|
 |
|
 Belépés ideje: 1973. január 1.
Terület: 244 100 km²; részei: Anglia: 130 439 km², Skócia: 78 772 km², Wales: 20 768 km², Észak-Írország: 14 121 km²
Népesség: : 61 612 255 (2009)
Fővárosa: London
Népesség összetétel:
0-14 év: 16,9%
15-64 év: 67,1%
65 év felett: 16%
Népességnövekedés: 0,276% (2008)
Születéskor várható élettartam: Teljes lakosság: 79,01 év (nők: 81,63 év férfiak: 76,52 év)
Éghajlat: mérsékelt, a Golf-áramlatnak köszönhetően állandó délnyugati szél fúj, a napok több mint fele felhős
Idő: Greenwichi középidő (GMT), nyáron GMT +1 óra
Fizetőeszköz: font sterling
Nyelv: angol, walesi (a walesi lakosság kb. 26%-a), a gael skót formája (kb. 60 ezren Skóciában).
Vallás: keresztény (anglikán, római katolikus, presbiteriánus, metodista) 71,6%, muszlim 2,7%, hindu 1%, egyéb 1%, nem nyilatkozott vagy felekezet nélküli 23,1% (2001-es népszámlálás alapján).
Régiók: kerületek (borough) és megyék (county) alkotják a közigazgatás rendszerét.
Gazdaság: Az Egyesült Királyság Nyugat-Európa egyik vezető kereskedelmi hatalma és pénzügyi központja. Az elmúlt két évtizedben a kormány visszaszorította a köztulajdon arányát és folytatta a jóléti programok támogatását. Az ország mezőgazdasága jelentős, gépesített, az európai mércével mérve hatékony, az élelmiszer szükséglet 60%-át a munkaerő mindössze 2%-ának igénybevételével állítja elő. Az Egyesült Királyságnak nagy szén, földgáz és kőolaj készletei vannak, az energiatermelésből származó jövedelem a GDP 10%-át teszi ki. A szolgáltató szektor, azon belül különösen a pénzügyi, biztosítási és befektetési szolgáltatások adják a GDP messze legnagyobb részét, az ipar visszaszorulóban van. Az ország gazdasága az egyik legerősebb Európában, az infláció, a kamatláb és a munkanélküliség tartósan alacsony. Az ország nem tagja a Gazdasági és Monetáris Uniónak.
Természeti kincsek: szén, kőolaj, földgáz, ón, mészkő, só, agyag, ólom, szilícium, termőföld
|
Politikai rendszer
A legfontosabb közjogi méltóságok, minisztériumok és vezetőik (utolsó frissítés: 2010. június):
Államfő (en) - II. Erzsébet királynő
Miniszterelnök (en) - David Cameron
Belügyminisztérium (en) - Theresa May
Igazságyi Minisztérium (en) - Ken Clarke
Külügyminisztérium (en) - William Hague
Pénzügyminisztérium (en) - George Osborne
A Cameron-kormány 2010. május 12-én lépett hivatalába.
(Elődje, a Gordon Brown vezette kabinet 2007. június 28 - 2010. május
11. között volt hivatalban.)
Az Egyesült Királyság kormányzati portálja az alábbi oldalon érhető el.
Államforma
Az ország hivatalos neve: Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága.
Az Egyesült Királyság államformája parlamentáris monarchia, ahol az államfő szerepét a király(nő) (jelenleg II. Erzsébet) tölti be, a kormány pedig, élén a miniszterelnökkel, a királynő nevében gyakorolja a végrehajtó hatalmat. Alkotmánya ún. történeti alkotmány, nem egyetlen írott dokumentum, hanem több évszázados fejlődés során létrejött törvények és szokások gyűjteménye.
Államfő
Az uralkodó 1952 óta II. Erzsébet királynő, a nemzeti egység szimbóluma, a törvényhozás integráns része, a végrehajtó hatalom, a bíróság feje, a fegyveres erők parancsnoka, az anglikán egyház vezetője.
Parlament
Az elsődleges jogalkotást az Egyesült Királyság Parlamentje végzi a Westminsterben. Mielőtt egy jogalkotásra irányuló javaslat a Parlament törvényévé válna, azt a Parlament mindkét házának el kell fogadnia és meg kell kapnia a királyi jóváhagyást. A legtöbb parlamenti törvény alapját képező tervezet a kormány törvénytervezete, amit a miniszterek terjesztenek a Parlament elé, rendszerint egy konzultációs eljárást követően.
A Parlament a Képviselőházból (House of Commons) és a Lordok Házából (House of Lords) áll. A Képviselőház a választott kamara, amelynek 659 képviselője van (529 az angol választókerületeket, 40 pedig Walest képviseli). A Lordok Háza 500-nál több „életre szóló nemesből” áll (akit a miniszterelnök javaslatára a királynő nevez ki, élethosszig tartó hatállyal), az Anglikán Egyház 26 magas rangú püspökéből, a 12 legmagasabb rangú bírából és 92 „örökletes nemesből” (akik címüket örökölték) áll.
A Lordok Házát általában az „ellenőrző” kamarának tartják, a Képviselőház szerepének kiegészítésére. A Lordok nem akadályozhatják meg a Képviselőház által már elfogadott törvénytervezet törvénnyé válását, csupán késleltethetik azt. Ha a két ház nem tud megegyezni, a Képviselők felterjeszthetik a törvénytervezetet királyi jóváhagyásra a Lordok egyetértése nélkül is, 13 hónapi (vagy kizárólag adózással vagy kiadásokkal foglalkozó tervezet esetén 1 hónapi) késleltetést követően.
Kormány
A végrehajtó hatalmat a királynő nevében a kormány gyakorolja, amely a Parlamentnek felel. A miniszterelnök a Képviselőházban többségben levő párt vezetője. A kormány tagjait a miniszterelnök javaslatára a király(nő) nevezi ki.
Decentralizáció
Wales Nemzetgyűlés
1999. júliusban átruháztak egyes jogalkotási hatásköröket a 60 nemzetgyűlési képviselőből álló Wales Nemzetgyűlésére. A tagokat a walesi választókerületek és régiók képviseletére választják.
Minden alárendelt jogszabálynak meg kell felelnie a felhatalmazó parlamenti törvény rendelkezéseinek, és ha a törvény által ráruházott hatáskört túllépi, vagy a meghozatalakor nem követték a kötelező jogszabályi eljárást, ez az érvénytelenségét eredményezi.
Skót Parlament
1998. évi Skóciáról szóló törvény ruházott hatásköröket a Skót Parlamentre. Egy népszavazást követően ez állította vissza a külön parlamentet Skóciában, amelyet 1707-ben, az Angliával és Wales-szel való egyesüléskor elvesztett. Skócia azonban továbbra is az Egyesült Királyság része, és annak parlamentje még mindig alkothat jogszabályokat meghatározott területeken.
A Skót Parlamentet közvetlenül választják, és 129 skót parlamenti képviselőből áll, akik egy kamarában üléseznek (tehát nincs a Lordok Házának skót megfelelője). A választási rendszerben használják az egyéni választókerületeket és regionális listát. Ez utóbbi végeredményben a megfelelő arányosságot biztosítja. Skóciában az átruházott közigazgatás működtetésére a Skót Parlament választja a miniszterelnök által irányított minisztereket.
Északír Nemzetgyűlés
Az új Északír Nemzetgyűlést a belfasti vagy nagypénteki egyezmény részeként hozták létre (1998. április 10-én). E nemzetgyűlés hatásköreit az Észak-Írországról szóló 1998. évi törvénnyel foglalták jogszabályba. A hatalmat formálisan 1999 decemberében ruházták át az új nemzetgyűlésre. Az Északír Nemzetgyűlés nem fogadhat el törvényeket meghatározott „kivett” vagy „fenntartott” tárgykörökben, de minden más tárgykört „átruházottnak” kell tekinteni.
További információ itt.
|
Választási rendszer
A Lordok Házának tagjai nem választással szereznek mandátumot, a Képviselőház tagjait azonban ötévente közvetlenül választják.
Az Egyesült Királyságban egyszerű többségi választási rendszer van. Ez azt jelenti, hogy az egyéni választókerületekben egyetlen fordulóban a legtöbb szavazatot kapott képviselő jut mandátumhoz.
A választójog egyetlen korlátja a 18. életév betöltése. A Brit Nemzetközösségbe tartozó országok és az Ír Köztársaság állampolgárai választójoggal bírnak a parlamenti, Európai Parlamenti és helyhatósági választásokon. Az EU állampolgároknak választójoguk van az Európai Parlamenti választásokon, de nincs az Egyesült Királyság parlamentjének megválasztásakor. Más országok állampolgárai nem rendelkeznek választójoggal.
További információ itt található.
|
Jogrendszer
 |
Az Egyesült Királyság jogrendszere ún. common law rendszer. A bíróságok alakítják a szokásjogot és értelmezik a törvényeket. Noha az állam egységes Angliának, Skóciának, Walesnek és Észak-Írországnak megvan a maga jogrendszere, igazságszolgáltatási szervezete és gyakorlata.
Az Egyesült Királyságban a jogrendre nem egyetlen alkotmányos okmány irányadó, hanem a törvények, a közös jog, az alkotmányos hagyományok és gyakorlat elegye.
Az alapvető jogforrások Angliában és Walesben a Parlament törvényei,; az Európai Közösség joga,; a törvény alapján hozott aktusok és az egyéb alárendelt jogalkotás,; és a bírósági döntéseken keresztül kialakult közös jog. Amennyiben a különböző jogforrások között ütközés van, az ennek feloldására hivatott fórum a bíróság.
A polgári jogot Angliában és Walesben nem foglalták polgári törvénykönyvbe. A polgári jog nagyrészt a közös jogból ered, de léteznek az egyes jogterületekkel foglalkozó jelentős jogszabályok is (mint például a felelősség kizárása és korlátozása, szerződés harmadik felek általi kikényszerítése, birtokháborítás, a sértett közrehatása a károsodásban, és a több személy általi károkozás területén).
Skóciában az alapvető jogforrások a Skót Parlament törvényei; az Egyesült Királyság Parlamentjének törvényei; a skót törvényeken alapuló aktusok; az Egyesült Királyság törvényei alapuló aktusok és egyéb alárendelt jogszabályok; a bírósági határozatokon keresztül kialakult vagy azokban kifejeződő common law (közös jog); az intézményesült szerzők (az elmúlt évszázadok kiemelkedő skót jogászai) munkái és az európai közösségi jog. Az 1998. évi Skóciáról szóló törvény kiemelkedő fontosságú egyesült királyságbeli jogszabály, mivel ez hozott létre és ruházott hatásköröket a Skót Parlamentre. Egy népszavazást követően ez állította vissza a külön parlamentet Skóciában, amelyet 1707-ben, az Angliával és Wales-szel való egyesüléskor elvesztett. Skócia azonban továbbra is az Egyesült Királyság része, és annak parlamentje még mindig alkothat jogszabályokat meghatározott területeken.
Angliához és Wales-hez hasonlóan a polgári jogot Skóciában sem általános törvénykönyvben fektették le.
A skót jog gyökerei különböznek az angol jog gyökereitől. A skót jog egyes területei végső soron a római jog elveiből származnak. A skót jog korai fejlődésére hatással voltak a kontinentális jogrendszerek is. A legújabb kori jogtörténetben azonban az Egyesült Királyság többi részével sok közös fejlemény történt.
Észak-Írországban a nemzeti jognak két fő forrása van:
1. Jogszabályok
2. Bíróságok által alkotott jog (néha „esetjogként” vagy „közös jogként” említik)
Gibraltáron a jogrendre az 1969. évi Gibraltári alkotmányos rendelet irányadó, valamint a (rendeletként ismert) törvények, a közös jog, a hagyományok és a gyakorlat elegye.
Az alapvető jogforrások Gibraltáron a rendeletek; a tanácsi rendelettel Gibraltárra kiterjesztett hatályú egyesült királyságbeli törvények; az Európai Közösség joga; az alárendelt jogalkotás; és a bírósági határozatokon keresztül kialakult közös jog. Amennyiben a különböző jogforrások között ütközés van, az ennek feloldására hivatott fórum a bíróság.
A polgári jogot Gibraltáron nem foglalták polgári törvénykönyvbe. A polgári jog nagyrészt a közös jogból ered, de léteznek az egyes jogterületekkel foglalkozó jelentős jogszabályok is.
Rendőrség
A rendőrségnek joga van bárkit feltartóztatni és megmotozni, amennyiben vele szemben bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel. A letartóztatottnak joga van ügyvédhez fordulni és kérni a rendőrséget, hogy értesítse az általa megnevezett személyt. Az előzetes letartóztatás időtartama maximum 96 óra.
Az Egyesült Királyság jogrendjéről bővebb információt az Európai Igazságügyi Hálózat oldalán találhat, jogszabály gyűjteménye pedig az N-Lex oldalán olvasható.
|
|
