdaságok fejlesztéséhez és strukturális igazodásához, amely magában foglalja a hanyatló ipari térségek átalakulásának támogatását is. 

Tevékenységi köre 

Az ERFA támogatásai olyan témaorientált prioritások köré csoportosulnak, amelyek tükrözik a konvergencia, a regionális versenyképesség és foglalkoztatottság, valamint az európai területi együttműködés célkitűzéseiben megfogalmazott alapelveket.  Az alap kiemelten kezeli az alábbi területek finanszírozását: 

• Fenntartható munkahelyeket teremtő beruházások 
• Infrastrukturális beruházások 
• A helyi és regionális fejlődést elősegítő intézkedések, különös tekintettel a kis-és középvállalkozásoknak nyújtott anyagi támogatásra és szolgáltatásokra 
• Technikai segítségnyújtás 

1. Konvergencia

A „konvergencia” célkitűzés keretein belül az ERFA elsősorban a fenntartható és integrált gazdaságfejlesztést és fenntartható munkahelyek létrehozását finanszírozza.  

A 27 tagállamot számláló EU-ban ez a célkitűzés - 17 tagállamban - 84, egyenként 154 millió lakosú régióra vonatkozik, ahol az egy főre eső GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át, valamint - fokozatosan megszüntetve - további 16, egyenként 16,4 milliós népességű régiót érint, ahol a GDP a kibővített EU-val járó statisztikai hatás következtében éppen, hogy meghaladja a küszöbértéket. A „konvergencia” célkitűzés keretében rendelkezésre álló összeg 282,8 milliárd euró (a teljes összeg 81,5%-a), melynek megoszlása a következő: 199,3 milliárd eurót kapnak a „konvergencia” célkitűzés kedvezményezett régiói, 14 milliárd eurót tartalékolnak a célkitűzés alól fokozatosan kivont régiók számára, és 61,6 milliárd eurót a Kohéziós Alapra - amely 15 tagállamra vonatkozik. 

A tagállami operatív programok a gazdaságszerkezet modernizálását és diverzifikálását tűzik ki célul, különös tekintettel az alábbi területekre: 

• Kutatás és technológiafejlesztés (K+F), innováció és vállalkozói szellem 
• Információs társadalom 
• Környezet 
• Kockázat-megelőzés 
• Idegenforgalom 
• Kulturális beruházások 
• Közlekedési beruházások 
• Energia 
• Oktatási beruházások 
• Egészségügyi és társadalmi infrastrukturális beruházások 
• A KKV-k támogatásának közvetlen elősegítése 

2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság

A 27 tagállamot számláló EU-ban összesen 168 régió - mintegy 314 millió lakos - részesülhet támogatásban e célkitűzés alatt. Ezek közül 13, egyenként, 19 millió lakost számláló régió tartozik azok közé, ahol a támogatást fokozatosan vezetik be (ún. „phasing-in” területek), és amelyek - az 1. célkitűzés alá tartozó egykori státuszuknál fogva - különleges pénzügyi juttatásban részesülnek. A 55 milliárd euró - melyből 11,4 milliárd jut a fenti „phasing-in” régióknak - a teljes kiutalás valamivel kevesebb, mint 16%-a. E célkitűzés 19 tagállam régióit érinti. 

A már korábban elindított Urban II és Equal programok a „konvergencia”, valamint a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzések alá tagozódtak be. 

A célkitűzés három támogatási prioritása: 

• Innováció és tudásgazdaság, ezen belül a regionális K+F és innovációs kapacitásbővítés támogatása, új finanszírozási lehetőségek kialakítása a vállalkozások számára 
• Környezetvédelem és kockázat-megelőzés, ezen belül a szennyezett földterületek eredeti állapotának visszaállítása, környezetbarát technológiák közösségi közlekedésben való elterjedésének támogatása, tervek kidolgozása a technológiai és környezeti kockázatok előrejelzésére 
• A közlekedési és telekommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, különös tekintettel a KKV-k információ- és kommunikációtechnológiai lehetőségeinek bővítésére 

3. Európai területi együttműködés

A határ menti területeken élő lakosság lélekszáma eléri a 181,7 millió főt - ez az EU teljes lakosságának 37,5%-a -, míg az összes uniós régió és polgár a meglévő 13 transznacionális együttműködési terület egyikének fennhatósága alá tartozik. Az e célkitűzéshez rendelkezésre álló 8,7 milliárd euró (a teljes összeg 2,5%- a) a következők szerint oszlik meg: 6,44 milliárd euró jut a határokon átnyúló, 1,83 milliárd euró a transznacionális és 445 millió euró az interregionális együttműködésre. 

Ez a célkitűzés szintén három fő területre irányul: 

• Határokon átnyúló gazdasági, szociális és környezetvédelmi tevékenységek elősegítése, fenntartható területfejlesztés közös stratégiák keretében. Ide tartozik a természeti és kulturális értékek megőrzése, az infrastruktúra közös használatában rejlő lehetőségek kihasználása. 
• Transznacionális együttműködés fejlesztése, például a tengerparti régiók kooperációja. Prioritások: innováció, környezetvédelem, elérhetőség javítása és fenntartható városfejlesztés 
• A regionális politika hatékonyságának erősítése. Ennek legfontosabb eszköze a regionális és helyi hatóságok támogatása abban, hogy hálózatokat hozzanak létre, és folyamatosan cseréljék egymással tapasztalataikat  

A harmadik célkitűzésbe tartozó operatív programoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: 

• Az együttműködés által érintett terület erősségeinek és gyengeségeinek elemzése 
• A kiválasztott prioritások indoklása 
• Pénzügyi terv 
• Végrehajtási szabályok 
• A jelentősebb projektek felsorolása 

Az ERFA-támogatás nagysága és feltételei az érintett régiók elhelyezkedésétől függ. 

Különleges helyzetű területek

Az ERFA számításba veszi a különleges helyzetű területek igényeit is. Az URBAN közösségi kezdeményezés tanulságaira támaszkodva, a városi területeket fejlesztő intézkedések beépítésre kerültek az operatív programokba. A cél a kis-és nagyvárosok gazdasági, szociális és környezeti problémáinak enyhítése. 

A vidéki és a halászattól függő területek esetében az ERFA tevékenysége a gazdasági diverzifikációra összpontosul: 

• Infrastruktúrafejlesztés az elérhetőség javítása érdekében 
• Telekommunikációs hálózatok és szolgáltatások fejlesztése a vidéki területeken 
• Új típusú gazdasági tevékenységek meghonosítása 
• A városi és vidéki területek közti összeköttetések fejlesztése 
• Turizmusfejlesztés és vidéki térségek regenerációja 

Az ERFA a hátrányos természeti adottságokkal sújtott térségeknek az elérhetőség javításához, a kulturális örökséghez köthető gazdasági tevékenység elősegítéséhez, a természeti erőforrások fenntartható felhasználásához és a turizmusfejlesztéshez nyújt anyagi támogatást.  

Az ERFA kiemelt céljának tekinti a legfélreesőbb területek támogatását. Ennek elemei:

• Teherszállítási szolgáltatások beindítása és fenntartása 
• Olyan intézkedések, amelyek enyhítik a tárolókapacitás korlátozottságából, a termelőeszközök fenntartásának magasabb költségeiből és a humán tőke hiányából eredő hátrányokat