|
 |
|
 Belépés ideje: 2004. május 1.
Határos:
Lengyelországgal, Lettországgal, Fehéroroszországgal és Oroszországgal
Politikai rendszer: köztársaság
Főváros: Vilnius
Terület: 65 300 km2
Népesség: 3 350 385 (2009)
Népsűrűség: 54,2 fő/km2
Népeség összetétel:
0-14 év: 14,5 %
15-64 év: 69,5 %
65 év felett: 16%
Népesség növekedés: -0,284 %
Születéskor várható élettartam: Teljes lakosság: 74,9 év (nők: 80,1 év; férfiak: 69,98 év)
Vallás: katolikus 79 %, orosz ortodox 4,1 %, protestáns 1,9 %, egyéb 5,5 %, nem vallásos 9,5 %
Nyelvek: litván (hivatalos) 82 %, orosz 8%, lengyel 5,6 %, egyéb 4,4 %
Fizetőeszköz: litas (LTT)
Fő régiók: Az ország 10 megyéből áll: Alytaus, Kauno, Klaipedos, Marijampoles, Panevezio, Siauliu, Taurages, Telsiu, Utenos, Vilniaus.
Gazdaság: A külföldi befektetés és üzleti támogatás segítségével megtörtént a gazdaság átállítása a tervgazdaságról a piacgazdaságra. A nagy állami vállalatok privatizálása majdnem teljes. A legfőbb kereskedelmi partnerek közt egyre nagyobb szerepe van Közép- és Kelet-Európának és különösen Oroszországnak.
Természeti kincsek: tőzeg, szántóterület, borostyán
|
Politikai rendszer
A legfontosabb közjogi méltóságok, minisztériumok és vezetőik (utolsó frissítés: 2010. március):
Államfő (en, lt) - Dalia Grybauskaite
Miniszterelnök (en, lt) - Andrius Kubilius
Külügyminisztérium (en, lt) - jelenleg nincs
Belügyminisztérium (en, lt) - Raimundas Palaitis
Pénzügyminisztérium (en, lt) - Ingrida Simonite
Gazdasági Minisztérium (en, lt) - Dainius Kreivys
Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium (en, lt) - Donatas Jankauskas
Igazságügyi Minisztérium (en, lt) - Remigijus Simasius
A kormány 2008. december 9-én lépett hivatalba.
Litvánia kormányzati portálja (információ további minisztériumokról, egyéb hasznos információk).
Litvánia független és demokratikus köztársaság. Az államhatalom az országgyűlés, a köztársasági elnök, a kormány és a bíróságok között oszlik meg.
Köztársasági elnök
A köztársasági elnök az állam feje. Bármely litván állampolgár, aki betöltötte a 40. életévét köztársasági elnöknek választható. A köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlenül választják 5 évre. A köztársasági elnököt egyszer lehet újraválasztani. Az elnök dönt a fő külpolitikai kérdésekben, aláírja a nemzetközi szerződéseket, kinevezi, illetve visszahívja a más országokba és nemzetközi szervezetekbe delegált litván képviselőket. Az országgyűlés egyetértésével kinevezi a miniszterelnököt, felkéri őt a kormány megalakítására, s jóváhagyja a kormány összetételét. A miniszterelnök javaslata alapján kinevezi, illetve felmenti az egyes minisztereket. Javaslatot tesz a parlamentnek a Legfelsőbb Bíróság tagjaira és elnöke személyére. Kinevezi a fellebbviteli bíróság tagjait és elnökét, javaslatot tesz az országgyűlés számára három alkotmánybíró személyére, elnökére, a Számvevőszék és a Nemzeti Bank elnökére. A parlament jóváhagyásával kinevezi a hadsereg főparancsnokát és a biztonsági szolgálat vezetőjét.
Országgyűlés (Seimas)
A litván országgyűlés 141 képviselőből áll, akiket az állampolgárok közvetlen és titkos választásokon, négy évre választanak meg. Bármely 25. életévét betöltött litván állampolgár az országgyűlés tagjává választható. A parlament évente két ülésszakot tart: egyet tavasszal, egyet pedig ősszel. Rendkívüli ülés összehívását a parlament elnöke, illetve az alkotmányban meghatározott esetekben a köztársasági elnök kezdeményezheti. A seimas az állam törvényhozó szerve.
Kormány
A Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A Kormány látja el az ország igazgatását, védelmezi az ország területi sérthetetlenségét, biztosítja az állam biztonságát és a közrendet. Végrehajtja a törvényeket és az országgyűlés határozatait, valamint a köztársasági elnök dekrétumait. Koordinálja a minisztériumok, valamint más kormányzati szervek működését. A kormány feladata a költségvetési tervezet elkészítése.
Litvánia állami berendezkedéséről további részleteket az alábbi oldalon olvashat.
|
A litván országgyűlési választások eredménye (2004-) |
|
Párt |
Mandátum |
|
Munkáspárt (DP) |
39 |
|
Anyaföld Unió (TS) |
25 |
|
Litván Szociáldemokrata párt (LSDP) |
20 |
|
Liberális és Centrum Unió (LiCS) |
18 |
|
Új Unió (NS) |
11 |
|
Liberális Demokrata Párt (LDP) |
10 |
|
Földművesek Pártja és Új Demokrácia Párt Uniója (VNDS) |
10 |
|
Litván Kisebbségi Választási Szövetség (LLRA) |
2 |
|
Függetlenek |
5 |
|
Összesen |
141 |
(Forrás:http://www.vrk.lt/rinkimai/2004/seimas/rezultatai/rez_pgl_part_e_20.htm)
Kormánykoalíció: DP, LSDP, NS, VNDS
|
Jogrendszer
A Litván Köztársaság alkotmánya előírja, hogy az igazságszolgáltatás gyakorlására a bíróságoknak kizárólagos joga van. Az igazságszolgáltatás gyakorlása során a bírók és a bíróságok függetlenek. Az esetek vizsgálata során a bírókat kizárólag a jogszabályok kötik. Nem alkalmazhatnak az alkotmánnyal ellentétes jogszabályokat.
2002. május 1-jén, a Litván Köztársaságnak a bíróságokról szóló törvénye és a Nemzeti Bírósági Igazgatóságról szóló törvény hatályba lépésekor a Nemzeti Bírósági Igazgatóság megkezdte tevékenységét.
Az intézmény fő tevékenysége a bírói autonómiával rendelkező intézményeknek segítése a feladataik gyakorlása során.
A bíróságok autonómiája:
A bírói közgyűlés a bírói autonómia legmagasabb szintű szerve, melynek Litvánia valamennyi bírája tagja.
A bíróságok tanácsa a bírói autonómia 24 tagú végrehajtó szerve.
A tiszteletbeli bírói tanács bírói autonómiával rendelkező intézmény, mely bírók fegyelmi ügyeivel és bírók által rágalmazás miatt benyújtott kérelmekkel foglalkozik.
Az igazságszolgáltatási rendszer általános hatáskörű bíróságokra és szakosított (közigazgatási) bíróságokra oszlik.
Általános hatáskörű bíróságok:
-
körzeti bíróságok
-
regionális bíróságok
-
fellebbviteli bíróságok
-
Legfelsőbb bíróság
A litván jogrendszerről további információ az Európai Igazságügyi Hálózat oldalán olvasható, jogszabálygyűjteménye az N-Lex oldalán található.
|
|
