2011 januárjában Magyarország második nemzeti fejlesztési tervét, az Új Magyarország Fejlesztési Tervet felváltotta az Új Széchenyi Terv. Ez természetesen nem jelentette az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) azonnali eltörlését. Az Új Széchenyi Terv 2011. január 1-jei elindulásával ugyanis már több mint 6000 milliárd forint kifizetés- és kötelezettségvállalás szintjén gazdára talált; nekik az ÚMFT pályázati rendszerének keretei és feltételei között címezték meg a támogatást, valamint mintegy 1200 különböző felhívás élt az előző kormány fejlesztési stratégiája alapján, és ezeket nem lehetett egyik pillanatról a másikra lezárni. Az ÚSZT véglegesítését és elfogadását követően azonban már csak az abban foglalt célkitűzéseknek megfelelő új pályázatokat indítanak el. Ezen kívül nem szűnt meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a közreműködő szervezetek sem.

Az Új Széchenyi Terv előzményének tekinthető a 2001 – 2003 között működő, széles körű szakmai és vállalkozói párbeszédre törekvő Széchenyi Terv, amely elsősorban még hazai forrásokra épült.

A fejlesztési stratégia 

Az ÚSZT olyan keret, amit - az ötletektől a fejlesztési terveken át a kész beruházásokig – a gazdasági élet szereplői töltenek meg valós tartalommal. A kormány célja az ÚSZT bevezetésével, hogy 2030-ra Magyarország meghaladja az Európai Unió átlagos fejlettségét, fogyasztási szintjét és életminőségét.

Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. A tízéves gazdasági stratégia kijelöli azokat a kitörési pontokat és a hozzájuk kapcsolódó programokat, amelyek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését.

Az Új Széchenyi Terv 6 programja a következő:

1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program

2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program

3. Vállalkozásfejlesztési Program

4. Közlekedésfejlesztési Program

5. Tudomány – Innováció Program

6. Foglalkoztatási Program

Prioritások 

2011-2013 között közel 2000 milliárd forint uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére, amelynek köszönhetően megerősödhet a gazdaság, növekedhet a foglalkoztatás. Az európai uniós támogatások felhasználására irányuló 2011-2013-as akciótervek igazodnak az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) hét kitörési pontjához, amelyek biztosítják a foglalkoztatás bővítését, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, és hazánk versenyképességének javítását.

Kitörési pontok:

1. egészségipar,
2. zöldgazdaság-fejlesztés,
3. otthonteremtés,
4. vállalkozásfejlesztés,
5. közlekedésfejlesztés,
6. tudomány-innováció,
7. foglalkoztatás.
   

Az elérni kívánt cél Magyarország hosszú távú fejlődésének elősegítése, hozzájárulás a tartós növekedés megkezdéséhez és fenntartásához.