|
 |
|
 Belépés ideje: 1981. január 1.
Határos:
Albániával, Macedóniával, Bulgáriával és Törökországgal.
Terület: 130 940 km2, Görögország területéhez 169 lakott sziget tartozik, melyek összterülete 25 042 km2
Népesség: 11 262 539 (2009)
Népsűrűség: 85,2 fő/km2
Népesség összetétel:
0-14 év: 14,3 %
15-64 év: 66,6 %
65 év felett: 19,1 %
Népességnövekedés: 0,146 %/év
Születéskor várható élettartam: Teljes lakosság: 79,66 év (nők: 82,37 év; férfiak: 77,11 év)
Éghajlat: Görögország éghajlatát, akárcsak a többi mediterrán országét, forró, száraz nyár és enyhe, csapadékos tél jellemzi.
Idő: Greenwichi középidő (GMT) +2 óra, nyáron GMT +3 óra
Fizetőeszköz: Euró (1 euró=295 drachma)
Nyelv: görög (hivatalos) 99%, egyéb 1%
Vallás: görög ortodox 98 %, muszlim 1,3 %, egyéb 0,7 %
Régiók: Az ország 13 régióra és egy autonóm államra oszlik: Athosz-hegyi Köztársaság, autonóm szerzetesi köztársaság; Attika, Dél-Égei-szigetek, Epírosz, Észak-Égei-szigetek, Jón-szigetek, Kelet-Makedónia és Thrákia, Közép-Görögország, Közép-Makedónia, Kréta, Nyugat-Görögország, Nyugat-Makedónia, Peloponnészosz, Thesszália.
Gazdaság: Görögország a II. világháborút követően jellemzően agrárország volt. A gazdasági fejlődés ütemének növekedése, valamint a gazdasági szerkezetváltás az 1950-es években indult el. Az ipari exportból és a turizmusból származó növekvő bevételek hozzájárultak a gazdasági egyensúly javításához, és lehetővé tették a fokozatos felzárkózást Nyugat-Európához.
Természeti kincsek: olaj, barnaszén, bauxit, vasérc, magnezit, nikkel, krómérc, márvány, ezüst, cink, ólom.
|
Politikai rendszer
A legfontosabb közjogi méltóságok, minisztériumok és vezetőik (utolsó frissítés: 2010. március):
Államfő (en) - Karolosz Papouliasz
Miniszterelnök (gr, en) - Jeórjiosz Papandreu
Külügyminisztérium (gr, en) - Jeórjiosz Papandreu
Belügy, decentralizáció, tájékoztatás minisztérium (gr, en) - Janisz Raguszisz
Gazdaság, tengeri kereskedelem minisztériuma (gr) - Luka Kaceli
Pénzügyminisztérium (en) - Jeórjiosz Papakonsztantinu
Munkaügyi és társadalombiztosítási minisztérium (gr) - Andréasz Loverdosz
Egészségügyi és népjóléti minisztérium (en) - Mariliza Xenojanokopulu
Igazságügy, átláthatóság, emberi jogok minisztériuma (gr, en) - Harisz Kacanidisz
A kormány 2009. október 6-án lépett hivatalba.
Görögország kormányzati portálja (információ további minisztériumokról, egyéb hasznos információk) ezen a linken érhetőek el.
Alkotmány
Görögország a kormányzati és politikai rendszere az 1975-ben elfogadott, 1986-ban módosított alkotmányon nyugszik. Az ország államformája parlamentáris köztársaság, melynek élén a köztársasági elnök áll. A köztársasági elnököt a parlament, összes tagjának kétharmados többségével, nyílt szavazás útján választja öt esztendőre. Az elnök egyszer választható újra. Az elnök képviseli az országot a nemzetközi kapcsolatokban, a parlament egyetértésével kinyilvánítja a hadiállapotot, békét és szövetséget köt, egyben ő a hadsereg főparancsnoka is; döntései miniszteri ellenjegyzéshez kötöttek. Az elnök abban az esetben vonható felelősségre, ha azt az összes képviselő egyharmada kezdeményezi, majd legalább kétharmada megszavazza. Ezt követően egy ad hoc bíróság, amelynek feje a Legfelső Bíróság elnöke, ítélkezhet a köztársasági elnök felett.
Kormány
A kormány tagjai a miniszterelnök, szakminiszterek, társminiszterek és miniszterhelyettesek. A minisztereket, akik a miniszterelnökkel együtt kollektív és egyéni felelősséggel tartoznak a parlamentnek, a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A kormány kinevezését követően a parlament tizenöt napon belül dönt a kormányprogram elfogadásáról. A képviselők egyhatoda bizalmatlansági indítványt kezdeményezhet a kormánnyal szemben, amelyről a parlament abszolút többséggel dönt. Ha a kormány alulmarad a bizalmi szavazáson - erre legutóbb 1993-ban volt példa - ügyvivő kormány alakul, majd előrehozott választásokra kerül sor.
Parlament
A törvényhozó hatalmat az egykamarás parlament (Vouli) gyakorolja. A parlament tagjait négy évre választják meg közvetlen, általános és titkos választásokon. Az alkotmány értelmében a képviselők száma nem lehet kevesebb, mint kétszáz, és nem lehet több, mint háromszáz fő. Képviselő lehet minden választójoggal bíró görög állampolgár, aki betöltötte a huszonötödik életévét. A képviselőket mentelmi jog illeti meg. A parlament minden év októberének első hétfőjén ül össze, és legalább öt hónapig köteles ülésezni. Törvényjavaslatot a kormány vagy bármely képviselő a parlament plenáris ülésén terjeszthet be. A javaslat a jelenlevő képviselők abszolút többsége, de legalább az összes képviselő egynegyede igen szavazatával válik törvénnyé.
|
Választási rendszer
 |
Az alkotmány nem rendelkezik a választási rendszerről, erről a parlament által hozott törvény dönt. 1920 óta csaknem húsz alkalommal módosították a választásról szóló törvényt. A rendszerint 300 fős parlament 288 képviselőjét 56 választókörzetben választják meg. A választókörzetek a választójoggal rendelkező népesség aránya szerint 1-32 képviselőt küldhetnek a parlamentbe, míg 12 főt, az ún. országos tagokat, a pártok delegálhatják az elért szavazatarányok alapján.
Görögországban választójoggal rendelkezik minden 18. életévét betöltött görög állampolgár, aki szerepel a lakóhelye szerinti választói névjegyzékben és nem veszítette el választójogát. Választható az, aki a fenti feltételeknek megfelel és betöltötte a 25. életévét. A helyi választásokra ugyanezek a szabályok vonatkoznak, azzal a különbséggel, hogy azokon más EU tagállamok állampolgárai is választhatnak, illetve választhatók, akik minimum két éve tartózkodnak az adott településen és szerepelnek a speciális választói névjegyzékben.
Jogrendszer
A görög jogrend a kodifikált római jogon, illetve a francia és német modellen alapul. Az igazságszolgáltatást független bíróság végzi, amely három - közigazgatási, polgári és büntető - ágra oszlik. A tárgyalások bizonyos kivételektől eltekintve nyilvánosak. A bírák kinevezése és előmenetele a Bírói Tanács határozatain alapuló köztársasági elnöki döntés alapján történik.
Az igazságszolgáltatási rendszer alsó szintjén a kisebb polgári és büntető ügyeket intéző 360 békebíróság található. E szint felett áll a polgári és bűnügyek zömét tárgyaló 59 elsőfokú bíróság. A 12 fellebbviteli bíróság foglalkozik az elsőfokú bíróságok ítéleteinek fellebbezéseivel, de különleges esetekben, amikor nagyobb bűncselekmények ügyében kell dönteni, a fellebbviteli bíróságok jelentik az első szintet. Felettük helyezkedik el a Legfelső Bíróság, amely a fellebbviteli bíróságok határozataival szembeni fellebbezéseket vizsgálja. Közigazgatási ügyekben első fokon szakirányú bíróság dönt. Az állami pénzügyeket, amelyek szintén az igazságszolgáltatás hatáskörébe esnek, a számviteli bíróság vizsgálja. Az igazságszolgáltatás csúcsán a Különleges Legfelsőbb Bíróság áll, amely a parlamenti választási vitában, a bíróságok és a kormányzati hivatalok közti hatásköri vitákban, illetve olyan esetekben dönt, amikor a három bíróság ellentétes ítéletet hoz.
A görög jogrendszerrel kapcsolatos további információ itt olvasható.
Rendőrség
A rendőrségi a Közrendvédelmi Minisztérium irányítása alatt áll. A rendőrség bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén letartóztatást eszközölhet, de az előzetes fogvatartáshoz elfogató parancsra van szükség, és időtartama nem haladhatja meg a 24 órát. Ez idő alatt a rendőrség köteles megalapozni a vádat, vagy szabadon engedni a gyanúsítottat. A gyanúsítottnak joga van ügyvédhez fordulni és azonnal tájékoztatást kapni arról, hogy mivel gyanúsítják.
|
Jogrendszer
|
A kontinentális Európa többi római jogra alapuló jogrendszeréhez hasonlóan a görög jogrend alapjául szolgáló jogforrások igen konkrétak.
Az alkotmány 26. cikke szerint a törvényhozói hatalom a parlamenthez és a köztársasági elnökhöz tartozik. Csak ez a két állami szerv rendelkezik jogalkotói jogkörrel vagy ennek részben más állami szervekhez történő delegálására vonatkozó jogkörrel.
A görög államban a kötelező érvényű jog legmagasabb szintjét az alkotmány képviseli. A jelenlegi alkotmányt 1975-ben fogadták el, és kismértékben módosították 1986-ban és 2001-ben. A görög jogrendszer piramisának ez a csúcsa.
Közvetlenül az alkotmány szintje alatt találhatók a parlament által elfogadott törvények. A jogalkotási kezdeményezés joga a parlamenté és a kormányé. Valamennyi törvényt a Kormányzati Közlönyben hirdetnek ki.
A törvényszövegeket számos jogi folyóirat közzéteszi, időnként különkiadásokban. Emellett elektronikus formában legalább két jogi adatbázisban is megtalálhatók a törvények (http://www.dsanet.gr és http://lawdb.intrasoftnet.com ).
Azonban az alkotmány 28. cikkével összhangban a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai és a törvényben ratifikált és megfelelő rendelkezéseikkel összhangban hatályba lépett nemzetközi egyezmények integráns részei a görög nemzeti jognak, és kollízió esetén ezek az irányadóak más jogi rendelkezésekkel szemben.
Az alkotmány 43. cikke szerint a köztársasági elnök, a hatáskörrel rendelkező miniszter javaslatára, kiadja a törvények végrehajtásához szükséges rendeleteket, de nem függesztheti fel a törvények végrehajtását, illetve senkit sem mentesíthet ezek alkalmazása alól. Egyedibb kérdések, helyi érdekű, illetve technikai vagy részletkérdések szabályozására a törvény által adott különös felhatalmazás alapján szabályozási rendeleteket lehet alkotni, a felhatalmazásban megállapított korlátozásokon belül,; a szabályozási jogszabályokat más közigazgatási szervek bocsáthatják ki.
A polgári törvénykönyv (ami egy törvény) 1. cikke szerint „a jog szabályait a törvények és a szokásjog határozzák meg”. Azonban a görög jogrendszerben a szokásjog mint jogforrás elhanyagolható jelentőségű, ha létezik egyáltalán.
Az angolszász rendszertől eltérően a bírósági döntések nem jelentenek jogforrást. A bíróságok a meglevő törvényeket értelmezik, és döntéseik a jogértelmezés fontos forrásai. Számos jogi folyóirat közzéteszi az érdekes döntéseket, és a fent említett elektronikus jogi adatbázisokban számos különféle szintű bírósági döntés megtalálható.
Görögország jogrendszeréről bővebb információ az Európai Igazságügyi Hálózat oldalán, jogszabálygyűjteménye az N-Lex oldalán található.
|
|
