Külügyminisztérium

Miguel Ángel Moratinos, az unió soros elnökségét ebben a félévben betöltő Spanyolország külügyminisztere közös sajtóértekezletükön hozzátette: jelenleg folyik a tagországok közti konzultáció a szerb felvételi kérelemmel kapcsolatban, és azt követően hivatalosan felkérik a Bizottságot az említett vélemény elkészítésére. Vuk Jeremics hangoztatta, hogy a szerb kormány számára kiemelt cél a gyors uniós tagság.

Szerbia 2009. december 22-én nyújtotta be hivatalosan csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz a soros elnökségét akkor ellátó Svédország kormányfőjének, Fredrik Reinfeldtnek Stockholmban. Boris Tadics szerb államfő akkor hangoztatta, országa „reformokat valósít meg, és azon dolgozik, hogy összehangolja jogalkotását az EU-ban hatályos jogszabályokkal”.

Jóllehet a csatlakozási kérelem benyújtását Brüsszelben és számos EU-tagországban korainak tartották, az EU tavaly év végén két újabb intézkedéssel bátorította a Nyugat-barát belgrádi kormányt. December elején léphetett életbe az EU-szerb stabilizációs és társulási egyezményhez kapcsolódó, a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat megkönnyítő ideiglenes megállapodás, karácsony előtt pedig a montenegrói és a macedón állampolgárok mellett a szerbek számára is lehetővé vált, hogy vízum nélkül lépjenek be a schengeni térség országaiba.

Ugyanakkor még várat magára az EU-tagjelölti státusz elnyerésének előfeltételeként számon tartott Stabilizációs és Társulási Megállapodás uniós ratifikációja. Szerbia 2008 áprilisában írta alá a megállapodást, mely a mai napig nem léphetett életbe. Hollandia ugyanis nem hajlandó a dokumentumot ratifikálásra a parlament elé terjeszteni, éppen a szerb hivatalok vonakodó magatartás miatt. A Belgrád által áhított EU-tagjelölt státusz elnyerésének feltétele már évek óta a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Büntetőtörvényszékkel (ICTY) való teljes együttműködés, ami többek között Ratko Mladics letartóztatását és kiadatását jelenti.

Jeremics hétfőn megismételte, hogy Szerbia teljes körű együttműködésre törekszik a Nemzetközi Törvényszékkel. Utóbbi főügyésze, Serge Brammertz – ugyancsak Brüsszelben, az Európai Parlamentben – viszont úgy vélekedett, bár jelentős haladás történt, várnak még megteendő feladatok Belgrádra. Emlékeztetett arra, hogy májusban ismét jelentést készít Szerbia együttműködéséről, és egyelőre nem mondhatja azt, hogy „elértek az út végére” ebben a tekintetben.

A volt jugoszláv köztársaságok közül eddig csak Szlovénia csatlakozott az EU-hoz, 2004-ben, Magyarországgal egy időben. Horvátország, amely tavaly lett a NATO tagja, azt reméli, hogy idén lezárhatja EU-csatlakozási tárgyalásait, és 2012-ben beléphet. Albánia, Macedónia és Montenegró beadta már csatlakozási kérelmét, de még nem kezdhette meg a tárgyalásokat. Ha a Bizottság kedvező véleményt mond, Szerbia a viszonylag közeli jövőben akár hivatalos tagjelölti státushoz is juthat az unióban.