EUvonal kérdések-válaszok http://www.euvonal.hu hu-HU euvonal.hu@euvonal.hu Wed, 19 Jun 2013 17:17:29 GMT Wed, 19 Jun 2013 17:17:29 GMT euvonal.hu A gazdák továbbra is számíthatnak az EU biztosította „pénzügyi védõhálóra”, az Unió azonban a korábbinál sokkal több feltételhez köti a támogatásokat.Az uniós pénzeket fel lehet használni például kárenyhítésre rendkívüli vészhelyzetek – természeti katasztrófa bekövetkezése, állatbetegségek (pl. száj- és körömfájás) kitörése vagy a vidéki gazdaság egész ágazatait fenyegetõ, súlyos piaci egyensúlyhiányok kialakulása – esetén.Az EU közvetlen támogatással egészíti ki továbbra is a termelõk bevételét, hogy méltányos megélhetést biztosítson számukra – cserébe viszont a gazdaságoknak be kell tartaniuk bizonyos elõírásokat a gazdaság higiéniája, az élelmiszerbiztonság, az állatok egészsége és jóléte, a biológiai sokféleség megõrzése és a tájvédelem tekintetében.A Közös Agrárpolitika keretében biztosított támogatások:közvetlen termelõi támogatásokAzokat az európai termelõket, akik/amelyek támogatásra jogosult mezõgazdasági területet használnak, általában megilleti az uniós mezõgazdasági támogatás fõ formája, a közvetlen finanszírozás. A Közös Agrárpolitika 2003-as reformja bevezette az egységes támogatási rendszert, a közvetlen kifizetések új rendszerét, melyben a támogatások már nem a termeléshez kötõdnek. Az egységes rendszer fõ célja, hogy a termelõket segítse viszonzásul azért, hogy azok betartják a környezetvédelmi, az állatjóléti és az élelmiszer-biztonsági szabályokat, valamint megõrzik földjük jó állapotát. A termeléstõl független rendszer a gazdákat arra ösztönzi, hogy döntéseiket a piac jelzéseit figyelembe véve hozzák meg. Az egységes támogatási rendszerrõl bõvebb információ ezen a linken található.Bizonyos feltételek mellett és korlátozott mértékben a tagállamok a támogatási jogosultságok egy részét termelésalapú közvetlen kifizetések formájában is folyósíthatják.piaci intézkedések (intervenció, exporttámogatás stb.) Az unió számos termék esetében speciális támogatási rendszereket vezetett be, és tart fenn. A durumbúza, a fehérjenövények, a rizs, a diófélék, az energianövények, a keményítõburgonya, a tej és tejtermékek, a magvak, a gyapot, a dohány, az olívaolaj, a nagymagvú hüvelyesek stb. értékesítésével és feldolgozásával foglalkozó személyek/vállalkozások bizonyos feltételek mellett export visszatérítést, illetve feldolgozási vagy átalakítási támogatást kaphatnak. Az intézkedések felsorolása az EU költségvetésében „A mezõgazdasági piacokon történõ intervenciók” alcím alatt található.vidékfejlesztési intézkedések A 2007–2013 közötti idõszakra szóló vidékfejlesztési politika keretei között az EU több mint 96 milliárd euróval járul majd hozzá a tagállamok azon befektetéseihez, amelyek a mezõgazdasági és erdészeti termelés versenyképességének növelését, a környezet és a vidéki táj védelmét, az életminõség javítását és a vidéki gazdaság diverzifikációját szolgálják. Ezenfelül az Unió a Leader programon keresztül támogatást nyújt vidékfejlesztési problémák helyi szintû kezelésére is. A 2007–2013-ra szóló vidékfejlesztési politikáról bõvebbenMelyek a KAP-támogatások fõ forrásai?Az EU a mezõgazdasági kiadásokat az uniós költségvetés részét képezõ két alapból fizeti. Az egyik az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA), amely a termelõknek szánt közvetlen kifizetéseket biztosítja, valamint a mezõgazdasági piacokat szabályozó intézkedéseket (például az intervenciókat és export-visszatérítéseket) finanszírozza. A másik forrás az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), amely a tagállamok vidékfejlesztési programjait támogatja.Rendes körülmények között maga a Bizottság a támogatásokat nem közvetlenül a kedvezményezetteknek folyósítja: a megosztott igazgatás elve alapján az összegek kifizetése a tagállamok feladata.Hogyan lehet megpályázni a támogatásokat?A támogatások benyújtásának módjáról a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján található bõvebb tájékoztatás.Forrás: Európai Bizottság - mezõgazdaság és vidékfejlesztésUtolsó frissítés: 2012.08.14.
A válasz folytatódik... http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=216 euvonal.hu@euvonal.hu Tue, 14 Aug 2012 16:37:00 GMT euvonal.hu A Tanács 1999. május 17-i 1257/1999/EK rendelete, valamint a 25/2007. FVM rendelet határozza meg az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezõtlen adottságú területeken történõ gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatások részletes szabályait.Mi a kedvezõtlen adottságú területek támogatásának célja?A támogatás célja, hogy az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezésérõl szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet alapján az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezõtlen adottságú területeken a gazdálkodás eredményességét kedvezõtlenül befolyásoló gazdasági, társadalmi és természeti tényezõk hatásait részben ellentételezze.Mi alapján határolták le a KAT feltételeit?A 25/2007. FVM rendelet 1. §-a szerint a Tanács 1999. május 17-i 1257/1999/EK rendeletének 19-20. cikke állapítja meg a kedvezõtlen adottságú területek lehatárolásának feltételeit: Olyan, a természeti termelési feltételek szempontjából homogén területek, amelyek e cikkelyben meghatározott mindhárom feltételt kielégítik: Alacsony hozamú, nehezen mûvelhetõ földterületek jelenléte, amelyek korlátozott lehetõségei csak rendkívül magas ráfordítással lennének javíthatók, és amelyek elsõsorban külterjes állattartásra alkalmasak (a földterület termõértéke jelentõsen elmarad az országos átlagtól, azaz nem éri el az átlag 80%-át).A mezõgazdasági teljesítmény fõ mutatói alapján, az átlagosnál jelentõsen alacsonyabb, illetve a természeti környezet alacsony termelékenységébõl adódó termelési szint. A feltételt azok a területek elégítik ki, amelyeknek az összeírásban szereplõ bruttó termelési értéke, illetve az ehhez kapcsolódó bruttó gazdálkodási jövedelme nem érte el az országos átlag 80%-át.Alacsony, illetve elfogyó, túlnyomórészt mezõgazdasági tevékenységbõl élõ lakosság, amelynek gyorsuló csökkenése veszélyeztetné a terület életképességét és folyamatos lakottságát (a népsûrûség az országos átlag 50%-a alatt van, és a mezõgazdasági foglalkoztatottság aránya meghaladja a 8,25%-ot). Ezen területek összterülete 395 402 ha, amely az összes megmûvelt terület 6,3%-a, valamint az ország területének 4,25%-a. A 20. cikk szerinti KAT-ok különleges hátrányok által érintett területek, amelyeken szükség szerint és bizonyos körülmények esetén folytatni kell a gazdálkodást a környezet megõrzése és javítása, a vidék fenntartása és a terület turisztikai potenciáljának megõrzése céljából. Lehatárolásának szempontjai: a talaj fokozott savanyúsága: a savanyúság foka (pH) meghaladja a 4,5 értéket, amely nagymértékben korlátozza a talaj termõképességét,a talaj extrém sótartalma (szikesség): a nátrium sók túlzott szintje (0,15 % fölött) a talaj felsõ rétegében hasonló hatású, mint a savasság, csak sótûrõ növények termeszthetõk és csak jelentõs terméscsökkenés mellett,extrém vízgazdálkodási körülmények: a gyenge vízáteresztõ és erõs vízvisszatartó tulajdonságú talajok jelentõs hátrányt jelentenek a növénytermesztés számára, mivel rendszeresen elöntésre kerülnek, ami a termés és a nyereségesség csökkenését eredményezi,extrém fizikai talajjellemzõk: a sûrû agyag- és a könnyû homoktalajok jelentõsen korlátozzák a termények nyereségességét és hozamát, továbbá hátrányt jelentenek a föld mûvelése szempontjából is. A 20. cikk szerint kiválasztott területek azok, ahol a fenti 4 paraméter közül legalább 2 egyszerre fennállt. A 20. cikkely feltételeinek összesen 488 156 ha földterület felel meg, amely az összes megmûvelt terület 7,77%-a, valamint az ország területének 5,24%-a. A kedvezõtlen adottságú területek összterülete 883 558 ha, azaz Magyarország összterületének 9,5%-a, illetõleg a teljes megmûvelt terület 14%-a.Milyen feltételek mellett vehetõ igénybe a támogatás?Támogatásra az az ügyfél jogosult, aki az 1257/1999/EK rendelet 19. cikke vagy 20. cikke szerinti KAT lehatárolt e területen legalább 0,3 hektárt elérõ mezõgazdasági parcellákból álló összesen legalább 1,4 hektár nagyságú mezõgazdasági földterületen mezõgazdasági termelést folytat és a  földterület hasznosításával összefüggésben felmerülõ költségeket, illetve kockázatokat  viseli.az ügyfél abban a gazdálkodási évben, amelyre tekintettel támogatási kérelmet nyújt be, köteles a kérelemben feltüntetett mezõgazdasági parcellákat a gazdálkodási évben gyepként, illetve takarmánytermõ szántóterületként hasznosítani. az ügyfél abban a gazdálkodási évben, amelyre tekintettel támogatási kérelmet nyújt be, az abban megjelölt  terület vonatkozásában nem termesztheti a következõnövényeket: õszi és tavaszi búza,  rizs,  kukorica,  cukorrépa,  burgonya,  zöldségek,  ipari növények. támogatás igénybevételére nem jogosult költségvetési szerv, valamint az a gazdálkodó szervezet, amelyben az állam tulajdoni hányada 50 % felett van.Az ügyfél köteles  a hasznosítás során a gazdaság teljes területén a HMKÁ feltételrendszerét betartani ésaz e rendelet alapján benyújtott legelsõ kérelme alapján folyósított kifizetés évét követõen legalább 5 évig R. 19. cikk vagy 20. cikk szerinti KAT lehatárolt területen mezõgazdasági tevékenységet folytatni és gazdálkodni, valamint a gazdálkodási naplót naprakészen vezetni.A támogatás jellegeAz 1258/1999/EK rendelet 19. cikke vagy 20. cikke szerinti KAT lehatárolt területeken folytatott mezõgazdasági tevékenység után területalapú, vissza nem térítendõ támogatás vehetõ igénybe.A támogatás mértékeA támogatás alapösszege évenként: a 19. cikk szerint lehatárolt fizikai blokkban 85,9 euró/ha;a 20. cikk szerint lehatárolt fizikai blokkban 10,94 euró/ha.  (2) A támogatás mértékét az alapösszeg alkalmazásával az ügyfél gazdaságában az összes szántó, gyep és ültetvény hasznosítású módú terület méretétõl függõen az alábbiak szerint kell megállapítani:     Terület (ha)    Támogatás mértéke (az alapösszeg %-ában)        1-50,99    100%         51-100,99    90%         101-300,99    80%         301-500,99    70%         501      50%     Hogyan lehet támogatást kérelmezni? A KAT támogatási rendszer az alábbi formában mûködik: Elõször támogatási kérelmetkell benyújtani a programba való bekerüléshez. A kérelmek összesítését követõen, a beérkezési sorrend alapján, valamint az adott éves forrás figyelembevételével eldöntésre kerül, hogy ki kerül be a programba. Ezt követõen mind a nyertes, mind az elutasított kérelmezõk értesítést kapnak a döntésrõl, majd a támogatottak benyújthatják kifizetési kérelmüket, amely alapján megkapják a részükre megítélt támogatási összeget. Amennyiben a támogatott nem nyújtja be határidõben a kifizetési kérelmét, abban az esetben kizárják a tárgyévi támogatásból. A támogatás kifizetése egy összegben, forintban történik gazdasági évenként, amely az adott év szeptember 1-tõl a következõ év augusztus 31-ig tart. A támogatási és kifizetési rendszert az MVH területileg illetékes megyei kirendeltségei és a központ együtt mûködteti. Hogyan ellenõrzik a vállalások teljesítését? Az adott év során, a kérelem benyújtásakor, minden támogatott adminisztratív ellenõrzésre kerül, valamint a támogatottak 5 %-ánál helyszínen is ellenõrzik a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat elõírásainak betartását. Amennyiben az ellenõrzés során a Helyes Gazdálkodási Gyakorlatainak elõírásait nem teljesítik, illetve a támogatott területen nem a megengedett növényt termesztik, az MVH a kötelezettségek megsértésének alapján szankciókat alkalmaz. A szabálytalanságok mértékének megállapítása pontozási rendszer alapján történik. A támogatáshoz tartozó elõírások teljesítése pontértékhez kötött, megszegése különbözõ mértékû pontlevonással jár. A pontlevonás alapját az elkövetett szabálytalanság gyakorisága és mértéke képezi. A kapott pontok összegzésével állapítható meg a szankcionálás mértéke. A kötelezettségek és a támogatási feltételek megsértésének súlyossága alapján az MVH: felszólítja a támogatottat a kötelezettségek betartására,részben csökkenti a támogatást,teljes egészében megvonja a támogatást,egy gazdasági évre kizárja a támogatottat a programból,vagy megszünteti a támogatásra való jogosultságot, és kizárja a támogatottat a támogatási programból. Az ellenõrzési rendszert az MVH területileg illetékes megyei kirendeltségei és a központ együtt mûködteti.A kedvezõtlen adottságú területek támogatásáról további információkat a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján találhat.Forrás: A rendelet szövegeEMVA tájékoztató
A válasz folytatódik... http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1103 euvonal.hu@euvonal.hu Tue, 14 Aug 2012 10:51:00 GMT euvonal.hu Igen,
A válasz folytatódik... http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=641 euvonal.hu@euvonal.hu Fri, 27 Jul 2012 18:36:00 GMT euvonal.hu
A válasz folytatódik... http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=194 euvonal.hu@euvonal.hu Fri, 27 Jul 2012 18:24:00 GMT euvonal.hu 2010. december 17-én az Európai Tanács szükségesnek ítélte, hogy az euróövezet tagállamai számára létrejöjjön egy állandó stabilitási mechanizmus. Az ESM átvállalná az EFSF és az EFSM jelenlegi feladatait, egyedül nyújtva pénzügyi támogatást a bajba jutott eurózóna tagoknak.2011. március 25-én az Európai Tanács a 2011/199/EU határozatával módosította az EUMSZ 136. cikkét, lehetõvé téve egy eurózóna tagállamait érintõ állandó válságmechanizmus létrehozását.„(3) Azon tagállamok, amelyek pénzneme az euró, stabilizációs mechanizmust hozhatnak létre, amelyet akkor hoznak mûködésbe, ha ez nélkülözhetetlen az euroövezet egésze stabilitásának megõrzése érdekében. A mechanizmus keretében igényelt pénzügyi segítségnyújtásra szigorú feltételek fognak vonatkozni.”2011. július 21.-én az eurózóna állam- és kormányfõi aláírták az európai stabilitási mechanizmus létrehozásáról szóló szerzõdést, de több pontját is módosították azóta.Az európai stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról szóló szerzõdést 2012. február 2-án öntötték végleges formába Brüsszelben. Az eszközt az e célból létrehozott nemzetközi pénzügyi szervezet mûködteti. A luxembourgi  székhelyû pénzintézet akkor nyújt támogatást az eurózóna országainak, ha az a pénzügyi stabilitás megõrzésének érdekében szükséges.Az ESM tagjai elsõsorban azok a tagországok, melyeknek hivatalos fizetõeszköze az euró.Az európai stabilitási mechanizmust mûködtetõ eszközök a következõk lehetnek: az ESM hitelt nyújthat a tagoknak, elõvigyázatossági pénzügyi támogatást biztosíthat, államkötvényeket vásárolhat a kedvezményezett tagállamoktól az elsõdleges és másodlagos piacokon, és kölcsönt nyújthat a pénzintézetek feltõkésítéséhez.A stabilitási támogatás odaítélésének eldöntése a tagok hatásköre. Viszont, ha azonnali intézkedés hiányában az euróövezet gazdasági és pénzügyi fenntarthatósága veszélybe kerülne, akkor a tagok a leadott szavazatok 85%-os minõsített többségével is határozhatnak a segítségnyújtásról.Az európai stabilitási mechanizmus létrehozásáról szóló szerzõdés és az új költségvetési paktum (hivatalos nevén a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerzõdés) annak a stratégiának a része, amely az euróövezet államadósság-válságát hivatott megoldani.2013 márciusától kezdve kizárólag azok a tagországok kaphatnak az ESM révén pénzügyi segítséget, amelyek ratifikálják az új költségvetési paktumot. A paktum hatálybalépésétõl számított egy év elteltével további feltételt jelent az ún. költségvetési egyensúlyi szabály végrehajtása.Az euróövezetbe tartozó tagállamoknak meg kell erõsíteniük az európai stabilitási mechanizmus létrehozásáról szóló szerzõdést, amíg ez nem történik meg, nem lép hatályba.A szerzõdés teljes szövege itt olvasható.Utolsó frissítés: 2012. 07. 26.
A válasz folytatódik... http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1669 euvonal.hu@euvonal.hu Thu, 26 Jul 2012 09:29:00 GMT euvonal.hu Az Európai Unió mûködésének alapja a kiegyensúlyozott költségvetés, amely megfelelõ forrásokat biztosít az Unió részére szakpolitikái finanszírozásához, tiszteletben tartva a szigorú költségvetési fegyelmet. A saját forrásokról szóló határozat meghatározza az uniós költségvetés finanszírozására vonatkozó alapvetõ rendelkezéseket. A határozatot a Tanács a valamennyi tagállamban történt ratifikálást követõen egyhangúlag fogadja el.A saját források felsõ határaA saját források felsõ határa az uniós tagállamok teljes GNI-jének 1,24%-a. A kötelezettségvállalási elõirányzatok teljes éves összege nem haladhatja meg az uniós tagállamok teljes GNI-jének 1,31%-át. A saját források az Európai Unió általános költségvetésében szereplõ valamennyi kiadást finanszírozzák. A pénzügyi év folyamán keletkezõ esetleges többletet a következõ pénzügyi évre viszik át.Hagyományos saját forrásokA hagyományos saját források közé tartoznak a közös vámtarifa szerinti vámok és a cukor piacának közös szervezése keretein belül nyújtott hozzájárulások („cukor-hozzájárulások”). A tagállamok beszedési költség címén megtarthatják a teljes összeg 25%-át. Körülbelül a teljes bevétel 15%-át jelentik.A HÉÁ-ból származó forrásA hozzáadottérték-adóból (HÉA) származó forrás a tagállamok HÉA-alapjait terheli, amelyeket e célból harmonizáltak.A HÉÁ-ból származó forrás lehívásának legnagyobb mértéke 0,30%. A lehívás mértékének kiszámításakor figyelembe vett HÉA-alap egyik tagállam esetében sem haladhatja meg a GNI 50%-át („a HÉÁ-ból származó forrás korlátozása”). A 2007 és 2013 közötti idõszakra a hozzáadottérték-adóból származó forrás lehívási kulcsa Ausztria esetében 0,225%, Németország esetében 0,15%, Hollandia és Svédország esetében pedig 0,10%. A HÉA-alapú forrás a teljes bevétel 11%-át teszi ki.A GNI-alapú forrásA többi saját forrásból származó bevételekre is figyelemmel a GNI-alapú forrás az egyes tagállamok GNI-jére vonatkozó egységes kulcs alkalmazásán alapul.A 2007–2013-as idõszakban két tagállam az éves bruttó hozzájárulásából a GNI-je függvényében kiszámított csökkentést vehet igénybe. Hollandia esetében ez évi 605 millió eurót. Svédország esetében pedig évi 150 millió euró csökkenést jelent. Napjainkban a teljes bevétel mintegy 73%-át teszi ki.A költségvetés egyéb bevételekkel is rendelkezik, ide sorolható pl. az EU személyzete által fizetett jövedelemadó, a nem EU-országok hozzájárulásai az egyes uniós programokhoz, valamint a versenyjogot vagy egyéb jogszabályokat megsértõ vállalatokra kivetett büntetések. E különféle források együttesen a költségvetés mintegy 1%-át teszik ki.Korrekció az Egyesült Királyság javáraA költségvetési egyensúlytalanságok tekintetében az Egyesült Királyság javára megítélt korrekció mértékét az Egyesült Királyságnak a teljes uniós hozzáadottértékadó-alapok összegébõl való részesedése és az Egyesült Királyságnak az összes felosztott kiadásból való részesedése közötti különbség alapján számítják ki.Németország, Ausztria, Hollandia és Svédország jogosult az Egyesült Királyság javára történõ korrekció finanszírozásában vállalt részesedése csökkentésére, amely így a rendes hányad egynegyedére korlátozódik.A saját források beszedéseA saját források beszedésének módszereit továbbra is a nemzeti rendelkezések határozzák meg. A Bizottság rendszeres idõközönként megvizsgálja ezeket a rendelkezéseket. A tagállamok rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot a beszedésekkel kapcsolatban felmerülõ és pénzügyi következményekkel járó nehézségekrõl.Az EU-költségvetés bevételeit és kiadásait a következõk korlátozzák:•    a Szerzõdések: Az Unió költségvetésének nem lehet hiánya, ami azt jelenti, hogy a bevételeknek fedezniük kell az összes költséget;•    a kiadások felsõ határa, amelyet a tagállamok kormányai és parlamentjei állapítanak meg közösen. A „saját források felsõ határaként” ismert és az EU költségvetésébõl kifizetésekre fordítható határérték jelenleg az Unió bruttó nemzeti jövedelemének (GNI) 1,24%-a. Ez átlagban EU-polgáronként megközelítõleg 293 eurónak felel meg;•    a pénzügyi keret, amelyet az Európai Parlament, a Miniszterek Tanácsa és az Európai Bizottság állapít meg közösen, és amely adott idõszakban költségkategóriánként szabályozza az EU költségvetésének alakulását.
A válasz folytatódik... http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1014 euvonal.hu@euvonal.hu Mon, 23 Jul 2012 16:49:00 GMT euvonal.hu
A válasz folytatódik... http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=922 euvonal.hu@euvonal.hu Wed, 18 Jul 2012 18:00:00 GMT euvonal.hu Az információs társadalom a jövõ társadalma, amely minden korábbinál nagyobb szabadságot és demokráciát, jólétet és biztonságot nyújt polgárainak. Az információs társadalom alapja a tudás, hajtómotorja a tudományos és technológiai forradalom, különösen a kommunikáció kiteljesedését lehetõvé tevõ technológiák fejlõdése. Utóbbiak között a legfontosabb az internet, amely a gondolatok, információk térbeli és idõbeli korlátok nélküli szabad áramlását teszi lehetõvé.Noha az információs forradalom – a mobiltelefonok, az internet és a nagy sebességû digitális rendszerek térnyerése – szempontjából a legfõbb mozgatórugót a technológia és a piac jelenti, az EU fontos szerepet játszik a folyamatban, hiszen:meghatározza a piacnyitás ütemét;tisztességes versenyt biztosít minden vállalatnak;    védi a fogyasztók érdekeit;mûszaki szabványokat dolgoz ki.Mindezek eredményeként az egyéni és üzleti felhasználók olcsóbb, megbízhatóbb és jobb minõségû szolgáltatások közül választhatnak. Bõvült továbbá a szolgáltatók és a szolgáltatások köre is, következésképpen robbanásszerûen megnõtt a mobiltelefonok és az internet-hozzáférés iránti kereslet.Az európai uniós munkahelyek közel 4%-át ez az ágazat biztosítja. Az Unió célja, hogy az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés (EUMSZ) 179–190. cikkével összhangban elõmozdítsa az új információs és kommunikációs technológiák fejlesztését és terjesztését. Az Unió 1998-ban liberalizálta az európai távközlési piacokat. Ezt a keretet azóta két ízben, 2003-ban és 2009-ben megújították.A legutóbbi, 2009. évi „távközlési csomag” célja, hogy egyenlõbb versenyfeltéteket biztosítson a távközlési szolgáltatók számára.Források: Europa portálEuropa portál/ az uniós jogszabályok összefoglalóiaz Európai Bizottság Digitális Politikáért Felelõs FõigazgatóságaUtolsó frissítés: 2012. 06. 18.
A válasz folytatódik... http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=424 euvonal.hu@euvonal.hu Wed, 18 Jul 2012 11:40:00 GMT euvonal.hu Az FP7 a 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram angol rövidítése (Seventh Framework Programme for Research and Technological Development). Az Európai Unió fõ kutatásfinanszírozási eszköze 2007-2013 között.Célok:reagálni az európai foglalkoztatási igényekre és versenyképességre,a támogatott kutatási területek világviszonylatban is vezetõ szerepet foglaljanak el.Tevékenységcsoportok:EgyüttmûködésA 32 milliárd euró költségvetésû „Együttmûködés” program keretében az EU-n belüli és azon kívüli nemzetközi együttmûködési projektek kapnak kutatási támogatást. A következõ tematikus területeken folytatandó kutatást támogatja: egészségügy; élelmiszer, mezõgazdaság és biotechnológia; információs és kommunikációs technológiák; nanotudományok, nanotechnológiák, anyagok és új termelési technológiák; energia; környezetvédelem; közlekedés; társadalom-gazdaságtan és humán tudományok, ûrkutatás, biztonság.ÖtletekAz „Ötletek” program megvalósítására 7,4 milliárd eurót irányzott elõ az EU. Ez azokat a tevékenységeket foglalja magába, amelyeket az Európai Kutatási Tanácsnak (EKT) kell megvalósítania. Cél a versenyképesség fellendítése, azzal, hogy odavonzza a legjobb tudósokat, nagy volumenû és kockázatos projekteket támogat.EmberekA 4,7 milliárd euró költségvetésû „Emberek” program kutatói életpálya lehetõségét kínálja fel az egyes embereknek. Cél, hogy a legjobb európai kutatók Európában maradjanak, ugyanakkor a világ legjobb kutatóira is vonzerõt kell gyakorolni az európai kutatási infrastruktúrákon keresztül. Ösztönözni kell az egyéneket, hogy a kutatói szakmát válasszák, valamint a szektoron belüli mobilitást. A kutatói mobilitás a szektorok közötti tudásmegosztás és tudásátadás miatt is kiemelkedõ fontosságú.KapacitásokA „Kapacitások” program költségvetése 4,2 milliárd euró. Feladata a kutatási infrastruktúrák felhasználásának és fejlesztésének optimalizálása, miközben erõsíti a KKV-k innovatív kapacitásait.  A program célja, hogy támogassa a regionális kutatásalapú klasztereket, és ugyanakkor megnyissa az EU konvergenciarégióinak és legkülsõ régióinak kutatási potenciálját.A „Kapacitások” program hét széles területen fog mûködni: kutatási infrastruktúrák; a KKV-k javára végzett kutatás; a tudás régiói, és regionális kutatásorientált klaszterek támogatása; a konvergenciarégiók kutatási potenciálja; tudomány a társadalomban; a kutatási politikák koherens fejlesztésének támogatása; nemzetközi együttmûködés.Nukleáris kutatás és képzésA 2, 7 milliárd euró költségvetésû nukleáris kutatási és képzési tevékenységek keretprogramja kiterjed a közösségi kutatásra, a technológiai fejlesztésre, a nemzetközi együttmûködésre, a mûszaki információk közzétételére és hasznosítási tevékenységekre, valamint a képzésre.További információ itt található.Utolsó frissítés: 2012. 07. 10.
A válasz folytatódik... http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1668 euvonal.hu@euvonal.hu Tue, 10 Jul 2012 17:58:00 GMT euvonal.hu
A válasz folytatódik... http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1667 euvonal.hu@euvonal.hu Mon, 09 Jul 2012 10:53:00 GMT euvonal.hu