|
 |
|
 Alapító tagállam
Határos: Belgiummal és Németországgal
Főváros: Amszterdam
Terület: 41 526 km2
Népesség: 16 481 139 (2009)
Népesség összetétel:
0-14 év: 17,6 %
15-64 év: 67,8 %
65 év felett: 14,6 %
Népességnövekedés: 0,436 %/év
Születéskor várható élettartam: Teljes lakosság: 79,4 év (nők: 82,14 év; férfiak: 76,8 év)
Éghajlat: atlanti; hűvös nyár, enyhe tél
Idő: greenwichi középidő (GMT) +1 óra, nyáron GMT +2 óra
Fizetőeszköz: euró
Nyelv: holland, fríz
Vallás: római katolikus: 30%, református 20%, kálvinista 6%, egyéb protestáns 3%, Muslim 5.8%, egyéb 2.2%, nem vallásos 42%
Régiók: 12 tartomány: Drenthe, Flevoland, Friesland, Gelderland, Groningen, Limburg, Noord-Brabant, Noord-, Overijssel, Utrecht, Zeeland, Zuid-Holland.
Gazdaság: Hollandia gazdasága virágzó és nyitott, fontos ágazata a külkereskedelem. Stabil gazdasági kapcsolatok, mérsékelt infláció, jelentős fizetési mérleg többlet jellemzi. Fontos európai közlekedési csomópont. Iparának húzóágazatai az élelmiszeripar, a vegyipar, a kőolaj finomítás és az elektro-mechanika. Gépesített mezőgazdasága a munkaerő mindössze 3%-át foglalkoztatja, mégis nagy többletet állít elő a feldolgozóipar és az export részére. Hollandia ma az EU egyik legtöbb külföldi befektetést vonzó országa.
Természeti kincsek: földgáz, kőolaj, mészkő, só, homok, termőföld
|
Politikai rendszer
A legfontosabb közjogi méltóságok, minisztériumok és vezetőik (utolsó frissítés: 2010. március):
Államfő (en) - Beatrix királynő
Miniszterelnök (en) - Jan Peter Balkenende
Belügyminiszter (nl, en) - Ernst Hirsch Ballin
Külügyminiszter (nl, en) - Maxime Verhagen
Gazdasági miniszter (nl, en) - Maria van der Hoeven
Igazságügyminiszter (nl, en) - Ernst Hirsch Ballin
Pénzügyminiszter (nl, en) - Jan Kees De Jager
Szociális és foglalkoztatási miniszter (en) - Piet Hein Donner
A kormány 2007. február 22-én lépett hivatalba.
Hollandia kormányzati portálja, valamint további információk az egyes minisztériumokról ezen a linken érhetőek el.
Alkotmány
Hollandia államformája alkotmányos monarchia. Az ország kormányzati és politikai rendszere az 1814-ben elfogadott alkotmányon alapszik. 1815 óta alkotmányos monarchia, 1848 óta parlamentáris demokrácia. Az alkotmányt a parlament módosíthatja az Államtanáccsal (Raad van State) való konzultáció alapján.
Kormány
A végrehajtó hatalmat a Kabinet gyakorolja, melynek tagjai, a miniszterek, a hatalmon lévő politikai pártok vezetői, élén pedig a miniszterelnök (Minister-President) áll. A kormány felelősséggel tartozik a parlamentnek. Az Államtanács tagjai a király, a trónörökös és tanácsosok, akik segítik a miniszterelnököt a kormányzati politika irányításában.
Parlament
A törvényhozó hatalmat a kétkamarás parlament (Staten-General) gyakorolja, mely a felsőházból, vagy Első Kamarából (Eerste Kamer) és az alsóházból, vagy második kamarából (Tweede Kamer) áll. Politikailag nagyobb súlya az alsóháznak van. Az Első Kamara 75 tagját a 12 tartományi kormányzat, míg a Második Kamara 150 tagját a választók közvetlenül választják. A törvények elfogadásához mindkét kamara egyetértésére és királyi jóváhagyásra van szükség.
|
Választási rendszer
Hollandia államformája alkotmányos királyság. A királyi cím öröklődik. A miniszterelnököt és helyetteseit a király nevezi ki, a választásokon többséget szerzett párt vezetői közül.
A 150 tagú Második Kamarát négyévente általános közvetlen választásokon választják. Ugyancsak négyévente és közvetlenül választják a regionális és helyi tanácsok tagjait is. Utóbbi szervek tagjainak száma a régió, illetve város lakóinak számától függ. Az Első Kamara 75 tagja nem közvetlen választáson nyeri el mandátumát. Őket a 12 tartományi (regionális) tanács tagjai választják szintén négyévente. Választójoggal a Második Kamara és a regionális tanácsi választásokon csak a holland állampolgárok rendelkeznek. A helyi tanácsok megválasztásakor külföldi állampolgárok is jogosultak szavazni.
A választójog egyetlen korlátja a 18. életév betöltése.
|
Jogrendszer
 |
A holland jogrend a római jogon alapul, hasonlít a német és francia jogrendszerre.
Az alkotmány biztosítja a holland állam szervezeti keretét és képezi a jogalkotás alapját.
A Hollandia és más államok között kötött szerződések fontos jogforrások. Az alkotmány 93. cikke előírja, hogy a szerződések és a nemzetközi intézmények rendelkezései közvetlenül hatályosak a holland jogrendszerben, és ezekben az esetekben a holland jogszabályokkal szemben irányadóak. Ezért a Holland Királyság területén alkalmazandó jogszabályok nem alkalmazhatók, ha az említett rendelkezésekkel összeférhetetlenek. Így az Európai Unió szerződésekben, rendeletekben és irányelvekben megállapított szabályai Hollandiában fontos jogforrást képeznek.
A Holland Királyság chartája szabályozza a Királyság három részének (Hollandia és a két tengerentúli terület, a Holland-Antillák és Aruba) viszonyát.
A törvényeket nemzeti szinten hozzák.
A jogalkotási hatáskör átruházásával a központi kormányzat (további) szabályokat állapíthat meg kormány-, illetve miniszteri rendeletek útján. A független (nem törvényből származtatható) kormányrendeletekre van lehetőség, de ezeket büntető rendelkezés útján nem lehet kikényszeríteni.
Az alkotmány szabályozási hatáskört ruház a közigazgatási jog szerint az alacsonyabb szintű szervekre (tartományok, önkormányzatok és vízügyi bizottságok).
Az igazságszolgáltatás a független bíróságok feladata. Négyféle bíróság létezik: a Kantongerecht (elsőfokú bíróság), az Arrondisementsrechtbank (vagy Rechtbank - körzeti bíróság), a Gerechtshof (vagy Hof - fellebbviteli bíróság) és a Hoge Raad (Legfelső Bíróság).
A Kantongerecht hatáskörébe a kis perértékű ügyek és egyes meghatározott követelések tartoznak. A Kantongerecht határozatai elleni fellebbezéseket az Arrondisementsrechtbank bírája el.
A Rechtbank általános elsőfokú hatáskörrel rendelkezik büntetőügyekben; hozzá tartozik továbbá minden polgári ügy, ami nem esik más bíróság hatásköre alá. A Rechtbank első fokon hozott határozatai ellen fellebbezni a Gerechtshofnál lehet.
A Kantongerecht, a Rechtbank és a Hof határozatait a Hoge Raad vizsgálja felül. A Hoge Raad csak jogi kérdésekben dönt, kötik az alsó szintű bíróságok által megállapított tények.
Rendőrség
A rendőrségnek gyanú esetén joga van a személyeket feltartóztatni, a személyek átvizsgálására, motozásra azonban csak a rendőrségen kerülhet sor. A letartóztatottnak joga van ügyvédhez fordulni és kérni a rendőrséget, hogy értesítse az általa megnevezett személyt. Az előzetes letartózatás maximum 6 óráig tarthat, és szükség esetén 48 órára hosszabbítható meg. A rendőrség fegyveres testület.
Hollandia jogrendszeréről további információt az Európai Igazságügyi Hálózat honlapján talál, a holland jogszabálygyűjtemény az N-Lex oldalán olvasható.
|
|
