A vállalatoknak és vállalkozásoknak számos következményt kell figyelembe venniük az euró bevezetésével kapcsolatban. Fontos tudni, hogy milyen elvárásokat kell teljesíteni az eurózónában működő vállalatokkal és vállalkozásokkal való üzleti kapcsolatban.

Magyarország a csatlakozás óta a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) tagja. A közös valuta bevezetése alól azonban hazánk mindaddig felmentést kap, amíg nem lesz képes a valutaunió feltételeit (az ún. konvergencia-kritériumokat) teljesíteni. A kötelező EMU-tagság és az ebből következő gazdasági fegyelem folytán a feltételek teljesítése folyamatos lesz.

A valutaárfolyam stabilitására vonatkozó feltétel szerint a csatlakozást követően minimum két évig részese kell legyünk az uniós árfolyam-mechanizmusnak, ezalatt el kell kerülni a hazai valuta leértékelődését. Ez a technikai feltétel azt jelenti, hogy a csatlakozást követően Magyarország legalább két évig még nem lehet tagja az euróövezetnek az összes többi feltétel teljesítése esetén sem.

Az újonnan csatlakozott tagállamokban legkorábban az EU-csatlakozást követő második év végén lenne lehetséges az eurót bevezetni. Magyarországon erre előreláthatólag 2010 körül kerül majd sor.

A vállalatoknak és vállalkozásoknak számos következményt kell figyelembe venniük az euró bevezetésével kapcsolatban. Fontos tudni, hogy milyen elvárásokat kell teljesíteni az eurózónában működő vállalatokkal és vállalkozásokkal való üzleti kapcsolatban. 

Magyarország a csatlakozás óta a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) tagja. A közös valuta bevezetése alól azonban hazánk mindaddig felmentést kap, amíg nem lesz képes a valutaunió feltételeit (az ún. konvergencia-kritériumokat) teljesíteni. A kötelező EMU-tagság és az ebből következő gazdasági fegyelem folytán a feltételek teljesítése folyamatos lesz.  

A valutaárfolyam stabilitására vonatkozó feltétel szerint a csatlakozást követően minimum két évig részese kell legyünk az uniós árfolyam-mechanizmusnak, ezalatt el kell kerülni a hazai valuta leértékelődését. Ez a technikai feltétel azt jelenti, hogy a csatlakozást követően Magyarország legalább két évig még nem lehet tagja az euróövezetnek az összes többi feltétel teljesítése esetén sem. 

Az újonnan csatlakozott tagállamokban legkorábban az EU-csatlakozást követő második év végén lenne lehetséges az eurót bevezetni. Magyarországon erre előreláthatólag 2010 körül kerül majd sor.

Forint alapú szerződések, kölcsönök 

A forintban futó szerződések, kölcsönök és követelések az euró magyarországi bevezetésének napján átalakulnak euróban meghatározott ügyletekké. A forintot euróra átszámítani kötelezően azon a korábban rögzített árfolyamon kell majd, amit a Magyar Nemzeti Bank az Európai Központi Bankkal együtt meghatároz. A pénzcsere semmiféle jogalapot nem teremt a szerződések érvényességének megkérdőjelezésére. 

Árak 

• Az árlistákon és egyéb piaci információkat tartalmazó tájékoztatókban az árakat célszerű euróban megadni. 
• A cégek eldönthetik, hogy fenntartják-e az árkülönbözetet az országok között. Ezt befolyásolhatják az országonként eltérő ÁFA kulcsok és a szállítási költségek. 
• Az áru iránti kereslet eltérő lehet országonként, így ez szintén befolyásolhatja a vállalat árpolitikáját. 

Az árak átszámítása euróra 

Az Európai Unión belül nincs szabályozás amely megakadályozná a vállalatokat, hogy teljesen új árakat vezessenek be, melyek nagy mértékben eltérnek a korábbi valutanemben feltüntetett áraktól. 

Számlázás 

Az euró zónában működő vállalat számára kiállított számlán fontos, hogy a kiállító az euró jelét, illetve az ISO-ban meghatározott rövidítését (EUR) használja. A szoftverhálózatoknak és a nyomtatóknak alkalmasnak kell lenniük ezen jelek megfelelő megjelenítésére. 

Azok a cégek, melyek nem az euró zónában működnek és olyan vállalattal állnak üzleti kapcsolatban, amely az euró zónában található, törekedniük kell arra, hogy beszerzőjük euróban állítsa ki a számlákat.  

Az átváltásoknál az átváltást végző személynek pontosan ismernie kell az átváltásra vonatkozó szabályokat.  

Az euró zónán kívüli cégekkel való kereskedelem az euró zónához tartozó cégek számára némi rizikóval jár. Ennek oka, hogy az euró zónán kívüli országok ország valutájának ingadozását nem lehet megszűntetni. Ezért fontos, hogy a cégek ezt a rizikófaktort ismerjék, és ennek megfelelően alakítsák ki áraikat. 

Adózás 

Az euró zónán belül az adót euróban kell kiszámolni és fizetni. Az euró zónán kívül az adó kiszámolása az ország valutájában történik, még akkor is, ha a számlán az összeg euróban van feltüntetve. Kivétel ez alól az Egyesült Királyság, ahol az adó fizetése euróban is történhet, de az átváltásból adódó költségek továbbra is az adófizetőt terhelik. Minden ország rendelkezik a saját országára jellemző adózási kritériumokkal, és a cégek érdeke, hogy tisztában legyenek ezekkel az adózási törvényekkel. 

Annak ellenére, hogy Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság nem tartozik az euró zónához, a vállalati számlákat ezekben az országokban euróban is vezethetik, ha ez a valutanem megfelel a vállalat üzleti szempontjainak. 

Bankszámlák 

Annak érdekében, hogy egy vállalat képes legyen az euró zónához tartozó partnerekkel kereskedni, célszerű euró bankszámlát nyitni. A bank kiválasztásánál fontos szempont lehet, hogy az adott bank mennyi kezelési költséget számol fel külföldi tranzakciók lebonyolítása esetén. 

Munkatársak képzése 

Az euró bevezetése számos változtatást igényel a hazai vállalatok szervezetében és működésében. Ilyen például a munkatársak képzése. 

A képzés legfontosabb területei: 

• A munkatársaknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a vállalat milyen eurós árakat alkalmaz az euró zónához tartozó vállalkozásokkal szemben, illetve, hogy az árak jelentős mértékű változása esetén a munkatársak milyen érvekre támaszkodhatnak. 
• Ismerniük kell az euró bevezetésével életbe lépett új kereskedelmi szabályozásokat. 
• Figyelniük kell arra, hogy a partner által euróban kifejezett árak megegyezzenek a magyar vállalat saját valutanemében meghatározott árakkal. 
• Értsék az átváltás működését. 
• Ne fogadjanak el más valutanemben feltűntetett tranzakciós értesítőt akkor, ha a megállapodás szerint minden tranzakció euróban történik. 
• A munkatársak ismerjék az eurós bankjegyeket és érméket, és legyenek tisztában azzal, hogy milyen módon ismerhetik fel a hamis bankjegyeket. 
• Értsék meg és sajátítsák el az új könyvelési rendszert. 

Az euró bevezetésének hatásai Magyarországon 

• Megszűnik az átváltási árfolyam és az átváltásból eredő haszon. 
• Könnyebbé válik az export-import lebonyolítása, különösen a kisvállalatok részére. 
• Az árak áttekinthetőbbé válnak mind a vállalatok, mind a vásárlók számára, és a külföldi versenytársak esélye megnő a helyi piacokra való bekerüléshez. 
• Néhány iparág hatékonysága nagymértékben nőhet, mivel az euró zónában megszűnik annak lehetősége, hogy egyes országok úgy jussanak előnyökhöz, hogy leértékelik valutájukat. 
• Új kereskedelmi perspektívák nyílnak a beruházások területén, valamint új hitelkonstrukciók kerülhetnek kidolgozásra. 
• Csökkennek a költségek. 
• A fizetési feltételek európai szintű javulása várható. 
• Fokozódik az egységes piac átláthatósága. 
• Fokozódik a versenyhelyzet. 
• A hosszú lejáratú kölcsönök kamatai csökkenek. 

Az euró zónán kívüli cégek várható nehézségei 

• Számolniuk kell az árak ingadozásával, mely a különböző átváltási árfolyamokból adódik. 
• Az infláció mértéke nagyobb lehet az euró zónán kívül, mint azon belül, ezért a vállalatok rosszabb versenyhelyzetbe kerülhetnek a hosszú távú szerződések kidolgozásánál, ahol az árak rögzítettek. 
• Az euró zónához tartozó vállaltok könnyebben tudnak együttműködni az euró zónához tartozó beszerzőkkel, ügyfelekkel és vevőkkel, hiszen nem kell foglakozniuk a valuta átváltásából adódó nehézségekkel.  

Vezetési és könyvelési nehézségek 

• Az átmeneti időszakban a kisvállalkozóknak és a kiskereskedelemben dolgozóknak nehézségekkel kell számolniuk, hiszen ebben az időszakban mindkét valutát (euró, nemzeti valuta) el kell fogadniuk. 
• Azoknak a vállalatoknak, melyek nem rendelkeznek többféle valutára kiterjedő könyvelési rendszerrel, konvertálásra alkalmas eszközöket kell beszerezniük vagy a konvertálást manuálisan kell elvégezniük, ami igen időigényes.  
• A vállalatoknak érdemes kettős könyvelést alkalmazniuk, hogy bankszámlájukat euróban és forintban is vezethessék. 
• Az eurós számlákat feldolgozásához a könyvelési rendszer megváltoztatására van szükség. Ez aránytalanul nagy beruházást jelenthet azoknál a cégeknél, melyek csak kivételes esetekben fogadnak el eurós számlát. 

Lehetőségek a várható nehézségek leküzdésére 

• A piaci irányvonalak változásainak ismerete. 
• Az átváltásból adódó kockázatok csökkentése még akkor is, ha ez rövidtávon a profit némi csökkenését eredményezi. 
• Az euró zónán belül az áru beszerzését euró zónás beszerzők általi bonyolítása. 
• Leányvállalat létrehozása az euró zónán belül.