|
 |
|
 Alapító tagállam
Határos: Hollandiával, Németországgal, Luxemburggal és Franciaországgal.
Főváros: Brüsszel
Terület: 30 528 km²
Népesség: 10 741 048 (2009)
Népcsoportok: Flamand (58%), vallon (31%), egyéb (11%)
Népesség összetétel:
0-14 év: 16,3%
15-64 év: 66,3%
65 év felett: 17,5%
Népességnövekedés: 0,106% (2008)
Születéskor várható élettartam: 79,22 év (nők: 82,53 év, férfiak: 76,06 év)
Éghajlat: Az ország klímáját alapvetően a nyugat felől érkező légtömegek határozzák meg. A telek enyhék, a nyarak hűvösek. Az évi csapadékmennyiség 800 mm (az Ardennek térségében 1 100 mm).
A Brüsszelben mért átlagos hőmérséklet júliusban 23 Celsius fok, februárban 4 Celsius fok.
Idő: Greenwichi középidő (GMT) +1 óra, nyáron GMT +2 óra
Fizetőeszköz: Euró; (1 euró = 40,3399 belga frank (BEF)
Nyelv: Három hivatalos nyelv létezik: holland (60%), francia (40%), német (kevesebb, mint 1%). Brüsszel hivatalosan kétnyelvű város.
Vallás: 75% római katolikus, 25% protestáns és egyéb vallású.
Régiók: A három régió: Vallónia, Flandria és Brüsszel. A népesség 34%-a a nagyvárosokban, illetve azok vonzáskörzetében él: Brüsszelben (1 millió), Antwerpenben (467 875), Gentben (230 466), Charleroiban (206 928) és Liège-ben (195.201). Brüsszelben található az Európai Bizottság és a NATO központja. Antwerpen az ország legfontosabb kikötője. Jelentős a hajógyártás, az autóipar, a gyémántcsiszolás.
Gazdaság: Belgium gazdasága magasan fejlett piacgazdaság. A déli területeken (Vallónia) korábban számottevő iparágak (szén-, acélipar) visszaszorulóban vannak, míg északon (Flandria) koncentrálódnak a feltörekvő ágazatok (csúcstechnológia, szolgáltatások). Mivel kevés természeti kinccsel rendelkezik, így azok nagymennyiségű importálása és a nagymértékű késztermék exportja miatt Belgium szokatlan mértékben függ a világpiacok helyzetétől.
Természeti kincs: szilíciumhomok, szén.
|
Politikai rendszer
A legfontosabb közjogi méltóságok, minisztériumok és vezetőik (utolsó frissítés: 2010. március):
Államfő - II. Albert király
Miniszterelnök (fr) -Yves Leterme
Külügyminisztérium -Steven Vanackere
Belügyminisztérium (fr) -Annemie Turtelboom
Pénzügyminisztérium (fr, en, de) -Didier Reynders
Gazdasági Minisztérium (fr, en, de) -Marc Verwilghen
Munkaügyi Minisztérium (fr,en, de) -Joëlle Milquet
Szociális ügyek Minisztériuma (fr, en) -Laurette Onkelinx
Igazságügyi Minisztérium (fr, de) -Stefaan De Clerck
A kormány 2009. november 25-én lépett hivatalába.
További minisztériumok az alábbi oldalon érhetők el.
Belga Szövetségi kormány portálja (információ további minisztériumokról, egyéb hasznos információk).
Alkotmány
Belgium alkotmányos monarchia. Bár a választások után a király (1993. óta II. Albert) ad megbízást kormányalakításra, szerepe ma már inkább szimbolikus: a belga nemzeti identitást jeleníti meg. A kétkamarás parlament a szenátusból (71 tag) és a képviselőházból (150 tag) áll.
Az alkotmány 1993-ban történt módosítása eredményeként ma Belgium szövetségi állam. A regionális önkormányzatok és törvényhozó testületek tagjai közvetlenül választhatók.
Kormány
A végrehajtó hatalmi ág tagjai a miniszterelnök és a kormány (az államfői funkciót a király tölti be).
A miniszterelnök és a miniszterek alkotják a kormányt, mely a parlamenti képviselők pártok szerinti eloszlását tükrözi, de a parlamentben nincsenek miniszteri székek.
A jelenlegi kormány öt párt koalíciója nyomán jött létre a Flamand Kereszténydemokrata Párt (CD&V/N-VA), a Frankofón Kereszténydemokrata Párt (CdH), a Flamand Liberális Párt (Open VLD), a Frankofón Liberális Párt (MR), és a Frankofón Szocialista Párt (PS) részvételével.
Yves Leterme kabinetje - az ország leghosszabb ideig (196 napig) tartó kormányalakítási tárgyalásait követően - 2008. március 20-án tette le hivatali esküjét.
A kormány feladata az összes nagy horderejű belügyi, külügyi, gazdasági, szociális és pénzügyi intézkedés megvitatása és a döntések meghozatala.
Parlament
A kétkamarás parlament hozza a törvényeket.
A szenátus a képviselőházzal egyenlő szavazati joggal bír az alkotmány módosítása esetén és a nemzetközi kapcsolatok ügyében. A királyi család hercegei és hercegnői a szenátus teljes jogú tagjai, közülük néhányan valóban a testületben ülnek. A képviselőház indítványokat tesz és szavaz a költségvetés kérdéseiről.
Az elmúlt évtized során született alkotmány-módosítások a régiók és az önkormányzatok szerepét erősítették, a parlament a megnövekedett feladatkörökhöz pedig többletforrásokat biztosított. A regionális testületek főként oktatási és kulturális ügyekkel foglalkoznak, de törvényhozói hatalmat is gyakorolnak.
|
Választási rendszer
 |
A képviselőház 150 tagjára 20 választókörzetben lehet szavazni. A körzetek lélekszáma (azaz nem a választók száma) határozza meg a képviselői helyek számát. A körzetek a nyelvi területek vonalát követik: a 10 flamand (holland) és 9 vallon (francia) körzet mellett Brüsszel hivatalosan is kétnyelvű. A szenátorok közül közvetlenül választható 25 flamand (hollandul beszélő) és 15 francia nyelvű. A hasonló felosztást tükröző regionális testületek további 10-10 tagot választanak (1-et a német közösség, a fennmaradó szenátusi helyekről pedig a már megválasztott szenátorok közösen döntenek). A belgiumi politikai csoportok általában a nyelvi eloszlás mentén szerveződnek.
A választási rendszer lehetővé teszi, hogy a körzetenként eltérő szavazati küszöböt átlépő kisebb pártok is képviselethez jussanak a döntéshozatalban.Szövetségi választásokat négyévente tartanak, a legutóbbit 2007. június 10-én rendezték. A helyi és tartományi választásokat hatévente rendezik meg, az utolsó 2006. október 8-án volt. A politikai kampányok viszonylag rövidek, kb. egy hónapon át tartanak. A választások előtti hónapokban a pártok jelölteket állítanak a körzetekben. A listák összeállítása a pártok belső ügye, és eltérő módszerek alapján történik. A választás kötelező, melyen általában a lakosság mintegy 90%-a vesz részt. A szavazók pártlistákra és egyéni képviselőkre szavazhatnak.
További információ a választásokról Belgium hivatalos honlapján érhető el.
|
Jogrendszer
|
Belgium az Európai Unió egyik alapítója. Szövetségi állam, polgári jogrendszerrel.
Alkotmánybíróság (Cour constitutionnelle)
Belgiumban a szövetségi struktúrák bevezetése az Alkotmánybíróság 1983-as létrehozásához vezetett. Egész Belgium területén egy Alkotmánybíróság van, amelynek az összetételét, hatáskörét és működését törvény határozza meg (az Alkotmány 142. cikkének első albekezdése).
Rendes bíráskodás
Egy peres eljárás többféle költséggel jár: bélyegilletékek és iktatási díjak, jogi okmányok díjai, a határozat bejegyzésének díja, vizsgálati intézkedésekért fizetendő díjak, ideértve a tanúk és szakértők költségeit is, ügyvédi díjak, stb. Főszabály szerint a jogerős határozat költségeit a vesztes fél viseli (az Igazságügyi Törvénykönyv 1017–1024. szakaszai szerint).
Az olyan peres felek, akiknek jövedelme nem elégséges a bírósági vagy bíróságon kívüli eljárások költségeinek fedezésére, bizonyos feltételek teljesülése esetén "költségmentességben" részesülhetnek.
A per során használt nyelv attól függ, hogy a bíróság melyik nyelvi területen található.
Az igazságszolgáltatási rendszer bíróságai hierarchikus szerkezet szerint szerveződnek.
E szerkezet csúcsán a Semmítőszék áll. A Semmítőszék mint legfelsőbb rendes bíróság ellenőrzi a királyság rendes bíróságait. Nem az érdemi ügyekben dönt, hanem azt vizsgálja, hogy az elé terjesztett ítéletek ellentétben állnak-e a törvényekkel vagy az eljárási szabályokkal (a Polgári perrendtartás 608. cikke). Illetékessége az egész országra kiterjed.
A Semmítőszéknél alacsonyabb szinten öt fellebbviteli bíróság található- a brüsszeli, a genti, az antwerpeni, a liège-i, és a mons-i -amelyek területi illetékességét az Alkotmány határozza meg.
Fellebbviteli fokon és a fellebbviteli bíróságok szintjén vannak a munkaügyi fellebbviteli bíróságok, amelyek a fent felsorolt fellebbviteli bíróságok joghatósági területén helyezkednek el.
Ennél alacsonyabb szinten az elsőfokú bíróságot, a kereskedelmi bíróságot, a munkaügyi bíróságot és a rendőrbíróságot találjuk. E bíróságok területi illetékessége a kerületi illetékességen alapul. Belgiumban huszonhét kerület van. A legtöbb igazságügyi kerületben van rendőrbíróság, és közülük néhányban – mint a brüsszeliben – több is van.
A piramis legalsó fokán a békítő bíróságok helyezkednek el. Belgiumban 187 békítő bíróság van. E szervek illetékessége attól a körzettől függ, amelyikhez tartoznak. Bírósági körzetenként egy békítő bíróság van.
Rendőrség
A belga rendőrségnek két autonóm szintje van. A szövetségi rendőrség és a helyi rendőrségek együttműködve látják el a rendvédelmi feladatokat.
Vészhelyzet esetén a rendőrség a 101 –es hívószámon érhető el. Amennyiben a kár vagy a sérülés baleset következménye, úgy a 100 –as hívószám tárcsázandó. Természetesen a 112-es segélyhívó Belgium területén is működik.
A belga jogrendszerrel kapcsolatos további információ az Európai Igazságügyi Hálózat oldalán érhető el, belga jogszabályok pedig az N-Lex oldalán találhatóak.
|
|
