Az EU regionális politikája befektetési politika, amelynek célja a munkahelyteremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és a fenntartható fejlődés. A befektetések az Európa 2020 stratégia megvalósítását segítik elő. A regionális politika emellett arról is tanúbizonyságot tesz, hogy az EU szolidaritást vállal a kevésbé fejlett országok és régiók iránt, hiszen a leginkább rászoruló területeknek és ágazatoknak nyújt anyagi támogatást. A regionális politika célja az európai régiók között máig is fennálló jelentős gazdasági, szociális és területi egyenlőtlenségek mérséklése.

A regionális politika költségvetése 2007-2013 között 347 milliárd euró volt, míg 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről javaslat szerint a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan ez 376 milliárd euróra emelkedik.

Az EU kohéziós politikájával kapcsolatos jogszabályjavaslatok a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan:

2011. október 6-án az Európai Bizottság elfogadta azt a jogszabálycsomag-tervezetet, amely keretet ad az EU 2014 és 2020 közötti kohéziós politikájának.

• az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési prioritásaira való összpontosítás;
• a teljesítmény jutalmazása;
• az integrált programok kidolgozásának támogatása;
• összpontosítás az eredményekre - a megállapított célkitűzések felé történő előrehaladás monitorozása;
• a területi kohézió ismételt megerősítése; és
• a célok teljesítésének egyszerűsítése.

Ezen felül létrejött a transzeurópai közlekedési, energia-, valamint információs és kommunikációs technológiai hálózatok fejlesztésének előmozdítása céljából a regionális politika költségvetési tételének keretében az új európai összekapcsolódási eszköz. Az európai összekapcsolódási eszköz központi irányítással fog működni, és saját, kifejezetten erre a célra elkülönített költségvetéssel fog rendelkezni. Azonban a Kohéziós Alap számára kijelölt források egy részét (10 milliárd eurót) is arra irányozzák majd elő, hogy az új eszköz keretében kulcsfontosságú közlekedési hálózatokat finanszírozzanak belőle.

Az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap, az EAFRD és az EMFF közös szabályai

A Bizottság az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Szociális Alapra (ESZA), a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra, valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra egyaránt vonatkozó, több közös alapelvet is javasol. Ezek közé tartozik a partnerség és a többszintű irányítás, a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályoknak való megfelelés, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása, a diszkriminációmentesség, valamint a fenntartható fejlődés.

Az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap általános szabályai

A támogatás földrajzi hatóköre

Minden európai régió részesülhet az ERFA és az ESZA támogatásából. Megkülönböztetünk azonban kevésbé fejlett, átmeneti és fejlettebb régiókat annak érdekében, hogy az Alapok általi finanszírozás megoszlása kövesse a bruttó hazai termék (GDP) szintjét.

Kevésbé fejlett régiók: A kohéziós politikának továbbra is fontos prioritása a kevésbé fejlett régiók támogatása. A kevésbé fejlett régiók felzárkóztatása hosszú távú, kitartó erőfeszítéseket igényel. Ebbe a kategóriába azok a régiók tartoznak, amelyekben az egy főre jutó GDP kevesebb mint 75%-a az EU 27 tagországa átlagának.

Átmeneti régiók: Ez az új régiókategória kerül bevezetésre a fokozatosan csökkenő támogatási jogosultságok rendszere (phasing-in és phasing-out) helyett. Ebbe a kategóriába azok a régiók tartoznak majd, amelyekben az egy főre jutó GDP az EU 27 tagországa átlagának 75-90%-a között van.

Fejlettebb régiók: Bár a kohéziós politika prioritása a kevésbé fejlett régiókban való beavatkozás marad, néhány fontos kihívással az összes tagállamnak szembe kell néznie. Ilyen például a tudásalapú társadalom globális versenyhelyzete, vagy éppen a kevesebb széndioxid-kibocsátással járó gazdasági tevékenységek felé történő előrelépés. Ebbe a kategóriába azok a régiók tartoznak, amelyekben az egy főre jutó GDP több mint 90%-a az EU 27 tagországa átlagának.

Kiegészítésként egy külön védőháló kerül kialakításra az összes olyan régió számára, amelyek támogatásra voltak jogosultak a 2007 és 2013 közötti időszak konvergencia céljai szerint, de amelyekben az egy főre jutó GDP most több mint 75%-a az EU 27 tagországa átlagának. Az átmeneti vagy fejlettebb régiókategóriába tartozókként ezek a régiók a Strukturális Alapokból kapnak legalább a 2007 és 2013 közötti támogatásuk kétharmadával egyenlő finanszírozást.

Az ESZA pénzalapjainak minimális részaránya meghatározásra kerül minden régiókategória esetében (25% a kevésbé fejlett régiók számára; 40% az átmeneti régiók számára; illetve 52% a fejlettebb régiók számára), és ennek eredményeként az ESZA kumulált részesedése a kohéziós politika teljes költségvetéséből legalább 25% lesz (84 milliárd euró).

A Kohéziós Alap a transzeurópai szállítási hálózat (TEN-T) és a környezetvédelem területén végzett befektetésekkel továbbra is támogatja azokat a tagállamokat, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) kevesebb mint 90%-a az EU 27 tagországa átlagának. A Kohéziós Alap egy része (10 milliárd euró) el lesz különítve a főbb szállítási hálózatoknak az új Európai Összekapcsolási Eszköz keretében végzett fejlesztési finanszírozására.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében a fejlettebb és az átmeneti régiókban a nemzeti szinten hozzáférhető forrásainak legalább 80%-át kell energiahatékonyságra és megújuló energiaforrásokra, valamint innovációra és a KKV-k támogatására fordítani. A kevésbé fejlett régiók szélesebb körű fejlesztési szükségleteiknek megfelelően több beruházási prioritás közül választhatnak. Ugyanakkor ezekben a régiókban is legalább az ERFA forrásainak 50%-át kell energiahatékonyságra és megújuló energiaforrásokra, valamint innovációra és a KKV-k támogatására fordítani. A javasolt szabályozás fokozottan előtérbe helyezi a fenntartható városfejlesztést. E célból az ERFA forrásainak legalább 5%-át fenntartható városfejlesztésre kell előirányozni. Fokozott figyelemben részesülnek a különleges természeti vagy demográfiai jellemzőkkel bíró területek, meghatározott extra forrásokat biztosítva a legkülső és a gyéren lakott régiók fejlesztésére. Ennek az előirányzatnak legalább 50%-át kell olyan lépésekhez felhasználni, amelyek a legkülső régiók gazdasági diverzifikációját és modernizációját segítik, különös figyelmet fordítva a kutatás és az innováció, az információs és kommunikációs technológiák, valamint a KKV-k versenyképessége terén elérhető fejlődésre.

Az Európai Szociális Alap működése során a következő négy fő tematikus cél élvez prioritást:

1. a foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása;
2. a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi befogadás erősítése;
3. befektetés az oktatásba, a készségfejlesztésbe és az élethosszig tartó tanulásba; és
4. az intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése.

Az ESZA finanszírozásának azonban további tematikus célokat is le kell fednie, például: az alacsony szén-dioxidkibocsátású, klímabarát és erőforrás-hatékony gazdaság felé való elmozdulás támogatása; az információs és kommunikációs technológiák használatának bővítése; a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; és a kis- és középvállalatok (KKV-k) versenyképességének javítása. Az új szabályozás megerősíti a tematikus fókuszt, valamint a partnerséget az ESZA működése során, igyekszik fokozni a társadalmi innovációt és a transznacionális együttműködést, erősíti az eredmény-centrikusságot, egyszerűsíti a teljesítési rendszert, illetve biztosítja a pénzügyi eszközök fokozott használatát.

A Kohéziós Alap a környezetvédelem területén továbbra is befektetésekkel segíti a következő területek fejlesztését: klímaváltozással kapcsolatos átállás és kockázatmegelőzés; vízkezelés és hulladékgazdálkodás; és a városi környezet védelme. A Bizottság többéves pénzügyi keretrendszerről szóló javaslataival összhangban az energiával kapcsolatos, pozitív környezeti hatással járó befektetések is jogosultak lesznek a támogatásra. Az energiahatékonyságba és a megújuló energiába való befektetések így szintén támogatottak lesznek. A szállítás területén a Kohéziós Alap (a TEN-T hálózaton kívül) az alacsony széndioxid-kibocsátású szállítási rendszerek és a városi közlekedés fejlesztéseibe fektet forrásokat.

Az Európai területi együttműködés a kohéziós politika egyik célterülete, amely keretet biztosít a különböző tagállamok nemzeti, regionális és helyi szintű szereplői közötti tapasztalatcseréhez, valamint a közös problémák megoldását célzó közös cselekvéshez is. A javaslat előirányozza az egyes feladatcsoportokhoz elérhető pénzügyi forrásokat, és meghatározza a tagállamoknak való kiosztás feltételeit. A tervezett felosztás a következő:

• 73,24% határokon átnyúló együttműködésre;
• 20,78% transznacionális együttműködésre; és
• 5,98% interregionális együttműködésre.

Továbbra is megmarad az erőforrások transzferének az a mechanizmusa, amely az Unió külső határainál zajló együttműködéseket segíti az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz (ENPI) és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) keretein belül.

Forrás: Az Európai Bizottság regionális politikáról szóló aloldala

2020- a regionális politika szerepe az EU jövőjében kiadvány

Kohéziós politika 2014-2020 kiadvány

Az Európai Bizottság regionális politikai aloldala

Utolsó frissítés: 2012. 08. 01.