|
 |
|
Belépés ideje: 1995. január 1.
Határos: Németországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Magyarországgal, Szlovéniával, Olaszországgal, Svájccal és Liechtensteinnel.
Politikai rendszer: Szövetségi köztársaság
Főváros: Bécs
Terület: 83 870 km²
Népesség: 8 356 707 (2009)
Népsűrűség: 97 fő/ km²
Népesség összetétel:
0-14 év: 14,8%
15-64 év: 67,5%
65 év felett: 17,7% (2008)
Népességnövekedés: 0,064% (2008)
Születéskor várható élettartam: Teljes lakosság: 79,5 év (nők: 82,56 év férfiak: 76,6 év )
Éghajlat: Kontinentális, lakott területeken júliusban akár 32 Celsius fok, január-februárban akár -15 Celsius fok.
Idő: Greenwichi középidő (GMT) +1 óra, nyáron GMT+2 óra
Nyelv: Német (hivatalos) 88,6%, török 2,3%, szerb 2,2%, horvát (Burgenlandban hivatalos) 1,6%, egyéb (beleértve a Karintiában hivatalos szlovént és a Burgenlandban hivatalos magyart) 5,3%. (2001-es népszámlálási adatok)
Fizetőeszköz: Euró, az osztrák schillinget váltotta fel 2002. január 1-jén. 1 euró=13,7603 osztrák schilling.
Vallás: A legelterjedtebb vallás a római katolikus (kb. 73,6%), amelyet a protestáns követ (kb. 4,7%). Az iszlám híveinek aránya: 4,2%; egyéb: 3,5%. A lakosság 12%-a felekezet nélküli. (2001-es népszámlálási adatok).
Fő régiók: Ausztriát 9 szövetségi tartomány (Bundesland) alkotja: Burgenland, Karintia, Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria, Salzburg, Stájerország, Tirol, Vorarlberg, Bécs.
Az osztrákok csaknem 30 %-a az öt legnagyobb városban - Bécsben, Grazban, Linzben, Salzburgban és Innsbruckban - él. A lakosság egyötöde - 1,6 millió - Bécsben lakik. A legfontosabb ipari régiók a bécsi medence és környéke, felső Ausztria, a Salzburg és Graz körül elterülő területek, a Mürz völgye Stájerországban, az Inn völgye Tirolban és a Rajna völgye Vorarlbergben. Az országot nyugat-keleti irányban átszelő Alpok miatt a földnyilvántartásba vett területek kevesebb mint 40%-a alkalmas a letelepedésre.
Gazdaság: Ausztria fejlett piacgazdaság magas életszínvonallal. A gazdaságot, mely erősen kötődik az EU gazdaságaihoz, különösen Németországéhoz, nagy szolgáltatási-, szilárd ipari-, és kicsi de nagyon fejlett agrárszektor jellemzi. A globális gazdasági válság hatására az ország gazdasága recessziót él át, az ország legnagyobb bankjainak némelyike állami segítséget vett igénybe.
Természeti kincsek: olaj, szén, lignit, fa, vasérc, réz, cink, antimon, magnezit, volfrám, grafit, só, vízenergia
|
Politikai rendszer
A legfontosabb közjogi méltóságok, minisztériumok és vezetőik (utolsó frissítés: 2010. március):
Államfő (de, en) -Heinz Fischer
Kancellár (de, en) -Werner Faymann
Külügyminisztérium (de, en) - Michael Spindelegger
Belügyminisztérium (de) - Maria Fekter
Pénzügyminisztérium (de, en) - Josef Pröll
Egészségügyi Minisztérium (de) - Alois Stöger
Igazságügyi Minisztérium (de, en) - Claudia Bandion-Ortner
Gazdasági, Családi és Ifjúsági Minisztérium (de, en)
Dr. Reinhold Mitterlehner
Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (de)
Rudolf Hundstorfer
A kormány 2008. december 3.-án lépett hivatalba.
Ausztria hivatalos lakossági tálékoztató portálja (információ további minisztériumokról, egyéb hasznos információk).
Az Alkotmány
Ausztria demokratikus köztársaság. A szövetségi köztársaság 9 szövetségi államból áll, melyek egységes monetáris, gazdasági és vámuniót alkotnak. A szövetségi főváros és szövetségi hatóságok székhelye Bécs. A szövetségi államokban a szövetségi kormányzó gyakorolja a végrehajtó hatalmat. A kormányzónak a szövetségi kormány illetve a kormány minisztereinek határozatait végre kell hajtania. Ahol nincsenek külön szövetségi hatóságok, ott a szövetségi kormány közvetlenül gyakorolja a végrehajtó hatalmat.
A Parlament
Ausztriában a törvényhozás szerve a kétkamarás parlament. A parlament képviselőháza, a Nationalrat (Nemzeti Tanács) 183 taggal rendelkezik. A képviselőket közvetlen és általános választás útján választják meg négy évre. A parlament felsőháza a Bundesrat (Szövetségi Tanács), mely jelenleg 62 tagot számlál. A felsőházi tagok a tartományokat képviselik, megbízatásuk négy vagy hat évre szól.
Az alsóház, a Nationalrat 183 tagját titkos és közvetlen szavazással, arányos képviseleti rendszer alapján választják meg ötévi megbízatásra. A Nemzeti Tanács két legfontosabb feladata a szövetségi törvények elfogadása, illetve a kormány munkájának ellenőrzése. A Bundesrat tagjait nem közvetlenül választják meg. A Szövetségi Tanács 62 képviselőjét lakosságuk arányában a kilenc szövetségi tartomány delegálja. Feladata a tartományok érdekeinek képviselete a törvényhozás folyamatában. A költségvetés kivételével a Nemzeti Tanács által elfogadott valamennyi törvényt jóvá kell hagynia.
A Nemzeti Tanács által hozott törvényekkel kapcsolatban ellenvetéseket tehet, amelyek többnyire csupán halasztó hatályúak lehetnek. Néhány esetben azonban abszolút vétójoggal rendelkezik: hozzájárulása szükséges például az olyan törvények elfogadásához, amelyek a szövetségi tartományok hatásköreit kívánják korlátozni. 2008. szeptember 28-án előrehozott parlamenti választásokra került sor.
Választási eredmények:
|
Párt |
SPÖ |
ÖVP |
FPÖ |
BZÖ |
Grüne |
LIF |
FRITZ |
KPÖ |
RETTÖ |
DC |
|
Százalék |
29,26 |
25,98 |
17,54 |
10,70 |
10,43 |
2,09 |
1,76 |
0,76 |
0,73 |
0,64 |
|
Mandátum |
57 |
51 |
34 |
21 |
20 |
-- |
-- |
-- |
-- |
-- |
A szövetségi államfő
A szövetségi államfőt az osztrák állampolgárok közvetlenül választják meg hat évre. Ő nevezi ki a szövetségi kancellárt és annak javaslatára a kormány tagjait.
Az államfő a hadsereg legfőbb parancsnoka, ő oszlathatja fel az országgyűlést és nevezheti ki illetve válthatja le a kormány tagjait. Ezek a jogok azonban csak névleges hatalommal ruházzák fel, mert az államfő általában az egyes intézmények saját kezdeményezésére gyakorolja jogait.
A szövetségi kormány
A szövetségi kormányt a szövetségi kancellár vezeti. A kormány minisztereit államtitkárok segítik. A szövetségi kormányban csak a szövetségi minisztereknek van szavazatuk. A döntéseket egyhangú szavazással kell elfogadni.
|
Választási rendszer
A 183 képviselőből álló Nemzeti Tanács tagjait az arányos képviselet alapján, általános, egyenlő, közvetlen és titkos választásokon öt évre választják. Az osztrák választási rendszer az arányos képviselői elosztási elven alapszik.
Eszerint a parlamenti helyek kiosztásának hűen kell tükröznie az egyes pártokra leadott szavazatokat. A parlamentbe való bejutáshoz a pártoknak 4 százalékos szavazati arányt kell elérniük. A választások egyfordulósak. Csak az önkormányzati polgármester-választásokon kerülhet sor második fordulóra. A választásokat vasárnap vagy más pihenőnapon tartják.
Az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) kezdeményezésére a legutóbbi parlamenti ciklusban módosították a választójogi törvényt: a választói korhatárt, az EU tagállamok között elsőként, 16 évre szállították le.
Az Európai Parlamenti választásokon a 18. életévüket betöltött osztrák állampolgárok jogosultak részt venni, a 19. életévüket betöltött osztrák állampolgárok pedig képviselőnek is jelöltethetik magukat.
|
Jogrendszer
Az osztrák jog, mint a legtöbb európai jogrendszer, a római jogra épül. Minden jogi rendelkezés a Szövetségi Köztársaságtól ered, minden ítélet a Köztársaság nevében születik. A bírák függetlenek a végrehajtó hatalomtól, nem helyezhetőek át és nem mozdíthatóak el. A közjogi és büntetőjogi eljárások nyilvánosak. A magas büntetést maga után vonó bűntények és politikai bűntények esetében esküdtszék hoz ítéletet, más esetekben a bírák döntenek. A közjogi és büntetőjogi esetekben az utolsó jogorvoslati lehetőség a legfelsőbb bíróság.
Bíróságok
Ausztriában négyszintű bírósági intézményrendszer működik:
- Helyi bíróságok: csak kis horderejű ügyekkel foglalkoznak
- Tartományi bíróságok: elsőfokú bíróság, egyes esetekben másodfokú bíróság
- Felsőbb tartományi bíróságok: másodfokú bíróság
- Legfelsőbb bíróság: harmadfokú bíróság
A legfelsőbb bíróság az adminisztratív és az alkotmánybíróságra oszlik.
Az osztrák jogrendszerrel kapcsolatos további információ itt olvasható.
Rendőrség
A rendőrség bűnügyekben, a szövetségi köztársaság, közlekedési ellenőrzési, illetve közlekedésbiztonsági ügyekben a szövetségi államok alá tartozik. A rendőr bárkit megállíthat, akinek személyazonosságát ellenőrizni kívánja. Gyanú alapján maximum 24 órára előzetes letartóztatásba helyezheti a gyanúsítottat. Ha a gyanút megerősítik, a személyt vizsgálóbíró elé kell állítani, aki meghosszabbíthatja a személy letartóztatását. A rendőrség fegyveres testület.
További információ a budapesti Osztrák Nagykövetség honlapján található.
Ausztria jogrendszeréről bővebben az Európai Igazságügyi Hálózat oldalán olvashat, osztrák jogszabályokat az N-Lex oldalán kereshet.
|
|
