Egységben a sokféleség.

Dánia

nyhavn-harbour-1444622-mBelépés ideje: 1973. január 1.

Határos: Németországgal

Területe: 43 100 km2 (területéhez a Jütland-félszigeten kívül mintegy 474 kisebb-nagyobb sziget tartozik)

Népessége: 5 543 453 (2012)
Népsűrűség: 126,2 fő/km2

Népesség összetétele:
0-14 év: 17,6 %
15-64 év: 65,3%
65 év felettiek: 17,1%

Népességnövekedés: 0,239% (2012)

Születéskor várható élettartam:  Teljes lakosság: 78,78 év (nők: 81,31 év. férfiak 76,39 év)

Éghajlat: hűvös, nedves óceáni klíma jellemzi. A január átlagos középhőmérséklet 0°C körül van, melynek oka az óceán közelsége: a nyugati szelek a Golf-áram melegével fűtik Dánia területét.

A fővárosban mért átlagos hőmérséklet júliusban 18°C, februárban 0°C.

Idő: greenwichi középidő (GMT) +1 óra, nyáron GMT +2 óra

Fizetőeszköz: dán korona (DKK)

Nyelv: dán, feröeri, grönlandi, német

Vallás: lutheránus 95%, más keresztény (protestáns és római katolikus) 3%, muszlim 2%
Régiók: A 2007. január 1-jei közigazgatási reform óta Dánia 5 régióból áll: Hovedstaden, Midtjylland, Nordjylland, Sjælland, Syddanmark. Dániához tartozik, de széleskörű autonómiával bír Grönland és a Feröer-szigetek.

Gazdaság: a mezőgazdaság területén mind a növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés kitűnik nagyfokú gépesítettségével és termelékenységével. A kiterjedt szántóföldek több mint felén gabonaféléket, elsősorban árpát, valamint kisebb mennyiségben zabot és búzát termesztenek. Emellett még jelentős tényező a szarvasmarha-tenyésztés és az ehhez kapcsolódó tejfeldolgozás.

Az iparban fontos megemlíteni az élelmiszeripar, a gépgyártás és a hajóépítés jelentőségét.

Természeti kincsek: kőolaj, földgáz, hal, só, építőkövek

Beutazás/ tartózkodásAz Európai Gazdasági Térség tagországai (az Európai Unió tagországai valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia) továbbá Svájc állampolgárai érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel léphetnek be Dánia területére, és három hónapig (a Dániában állást keresők esetén hat hónapig) további kötelezettségek nélkül tartózkodhatnak az ország területén.

Regisztrációs igazolás

Három hónapot meghaladó tartózkodás esetén regisztrációs igazolást szükséges igényelni. A regisztrációs igazolás a tulajdonos azon jogosultságainak igazolására szolgál, amelyek a személyek és szolgáltatások szabad áramlásának elvéből következnek. A regisztrációs igazolást még a harmadik (álláskeresők esetén a hatodik) hónap lejárta előtt kezdeményezni kell, ugyanakkor célszerű már rögtön a megérkezést követően megtenni ezt.

A regisztrációs igazolás a következő kategóriákba tartozó EGT tagországok állampolgárainak adható ki:

  • dániai munkahellyel rendelkezők
  • önfoglalkoztatók
  • akkreditált képzési programban résztvevő hallgatók, feltéve, hogy biztosítani és igazolni tudják a dániai tartózkodásukhoz szükséges anyagi fedezetet
  • azok, akik igazolni tudják, hogy megfelelő anyagi fedezettel rendelkeznek a huzamosabb tartózkodáshoz
  • nyugdíjasok, feltéve, hogy biztosítani és igazolni tudják a dániai tartózkodásukhoz szükséges anyagi fedezetet
  • Dániába kiküldött, vagy ott állomásozó munkavállalók
  • dán állampolgárok családtagjai

A regisztrációs igazolást a Regionális Közigazgatási Hivatal kirendeltségeinél, illetve a Dán Királyság külképviseleteinél személyesen, a szükséges igazolások benyújtása mellett lehet igényelni. (A budapesti dán nagykövetségen magyar állampolgárok számára az igazolás igénylése díjmentes.) Az utolsó két csoportba tartozók (Dániában állomásozó munkavállalók, dán állampolgárok családtagjai) továbbá a Bevándorlási Hivatalhoz is fordulhatnak.

Családegyesítés

A tartózkodási engedély/igazolás kiadásában speciális eljárás vonatkozik azokra, akiknek egy közeli hozzátartozójuk már Dániában él, melyről az alábbi oldalon olvasható bővebb információ.

Állampolgárság

A dán állampolgárság megszerzésének feltételeiről a Bevándorlási Hivatal honlapján található részletes tájékoztatás.

Utazás/ közlekedés
 Általános információ turistáknak 

hivatalos dán turisztikai portálon rengeteg hasznos információval, eseménynaptárral, online szállásfoglalási lehetőséggel segítik mindazokat, akik Hamlet, Andersen és a legó hazájában szeretnének látogatást tenni.

Közép-Dánia régió emellett külön, magyar nyelvű honlapot is üzemeltet, ahol a legfontosabb tudnivalókat gyűjtötték össze a Dániába készülőknek.

Közlekedési szokások

Dániában az utazások 77 százaléka személygépjárművel, 12 százaléka autóbusszal, 7 százaléka vonattal, 3 százaléka pedig kerékpárral történik.

Az észak-európai országban az autóbusz és vasúthálózat rendkívül fejlett és népszerű: a dánok átlagosan öt kilométert utaznak tömegközlekedéssel naponta, köszönhetően annak, hogy a népesség 60 százaléka számára a legközelebbi buszmegálló öt percen belül van és a vasútállomásokhoz sem kell negyed óránál többet gyalogolniuk.

A dánok kedvelt közlekedési eszközei közé tartozik a kerékpár is. A városok általában sűrű kerékpárút-hálózattal rendelkeznek, így sokan választják ezt a közlekedési eszközt a mindennapos munkába járáshoz is.

Közutak

Dánia közúthálózatának hossza 71 000 km, melyből mintegy 1000 km többsávos autópálya. Az  autópályák használata ingyenes, azonban a Sjælland és Fyn szigeteteket összekötő Nagy-Bælt híd, illetve az Øresund szoros felett átívelő, Koppenhágát a svédországi Malmövel összekötő Øresund híd használatáért fizetni kell. A hidak használatért fizetendő díjakról a következő oldalakon olvasható bővebb információ: Nagy-Bælt hídØresund híd.

Magyarország (valamint a többi EGT-tagország) állampolgárai hazai jogosítványaikkal vezethetnek az ország közútjain, és az itthon kötött kötelező gépjármű-biztosítás is érvényes Dániában.

Sebességhatárok

  • Lakott területen: 50 km/h
  • Lakott területen kívül: 80 km/h
  • Autópályán: 130 km/h

3,5 tonnánál nehezebb járművek esetében ezek az értékek 50, 70 és 80 km/h.
A biztonsági öv és a tompított fényszóró használata kötelező.

A megengedett legmagasabb véralkoholszint 0,5 mg/ml.
Dániában szigorúan be kell tartani a jobbról előzés tilalmát, mert a belső sávot kizárólag előzésre használják. Koppenhágában csaknem minden kereszteződésben szabad balra nagy ívben kanyarodni; ahol nem, ott tábla tiltja, csak kevés helyen van jelzőtábla. Gyakori az ún. tele zöld, így a zöld lámpánál figyelni kell az egyenes irányban haladókra, és csak utánuk kanyarodhatunk, a szemből ugyancsak balra kanyarodók előtt.

Tömegközlekedés
Dánia vasúthálózatának hossza meghaladja a 2800 kilométert, melyen a személyszállító vonatok 80%-át a Dán Államvasutak (Danske Statsbaner) üzemelteti. A társaság honlapján bővebb információ olvasható a viteldíjakról és a menetrendről is.

Ezen felül Jyllandon (Jüttland) az Arriva társaság is közlekedtet járatokat.

Vízi közlekedés

A dán szigetvilágnak köszönhetően a hajó rendkívül jelentős közlekedési eszköz: a keleti és nyugati országrész legfontosabb összekötője. A két legfontosabb közlekedési útvonal: Aarhus és Kalundborg, valamint Ebeltoft és Odden között húzódik. A további belföldi kompútvonalakról ezen a honlapon olvasható bővebb információ. A kompjegyek az Interneten is megvásárolhatóak.

Légi közlekedés

Dániában, mind a nemzetközi, mind pedig a belföldi légi közlekedés jelentős. Koppenhága mellett az alábbi dán városok rendelkeznek saját repülőtérrel: Älborg, Ähus, Billund, Esbjerg, Kärup, Odense, Skydstrup, Stauning, Thisted, Ronne.

További utazással kapcsolatos információ olvasható „Európai vakáció” aloldalunkon.

A Dániában érvényes közlekedési szabályokkal (kötelező biztonsági felszerelések, téli gumi használata, stb.) kapcsolatban részletes információ olvasható az Európai Bizottság Közlekedési Főigazgatóságának összefoglalójában.
Utazási kedvezmények

Utazás vasúton 

Nyugdíjas kedvezmények 

A 65 év felettiek, és azok a nyugdíjasok, akik a dán törvények szerint szociális nyugdíjat kapnak, jogosultak a kedvezményes utazásra. Ehhez szükség van egy igazolványra, melyet ingyenesen ki lehet váltani bármely vasútállomáson. A kiváltáshoz szükséges egy egy évnél nem régebbi nyugdíjszelvény és egy fénykép. A jogosultak hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és szombaton 50%-os kedvezménnyel, pénteken és vasárnap 25%-os kedvezménnyel utazhatnak. A kedvezmény a 65 év feletti külföldiekre is vonatkozik.

További információ a dán vasúttársaság honlapján található.

Diákkedvezmények 

Az ún. DSB WildCarddal a 16 év alatti fiatalok kedvezményes jegy vásárlására jogosultak. Hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, és szombaton 50%-os, pénteken és vasárnap 25%-os kedvezményt vehetnek igénybe.

A kedvezményről további információ a dán vasúttársaság honlapján olvasható.

Munkavállalás
2009. május 1-jétől Dánia is megnyitotta munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott tagországok munkavállalói előtt, így már a magyar állampolgárok is munkavállalási engedély nélkül, szabadon dolgozhatnak Dániában.
MunkakeresésAktuális állásajánlatokról és a munkavállalás feltételeiről információ az EURES honlapján illetve a dán Munkaügyi Minisztérium (Beskæftigelsesministeriet) által üzemeltetett honlapon található.
Munkaszerződés

Dániában a munkaszerződésnek tartalmaznia kell:

  • a fizetési feltételeket
  • a munkavégzés helyét
  • a munkaidőt
  • az éves szabadság mértékét
  • a felmondási idő hosszát.

A munkaviszony hosszára vonatkozóan nincsenek jogszabályi előírások.

Vállalkozások esetében az adott ágazatra vonatkozó kollektív megállapodást is figyelembe kell venni a foglalkoztatási feltételek meghatározásakor.

Munkaidő

Dániában a munkaórák számát nem szabályozzák törvényileg. A munkaidőt általában a kollektív megállapodásokban határozzák meg (fő szabály szerint 37 órában).

Az Európai Unió szabályai szerint a heti munkaórák száma túlórával együtt nem haladhatja meg a 48 órát.

Egy munkahét általában öt munkanapból áll. Főszabály szerint minden munkavállaló számára biztosítani kell 24 órán belül legalább 12 óra folyamatos pihenőidőt.

Mivel Dániában nincs kifejezetten a munkaidőről rendelkező törvény, a dán Munkahelyi Környezetről szóló törvény határoz meg iránymutatásokat erre vonatkozóan. Eszerint például a 15 év alatti gyermekek esetében a munkavégzés tanítási napokon nem haladhatja meg a 2 órát, nem tanítási napokon a 8 órát, azonban összességében a heti munkaórák száma nem haladhatja meg a 12 órát.

A vasárnapi munkavégzés megengedett, a kikötés annyi, hogy minden munkavállaló számára biztosítani kell hét nap alatt egy pihenőnapot.

Munkaszüneti napok

  • Január 1. – Újév
  • Április 9. – Nagycsütörtök
  • Április 10. – Nagypéntek
  • Április 13. – Húsvéthétfő
  • Április 18. – Nagy Imanap
  • Május 1. – Munka Ünnepe
  • Június 1. – Pünkösdhétfő
  • Június 5. – Az Alkotmány Ünnepe
  • December 24. – Szenteste
  • December 25. és 26. – Karácsony
  • December 31. – Szilveszter

Dániában nincs törvényileg meghatározott minimálbér. Kollektív szerződésekben rögzítik a legalacsonyabb béreket.

A munkavállalással kapcsolatban további információ a dán Munkaügyi Minisztérium honlapján olvasható, a minisztérium 2011 májusában frissített kiadványa a dániai munkavállalásról, kint tartózkodásról tanulásról, innen tölthető le.

Adókártya

A munkába állást megelőzően adókártyát kell készíttetni az adóhatóság lakóhely szerinti illetékes kirendeltségén. Az adókártya igénylésekor megadott információk alapján tudja a munkaadó megállapítani, hogy mekkora adóelőleget kell levonni a munkavállaló fizetéséből. Abban az esetben, ha a munkavállaló nem rendelkezik adókártyával, a munkáltatónak a fizetés 60 százalékát kell adóelőlegként visszatartani.

Szintén adókártyát kell kiváltani azoknak, akik bármilyen állami támogatásban részesülnek. A kártya hiányában az ő járandóságaiknak is visszatartják 60 százalékát.

Az adókártya igényléséhez az alábbiakra szükségesek:

  • az előző – akár külföldi – állásban szerzett lehető legfrissebb kereseti igazolások,
  • a jelenlegi állás fizetési adatai vagy nyugdíjasok esetében a nyugdíj mértékére vonatkozó igazolások
  • dániai ingatlan megvásárlását igazoló dokumentum
  • bankszámla adatok (külföldi számláké is)
  • személyi adatokat igazoló okmányok

Az első kiállítást követően az adóhatóság minden év novemberéig – az éves fizetési adatok alapján – kiküldi a következő évre szóló adókártyát. A kártya két részből áll: az első részét (hovedkort) át kell adni a munkáltatónak, míg a második részére (bikort) csak azoknak van szükségük, akiknek másodállásuk is van.

A nyugdíjasok és az állami támogatásban részesülők nem kapják kézhez a kártyájukat: az ő esetükben azt automatikusan a juttatásukat folyósító hatósághoz juttatják el.

Amennyiben a munkavállalónak év közben jelentős változás áll be a jövedelmi helyzetében (megváltozott fizetés, új munkahely, elbocsátás, házasságkötés, új ingatlan vásárlása vagy eladása), érdemes jelezni ezt az adóhivatalnál, nehogy az év közben befizetett adóelőleg túl kevésnek vagy túl soknak bizonyuljon. A változásokat az adóhivatal alábbi oldalán is be lehet jelenteni.

Munkanélküli ellátás

A társadalombiztosítás más területeitől eltérően a munkanélküliségi biztosítás önkéntes. A munkanélküli biztosítás igénybevételéhez valamelyik munkanélküli biztosítási alaphoz (arbejdsløshedskasse, vagy röviden a-kasse) kell csatlakoznia a munkavállalónak. Dániában 36 ilyen munkanélküli biztosítási alap működik, melyek listája ezen az oldalon érhető el.

A belépéshez az alábbi feltételek valamelyikének teljesítése szükséges:

  • 18 és 65 év közötti munkavállalók
  • legalább 18 hónapos szakképzést befejező, munkát kereső fiatalok, amennyiben a képzés befejezését követő két hétben jelzik belépési szándékukat.

Habár a munkanélküli biztosítási alapokat a szakszervetek hozzák létre, pénzügyileg és igazgatásilag függetlenek tőlük. Így azok is csatlakozhatnak az alapokhoz, akik nem tagjai egyik szakszervezetnek sem. Egyes alapokat csak bizonyos foglalkozásokat gyakorlóknak tartanak fenn, ugyanakkor léteznek általános biztosítási alapok is. A más tagállamból érkező új munkavállalóknak ezért célszerű a belépést megelőzően alaposan tájékozódni, melyben az alapok felügyeleti szerve, a dán Nemzeti Munkaügyi Igazgatóság (Arbejdsdirektoratet) nyújthat segítséget.

munkanélküli segélyre csak az a személy jogosult, aki

  • a munkáját önhibáján kívül veszítette el;
  • álláskeresőként regisztrálta magát a helyi munkaügyi szolgálatnál (Arbejdsformidling vagy AF) és rendszeresen részt vesz a szolgálat munkatársaival való egyeztetéseken;
  • legalább egy éve tagja valamely munkanélküli biztosítási alapnak;
  • az elmúlt három évben legalább 52 hét (részmunkaidős biztosítottak esetén esetén 34 hét) munkaviszonnyal rendelkezett (Ebbe a katonai szolgálat továbbá bizonyos szakképzések időtartamát is beleszámítják.)

A közösségi szabályozás értelmében a munkaviszony időtartamába a más tagállamban szerzett biztosítási időt is beszámítják, melyhez a korábbi munkahely szerinti tagállam munkaügyi hatóságánál igényelni kell az E301-es nyomtatványt.

Azoknak az uniós állampolgároknak, akik egy másik tagállamban váltak munkanélkülivé és ezért onnan kapják a munkanélküli segélyt, lehetőségük van arra, hogy három hónapig Dániában keressenek állást, mely időtartama alatt továbbra is jogosultak a segélyre. Ehhez igényleni kell az E303-as nyomtatványt az adott tagállam munkaügyi szolgálatánál, melyet aztán be kell mutatni a dán munkaügyi hatóságnak. Az eljárásról részletek itt olvashatóak.

A munkanélküli segély összegét az utolsó három hónap fizetése alapján számolják ki, azonban nem haladhatja meg az igénylő korábbi fizetésének 90 százalékát. Önálló vállalkozók esetén az elmúlt öt év közül a „legjobb” kettőnek az átlagos jövedelmét veszik alapul.

A segély folyósításának maximális időtartama négy év.

A munkanélküli ellátással kapcsolatban további információ az EURES honlapján olvasható.

Társadalombiztosítás

A társadalombiztosítási rendszer néhány kivételtől eltekintve teljes körű és általános, melyet döntően adókból és járulékokból tartanak fenn.

A dán jóléti állam széleskörű juttatásokat biztosít a biztosítottak részére betegség, szülés esetén vagy a nyugdíjba vonulást követően. A társadalombiztosítási rendszer juttatásaiból más országok állampolgárai a dániai munkába állásukat követően részesülhetnek.

Társadalombiztosítási járulék

A munkavállalóknak és az egyéni vállalkozóknak jövedelmük 8 százalékát munkaerőpiaci-hozzájárulásként, további egy százalékát nyugdíjjárulékként kell befizetniük. (Utóbbi fizetési kötelezettségét azonban 2004-ben felfüggesztették.) A fizetési kötelezettség független az adófizetési kötelezettségtől, így tehát a járulékokat azoknak is fizetniük kell, akik egyébként mentesülnek az adófizetés alól.

Egészségbiztosítás

Valamennyi dániai lakos – beleértve az Európai Gazdasági Térség más tagállamának állampolgárait az érkezésüket követően rögtön – jogosultak ingyenes egészségügyi ellátásra (Az EGT-n kívülről érkezők hathetes átmeneti időszak után válnak minderre jogosulttá).

Az egészségügyi ellátásra való jogosultságot tb-kártyával kell igazolni. A külföldről érkezőknek a kártyát automatikusan kiállítják a Közigazgatási Hivatalnál történő regisztrációt követően. A 16 éven aluliaknak a kártya kiállítása nem automatikus, de a szüleik bármikor igényelhetnek számukra is ilyen dokumentumot a lakóhely szerinti önkormányzatnál.

A dán társadalombiztosítási rendszer nemcsak a háziorvosok felkeresését vagy a kórházi kezeléseket fizeti, de számos gyógyszer árát is visszatéríti a betegeknek.

A betegbiztosítási juttatások finanszírozására kétfajta biztosítást (1. vagy 2. kategória) lehet igénybe venni. A tb-kártya tartalmazza, hogy a biztosított melyik kategóriába tartozik, ezért  a betegeknek azt minden alkalommal magukkal kell vinniük és be kell mutatniuk. A két kategória közül mindenki kiválaszthatja a neki megfelelőt, ugyanakkor váltani évente csak egy alkalommal lehet. A dán biztosítottak döntő többsége 1. kategóriás biztosítással rendelkezik, mindössze a biztosítottak 3 százaléka választotta a 2. kategóriát.

Az 1. kategóriába tartozó biztosítottak csak annál a háziorvosnál vehetik igénybe az egészségügyi ellátásokat, amelyiknél regisztrálva vannak, és csak bizonyos feltételekkel válhatnak háziorvost félévente egyetlen alkalommal. A szakorvosokat – a fül-orr-gégészek és a szemészek kivételével – csak háziorvosi beutalóval kereshetik fel.

A 2. kategóriába tartozó biztosítottak számára nincsen megkötve, hogy melyik háziorvoshoz kell menniük, és nekik beutalóra sincs szükségük, ha szakorvoshoz szeretnének fordulni. Az ebbe a kategóriába tartozó biztosítottaknak az orvosi kezelésekért előre kell fizetniük, és a befizetett összegnek csak egy részét térítik vissza nekik utólag.

A kórházi kezelés minden biztosított számára ingyenes, függetlenül attól, hogy melyik kategóriába tartozik. A biztosítottak szabadon kiválaszthatják, melyik állami kórházban kívánják a szükséges orvosi kezeléseket igénybe venni. A kórházak várólistái az Interneten is megtalálhatóak.

Az ideiglenes dániai tartózkodás alatt igénybe vehető egészségügyi ellátásról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztató anyagában található információ.

Táppénz
A betegség miatt munkaképtelen munkavállalók betegbiztosítási ellátásra (táppénz) jogosultak, melyet az első két hétben a munkáltató, az ezt követő időszakra pedig az önkormányzat folyósít. Fontos megjegyezni, hogy a munkáltató illetve az önkormányzat eltérő feltételek mellett fizeti a juttatást.

A munkáltató abban az estben köteles táppénzt folyósítani, ha a munkavállaló a betegséget megelőzően legalább nyolc hét munkaviszonnyal rendelkezett nála, és legalább 74 órát ledolgozott ez idő alatt.

A feltételek teljesítése esetén a munkáltató a keresőképtelenség első napjától két héten át köteles folyósítani a táppénzt. Amennyiben a munkavállaló nem jogosult a munkáltatótól származó táppénzre, az ellátást a hiányzás első napjától kezdve az önkormányzat fizeti.

Amennyiben a dolgozó több mint két hétig munkaképtelen, az ezt követő időszakra az önkormányzat fizeti számára az ellátást, amennyiben teljesíti az alábbi feltételek valamelyikét:

  • 13 hét munkaviszony, és 120 ledolgozott óra a betegséget megelőzően, vagy:
  • legalább 18 hónap hosszúságú befejezett szakképzés, vagy:
  • fizetett gyakornoki munka vagy gyakornokként való részvétel egy hivatalos oktatási programban.

A táppénz alapvetően rövidtávra szóló ellátás, ezért az önkormányzat három havonta felülvizsgálja a jogosultságot.

Keresőképtelenség

Abban az esetben, ha a magyar biztosított az EGT valamely tagállamában keresőképtelenné válik, és érvényesíteni akarja magyar táppénz iránti igényét, keresőképtelenségéről igazolást – E 116-os nyomtatványt – kell kérnie a külföldi orvostól, és ezzel kell három napon belül egy szabadon választott külföldi biztosítóhoz kell fordulnia.

Itt meg kell adni a tartózkodásának, valamint a lakóhelye szerint illetékes magyar megyei egészségbiztosítási pénztárnak a címét. A külföldi biztosító E 115-ös nyomtatványt állít ki, ami a magyar táppénz folyósításának az alapja lesz. A lehető legkorábban célszerű bejelentenie a munkaadójának (lehet telefonon, vagy fax útján) keresőképtelenségének kezdetét és annak várható időtartamát, valamint a gyógykezelés ideje alatti tartózkodási helyét.

Keresőképtelenség esetén a dán tb-rendszer is biztosít különféle juttatásokat a keresőképtelenné váltak számára, mely elsősorban attól függ, hogy az illető korábban mennyi ideje lakik Dániában. Bővebb információval a helyi hatóságok tudnak szolgálni.

Nyugdíjak

A nyugdíjak alábbi fajtáit különböztetik meg:

  • A törvények által garantál állami öregségi nyugdíj valamint kiegészítő nyugdíjak (ATP, SP);
  • A munkaadók és a munkavállalók közötti kollektív szerződések vagy egyéni megállapodások által meghatározott nyugdíjak;
  • A munkavállalók magánnyugdíjpénztárakba (bankok, biztosítótársaságok) való befizetéseiből származó járadékok.

Az állami öregségi nyugdíjra (folkepension) vonatkozó korhatár a munkavállaló születési ideje alapján az alábbiak szerint alakul:

1958.12.31. előtt 65,0 év
1959.01.01-1959.06.30. 65,5 év
1959.07.01-1959.12.30. 66,0 év
1960.01.01-1960.06.30. 66,5 év
1960.07.01. után 67,0 év

 

A nyugdíj összege attól függ, hogy a jogosult mennyi ideig lakott Dániában. Aki 15 és 65 éves kora között legalább 40 évet lakott az országban, a nyugdíj teljes összegére jogosult. Más EGT-tagország állampolgárai abban az esetben jogosultak dániai nyugdíjra, ha legalább egy évet tartózkodtak az országban. Ekkor – a dániai nyugdíjkorhatár elérését követően – a teljes dán nyugdíj 1/40-ét folyósítják számukra, és minden Dániában töltött évvel további 1/40-ed részre válnak jogosulttá. (Az EGT-n kívüli országok állampolgárai csak három vagy öt év tartózkodás után válnak jogosulttá a nyugdíjra.)

Amennyiben egy munkavállaló élete során az Európai Unió több tagországában is – egy évnél hosszabb ideig – dolgozott, mindegyik országból jogosult a nyugdíjra. Erről honlapunk alábbi oldalán olvasható további információ.

A nyugdíj összege egy alapösszegből (grundbeløb) és nyugdíjkiegészítésből (pensionstillæg) tevődik össze. Az alapösszeg mértéke 5 096 dán korona havonta, amely azonban csökken, ha a nyugdíjasnak az éves jövedelme meghaladja a 259 700 koronát. 463 500 koronás éves jövedelem felett egyáltalán nem jár nyugdíj. A kiegészítés havi összege egyedülállók számára 5 130 korona, házasok vagy élettársi közösségben élők számára 2 396  korona.

A dán jogszabályok bizonyos feltételek teljesítése esetén további két kiegészítő nyugdíjfajtáról rendelkeznek. A heti 9 órát meghaladó munkaidő esetén munkaerőpiaci kiegészítő nyugdíjhozzájárulást (ATP) kell fizetni, melynek egyharmadát a munkavállaló fizetéséből automatikusan levonják, míg a fennmaradó kétharmad részt a munkáltatófizeti be. A nyugdíjkorhatárt elérő munkavállalók az állami nyugdíjat kiegészítő juttatásként kapják vissza a korábbi befizetéseiket, melynek összege természetesen függ az aktív korukban befizetett hozzájárulásuk összegétől. A különleges kiegészítő nyugdíjhozzájárulás (SP) összegét – amely a fizetés 1 százalékát teszi ki – automatikusan levonják a munkavállalók fizetéséből. A befizett összeg egy részét a nyugdíjkorhatár elérésekor fizetik ki, míg a fennmaradó nagyobb részét részletekben 10 évenként. Amennyiben valaki élete során fizette ezeket a kiegészítő hozzájárulásokat, de a nyugdíjkorhatár elérésekor már nem Dániában él, a kiegészítés folyósítása miatt fel kell vennie a kapcsolatot az illetékes szervvel.

A 60. életévük betöltését követően – bizonyos feltételek teljesítése mellett – a dániai munkaválalóknak lehetőségük van az önkéntes nyugdíjba vonulásra (efterløn). Ebben az esetben a teljes nyugdíj összegének 91 százalékára jogosult a nyugdíjba vonuló. Ezzel a lehetőséggel azok a Dániában élő, 60 és 67 év közötti munkavállalók élhetnek, akik legalább 25 éven keresztül tagja voltak valamelyik munkanélküli biztosítási alapnak, és fizettek nyugdíjazási hozzájárulást (efterlønsbidrag). A hozzájárulás összege havonta munkaidőben foglalkoztatottak számára 410 dán korona, részmunkaidőben foglalkoztatottaknak 274 korona. A befizetett hozzájárulás levonható az adóból is. Ha valaki a nyugdíjba vonulása előtt munkaképtelenné válik, és emiatt idő előtt nyugdíjazzák, visszakapja a befizetett összeget.

A kollektív szerződések valamint a munkavállalók és a munkáltatók közötti egyéni megállapodások alapján a nyugdíjkorhatárt elért egykori munkavállalók további jelentős kiegészítésekre számíthatnak. Számos nagyvállalat saját biztosítótársasággal rendelkezik.

Ugyanakkor számos előnnyel jár, ha egy munkavállaló legalább két évet vár a nyugdíjba vonulással, (pl. ezesetben a nyugdíj teljes összegére jogosulttá válik) ezért a döntés előtt mindenképpen érdemes konzultálni a munkanélküli biztosítási alap munkatársaival.

Idő előtti nyugdíjazásra (førtidspension) jogosult, aki mentális, fizikai vagy szociális okokból munkaképtelenné válik. A jogosultság megállapítását ugyanakkor minden esetben alapos vizsgálat előzi meg, mivel a cél az, hogy a munkaképes korú népesség minél nagyobb része maradjon továbbra is gazdaságilag aktív.
Dán nyugdíjrendszerrel kapcsolatos további információ az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság ezen oldalán olvasható.

Családi támogatások
Szülési szabadság

A szülést megelőző négy hétben a leendő édesanyáknak már nem kell dolgozniuk, a szülést követő két hétben pedig kifejezetten tilos. Orvosi igazolással lehetőség van arra is, hogy már a szülés előtti negyedik hetet megelőzően abbahagyják a munkát.A szülést követően az édesanyát 14 hét anyasági szabadság illeti meg, míg az édesapák számára a gyermek születését követő 14 héten belüli két hét apasági szabadságot biztosítanak. Ezt követően a szülőknek további 32 hét szabadság áll rendelkezésükre, melyet a gyermek 9. születésnapja előtt használhatnak fel akár együtt, akár külön-külön.

A szülési szabadság időtartamára járó napidíj (barselsdagpenge) folyósításának feltétele, hogy a szülést megelőzően legalább 13 hét munkaviszonnyal és legalább 120 ledolgozott munkaórával rendelkezzen a munkavállaló.

A szülési szabadság időtartama alatt a dán jogszabályok lehetőséget biztosítanak a részmunkaidős munkavégzésre.

Többszörös születési támogatás (flerbørnsbidrag) jár azoknak, akiknek egyszerre kettő vagy több gyermekük születik, illetve akik kettő vagy több gyermeket fogadnak örökbe.

Családi pótlékra (børnefamilieydelse) azok jogosultak, akiknek 18 éven aluli gyermekük van. A támogatást negyedévenként, január, április, július és október 20. napján folyósítják. A juttatás független a jövedelemtől, és nem kell feltüntetni az adóbevallásban sem.

Összege gyermekenként a gyermekek életkorától függően 2009-ben az alábbiak szerint alakul (havi összegek):

0-2 év 4 107 DKK*
3-6 év 3 251 DKK
7-17 év 2 558 DKK

*DKK – dán korona
családi támogatás (børnetilskud) összegét a jövedelemkiegészítő támogatáson felül folyósítják az arra jogosultak számára.

  • Az általános családi támogatás (ordinært børnetilskud) abban az esetben jár, ha a szülő a 18 éven aluli gyermekét egyedül neveli, vagy ha a 18 éven aluli gyermek valamelyik szülője öregségi vagy korkedvezményes nyugdíjban (folkepension ill.førtidspension) részesül. A támogatás összege 1 139 korona negyedévenként és gyermekenként.
  • Kiegészítő családi támogatás (ekstra børnetilskud) jár annak a gyermekét egyedül nevelő szülőnek, aki általános családi pótlékban is részesül. Ezt a támogatási formát csak az egyetlen gyermek után folyósítják, az összege 1 159 korona negyedévenként.
  • Különleges családi támogatás (særligt børnetilskud) jár az árvák vagy félárvák számára, illetve abban az esetben, ha az egyik vagy mindkét szülő nyugdíjas. A különleges családi pótlék a családi pótlék előbb említett két fajtájával kombinálható. A jogosultság felső korhatára ebben az esetben is 18 év.A különleges családi támogatás összege negyedévenként:
    • árvák számára: 6 564 korona
    • félárvák számára, vagy ha mindkét szülő nyugdíjas: 3 282 korona
    • amennyiben csak az egyik szülő nyugdíjas: 2 907 korona

A kiegészítő családi támogatást az arra jogosultaknak lakóhely szerinti önkormányzatnál külön igényelniük kell.

A dán anyasági és családi támogatásokról további részletes információ – dán nyelven – az alábbi honlapon érhető el.

Adózás

Személyi jövedelemadó
Dániában az adóév megegyezik a naptári évvel, azaz január 1-jén kezdődik és december 31-én ér véget. Az év végén összesítik az addig befizetett adóelőleget.Főszabály szerint a Dániában végzett munkáért kapott jövedelem után Dániában kell adózni. Megkülönböztetnek ugyanakkor teljes és részleges adófizetési kötelezettséget.

Teljes adófizetési kötelezettségűnek minősül aki:

  • 12 hónapon belül 6 hónapot meghaladóan tartózkodik Dániában
  • dániai állandó lakos
  • rendelkezik dániai ingatlannal ÉS három hónapot meghaladóan egyfolytában vagy 12 hónapon belül 180 napot tartózkodik Dániában.

Fontos megjegyezni, hogy ez utóbbi kitétel csak azokra vonatkozik, akik nem munkavégzés céljából tartózkodnak Dániában.
A korlátozott adófizetési kötelezettség alá tartozó adózóknak július 1-ig kell jelezniük jogosultságukat a helyi önkormányzatnál. Az ehhez szükséges nyomtatvány a dán adóhatóság honlapjáról tölthető le.

Abban az esetben például ha valakinek az állandó lakcíme egy másik tagállamban van, vagy csak ideiglenes a dániai tartózkodása, csak korlátozott adófizetési kötelezettsége áll fenn.

Az adókártya tartalmazza azt az összeget, amit adómentesen megkap a munkavállaló, tehát a jövedelemadót csak a fizetést ezt meghaladó része után kell fizetni. Az adómentes összeg határa 42900 dán korona (2009). Azoknak, akiknek a jövedelme nem haladja meg ezt az adómentes összeget (jellemzően részmunkaidős diákoknak), nem kell adót fizetni, és az adóhivatal speciális kártyát (frikort) bocsát ki. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az egyéb járulékokat (munkaerőpiaci hozzájárulást, nyugdíjjárulék) nekik is meg kell fizetni.

Az adóhivatal minden évben márciusban vagy áprilisban elküldi az általa nyilvántartott, előző évi jövedelmi és adóelőleg-befizetési adatokat. Amennyiben az adózó hibát fedez fel, akkor a hibát május 1-ig kell jeleznie az adóhatóság felé. Szintén jelezni kell, ha az adózó egyéb jövedelmmel vagy más tagállamban lévő bankszámlával, nyugdíjmegtakarítással, stb. rendelkezik.

Abban az esetben, ha a befizetett adóelőleg nem fedezi az adó teljes összegét a hátralék rendezésére két mód van:

  • akik július 1-ig befizetik a teljes összeget, nem kell késedelmi kamatot fizetni.
  • Az adózóknak arra is lehetőségük van, hogy a hátralékot három részletben rendezzék, ez esetben azonban késedelmi díjat számítanak fel.

A Dániában tanuló külföldi diákok Dániában szerzett jövedelme csak korlátozott adófizetési kötelezettség alá esik, amennyiben az országban két év alatt kevesebb, mint 365 napot tartózkodnak.

Egyéni vállalkozóknak július 1-ig kell elküldeni az adóhatóság felé az előző évi jövedelmi adataikat.

Az állami jövedelemadó mellett az önkormányzatok is vetnek ki eltérő nagyságú adókat a helyi közszolgáltatások finanszírozására.

A legfontosabb adókulcsok (2009):

  • munkaerőpiaci hozzájárulás: 8%
  • átlagos önkormányzati adó (egyházi adóval együtt): 26%
  • egészségügyi hozzájárulás: 8%
  • állami jövedelemadó – alsó sáv: 5,04%
  • állami jövedelemadó – középső sáv: 6%
  • állami jövedelemadó – felső sáv: 15%
  • maximális adó: 59%
  • részvényadó 48 300 korona alatt: 28%
  • részvényadó 48 300 és 106 100 korona között: 43%
  • részvényadó 106 100 korona felett: 45%

Az aktuális adókulcsok a dán adóügyi minisztérium holnapján (a nyitólap bal oldalán, keretben) tekinthetők meg.

Adókedvezmények

A valamennyi adózó jövedelme 41000 dán korona összegig (2008) adómentes.

Amennyiben a munkahely és a lakóhely távolság a 12 kilométert meghaladja, a dolgozó utazási kedvezményre jogosult.

Amennyiben egy külföldi munkavállaló Dániában ideiglenes lakcímmel rendelkezik, és eközben családja a saját tagállamában tartózkodik, kettős háztartási kedvezményre jogosult. A támogatás a Dániában történő tartózkodás megkezdésétől 24 hónapig vehető igénybe. A támogatást abban az esetben lehet igénybe venni, ha a másik féllel legalább egy éve házastársi vagy állandó élettársi viszonyban áll.

további adókedvezményekről a dán adóhivatal tud személyre szabott felvilágosítást nyújtani az adókártya igénylését megelőzően.

Amennyiben egy magyar adóügyi illetőségű személy Dániában szerez jövedelmet, az adót a Magyarország és Dánia közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései szerint kell megfizetni a két államok valamelyikében. Dániának az Európai Unió valamennyi tagországával van ilyen megállapodása.

Átalános forgalmi adó

Dániában egyetlen, 25 százalékos áfa-kulcs van érvényben. A vállalkozások áfa-visszatérítéséről az alábbi kiadványban olvasható részletes tájékoztatás.

Távolsági értékesítést végző adóalanyok számára a bejelentkezéshez kötött összeghatár Dániában 280 000 dán korona.

Társasági adó

A társasági adó mértéke 25% (2008). Az adóelőleg befizetése márciusban és novemberben esedékes, a megelőző 3 év átlagos nyereségadójával egyező mértékben.

Negyedéves áfa-bevallási kötelezettsége van az 1-20 millió dán korona éves forgalommal rendelkező vállalatoknak. A befizetés a negyedévet követő 40 napon belül esedékes. Amennyiben az éves forgalom 1 millió dán koronát nem éri el, félévente kell áfa-bevallást készíteni, az átutalásokat pedig a félévet követő 60 napon belül kell elintézni.

Az adóalapot különféle kiadások valamint amortizáció csökkentik (pl. K+F kiadás, szoftver, veszteségek, kamatköltség, nyugdíjalap befizetések, elfogadható mértékű vállalatközi hitelek, stb.). A jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások a partnerek részesedése alapján, a bérből, ill. egyéb bevételekből származó jövedelmek az szja-rendszerben adóznak.

További információ

A dán adórendszerről további információ olvasható a dán adóügyi minisztérium és az adóhatóság honlapján, a taxindemark.com és a workindenmark.dk oldalakon, valamint az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt. kiadványaiban (befektetésadózás).

Vállalkozásalapítás

Első lépések
A dán vállalat alapításához minimálisan szükséges, hogy a cég a hivatalos formanyomtatvány kitöltésével bejegyzésre kerüljön, vállalati- és adószámot kapjon, számlát nyisson egy dán kereskedelmi bankban, és helyi könyvelőt alkalmazzon. A társaságokat a vállalati fiókkal (Branch Office) együtt a Dán Kereskedelmi és Vállalkozási Ügynökségnél kell bejegyeztetni, amely a cégnyilvántartást vezeti, és a regisztrálás alkalmával azonosító számot (CVR) számot ad ki.A cég regisztrációja történhet on-line módon, amennyiben ezt egy erre jogosult ügyvédi cég közbeiktatásával végzik. A formanyomtatványon benyújtott cégalapítási kérelmet 1-2 héten belül bírálják el. A sokoldalas formanyomtatványon, amelyet egyúttal az adóhivatal is megkap, többek között fel kell tüntetni a cég típusát, címét, telefon és e-mail adatait, bankszámla számát, az ágazat kódszámát, amelyben tevékenykedik, kíván-e EU-n kívüli országokból importálni, ill. oda exportálni, a vámfizetés módját, alkalmazottak számát, és az első bér kifizetéssel, valamint az ÁFA fizetéssel kapcsolatos információkat. A nyomtatványt minden aláírásra jogosultnak ellenjegyeznie kell.A cégnek be kell jelentkeznie továbbá a dán adóhivatalnál is az áfa (moms) és egyéb adó- ill. vámügyek intézésével kapcsolatban. Miután a cégbejegyzés megtörtént, az adóhivatal közli az  adószámot.A dániai cégek működtetésének egyik feltétele a bankszámla nyitása. Ehhez az alábbi dokumentumokra van szükség, melyek hitelességét közjegyzővel vagy az anyaországban működő bankkapcsolattal kell igazolni:

  • az anyaországban levő bankkapcsolattól ajánlólevél
  • aláírt meghatalmazás
  • a cégregisztrációs okmány másolata
  • közgyűlési jegyzőkönyv
  • az Igazgató Tanács ülésének jegyzőkönyve, amelyben meghatározzák a cég nevében aláírásra jogosult személyeket
  • a cég nevében aláírásra jogosult személy érvényes útlevelének másolata
  • a cég legutóbbi éves beszámolója, és egyéb olyan információ, amelyből kép nyerhető a cég üzleti tevékenységéről.
  • a bankszámlán keresztül várhatóan lebonyolítandó tranzakciók száma és becsült értéke.

A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó beruházásokat a dán kormány beruházási kedvezményekkel, ill. vissza nem térítendő támogatásokkal ösztönzi, melyekről az alábbi dokumentumban olvasható bővebb információ.

Vállalkozási formák

A legelterjedtebb cégforma, amelyet a külföldi cégek is használnak az Aktieselskab (A/S), valamint az Anpartsselskab (ApS). Emellett a külföldön megalapított vállalatok fióküzleten keresztül is végezhetnek Dániában üzleti tevékenységet és lehetőség van Európai Részvénytársaság alapítására is.

A dániai cégalapításról további részletes információ olvasható az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt. és az Európai Bizottság honlapján.

Külföldiek elől elzárt ágazatok

Dánia – több országhoz hasonlóan – korlátozza pl. az ügyvédi, könyvelői, könyvvizsgálói, orvosi vállalkozás létrehozását: ezen ágazatokban ugyanis meghatározott iskolai végzettséget és dániai gyakorlatot követelnek meg. Korlátozás alá esik továbbá a hadianyagokkal és a szénhidrogének kitermelésével kapcsolatos tevékenység is.

Az ITDH, illetve a Copenhagen Capacity állami ügynökség, az Enterprise Europe hálózat dániai tagjai, valamint a helyi „üzleti tanácsok” (Erhvervsraad) széleskörű, ingyenes tanácsadással állnak a befektetők rendelkezésre és a szervezetek honlapjain további alapvető információk is elérhetők.

SzolgáltatásnyújtásDániában magyar vállalat is végezhet munkát magánjogi szerződés alapján, azonban ehhez regisztrálnia kell a Dán Kereskedelmi és Vállalkozási Ügynökségnél. Az regisztráció során az alábbi adatokat szükséges közölni:

  • a vállalat neve és címe.
  • CVR vagy SE szám (amennyiben ilyennel rendelkezik)
  • a dániai szolgáltatások megkezdésének és befejezésének időpontja
  • a szolgáltatások teljesítési helye
  • a regisztrálandó vállalat dániai elérhetősége
  • a vállalat ipari kódja.
  • a kiküldött személyek megnevezése, és a dániai kiküldetésük időtartama.

A regisztráció iránti igényt legkésőbb a dániai üzleti tevékenység megkezdése előtt 8 nappal kell benyújtani.

Az Európai Unió más tagállamában letelepedett cégek, melyek nem rendelkeznek dániai telephellyel, képviselőn keresztül is regisztrálhatnak, ebben az esetben a képviselő adatait is meg kell adni a regisztráció során.

Azoknak a szolgáltatásnyújtóknak, akik Dániába küldenek ki alkalmazottakat, regisztrálniuk kell a külföldi szolgáltatók nyilvántartójánál is (Register for udenlandske tjenesteydere). A regisztrációhoz szükséges elektronikus nyomtatványok ide kattintva érhetőek el.

Bizonyos, rövid ideig tartó kiküldetések kivételnek számítanak. Ilyen, ha gépek- és berendezések szállításával kapcsolatban történik a külföldi kiküldöttek dániai munkavégzése, és ennek időtartama nem haladja meg a 8 naptári napot. Ugyanakkor minden, az építőiparban dolgozó külföldi kiküldöttről jelentést kell készíteni, még akkor is, ha a tevékenység gép- és berendezés szállítását is magában foglalja. Az előírt információ benyújtásának elmulasztása, ezzel kapcsolatos késedelem vagy nem elégséges információ, büntetést von maga után.

A Dániában dolgozó külföldi vállalatnak be kell tartania a kiküldetésre vonatkozó dán törvényi előírásokat, továbbá a dán munkavédelmi, munkavállalási, szabadnapokra, stb. vonatkozó szabályokat, melyekről ezen a honlapon  olvashatnak bővebben. Ugyanakkor ez a jogszabály nem tartalmaz minimálbérre vonatkozó előírást, mivel ennek szintje törvényileg nem rögzített Dániában. A dániai kiküldetésben dolgozó munkavállalókkal kapcsolatos fontos előírás, hogy a kiküldött munkaerő a magyarországi vállalatnál tartós alkalmazásban álljon (tehát nem lehet csak az adott tevékenységre, ideiglenesen foglalkoztatott személy), és a munka végeztével hajlandó legyen visszatérni az országba.

A Dániába irányuló határon átnyúló szolgáltatásnyújtásról további információ az Európai Bizottság oldalán olvasható.

Oktatás

Iskola előtti oktatás
Dániában többfajta intézménytípus is foglakozik a 0 és 6-7 éves korosztály nevelésével. A 0 és 3 éves kor közötti gyerekek bölcsődékbe (vuggestuer), ezt követően pedig 7 éves korukig óvodákba (børnehaver) járhatnak. Ezekben az intézményekben átlagosan 2000-3000 dán korona közötti térítési díjakkal kell számolni havonta.Alapfokú oktatásAz 5-7 éves korosztály számára felkészítő osztályokban (børnehaveklasse) biztosítanak lehetőséget a 7 éves korban kezdődő tankötelezettség előtt az iskolai oktatásban való részvételre.Dániában a tankötelezettség 7 éves kortól 16 éves korig tart. A gyermek abban az évben válik tankötelessé, amely év augusztus 1-jéig betöltötte 7. életévét. A tanköteles korú gyerekek 90 százaléka önkormányzati fenntartású általános iskolákba (folkeskole) jár, melyekben nem kell tandíjat fizetni. A magániskolákban tanuló diákok tandíjához az állam támogatást biztosít.Értékelés

A gyermekek fejlődését folyamatosan figyelik, azonban a nyolcadik év végéig nem kapnak jegyeket. Az egyik osztályból a másikba történő továbblépés automatikus, nem függ a tanuló teljesítményétől. Különleges esetben lehetőség van arra, hogy a diák egy évet „átugorjon”.

Befejezéskor minden diák záróbizonyítványt kap, mely tartalmazza az utolsó év jegyeit és a vizsgaeredményeket. A vizsgákra vonatkozóan nincsen egységes szabályozás: a tanulók maguk döntik el, hogy mely tárgyakból vizsgáznak. A vizsgákra egy 0-tól 13-ig terjedő skálán kapnak osztályzatot. A záróvizsga 11 tantárgyból áll, és 5 tantárgyból emeltszintű záróvizsgát tehetnek.

Középfokú oktatás

A 16 éves korú diákok többféle középfokú iskolatípus közül választhatnak:

  • Gimnázium: 3 évfolyamos, a diákok 16 és 19 éves koruk között járnak ide. Az általános iskola 9. vagy 10. osztályát követően kezdődik, és olyan érettségi bizonyítványt (studentereksamen) ad, mely lehetővé teszi a diákok számára, hogy felsőfokú oktatási intézményben tanuljanak tovább.
  • Felsőbb Szintű Előkészítő Vizsgához Vezető Tanfolyam (HF): kétéves képzés, mely az általános iskola 10. osztályát követően kezdődik. Elvégzését követően a diák felsőoktatási intézményben tanulhat tovább.
  • Szakmai alapképzés: 3-4 éves képzés, melynek kétharmad részét a gyakorlati képzés teszi ki.
  • Felsőbb szintű kereskedelmi tanfolyamok (HHX): 2 éves képzések, melyek elvégzését követően a diákok felsőoktatási intézményben tanulhatnak tovább, illetve munkát vállalhatnak
  • Felsőbb szintű műszaki tanfolyamok (HTX): A HHX-hez hasonlóan 2 éves képzések, melyek elvégzését követően a diákok felsőoktatási intézményben tanulhatnak tovább, illetve munkát vállalhatnak.

Felsőfokú oktatás

Felvételi követelmények

Általánosságban elmondható, hogy Dániában a felvételi eljárás, a felvételi követelmények és a határidők oktatási szinttől és intézménytől függőek.

Az alapképzésben való részvétel egyik feltétele a dán képesítővizsgának megfelelő végzettség, ez a magyar gimnáziumi érettségi bizonyítványnak, a szakközépiskolai érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítványnak, illetve a technikusi érettségi-képesítő bizonyítványnak felel meg. 2008-tól a felvételizőknek angol illetve matematikatudásukat is bizonyítani kell.

A mesterképzésben való részvételhez a felvételiző minimum jó átlageredménnyel zárt BA diplomával és a program oktatási nyelvétől függően felsőfokú angol vagy dán nyelvtudással kell, hogy rendelkezzen.

A Dániában induló PhD programokhoz minimum követelmény egy MA diploma.

Mivel minden intézmény saját maga felelős a felvételi eljárásért, bővebb információ a pontos felvételi követelményekről, a felvételi eljárásról, illetve az esetleges kreditátviteli lehetőségekről mindig a választott intézmény felvételi irodájában kérhető.

A dán felsőoktatási intézmények listája az alábbi oldalon található.

Felvételi eljárás, jelentkezési határidők 

Felsőfokú tanulmányokra való jelentkezés határideje (augusztusi-szeptemberi kezdéssel): március 15. Néhány intézmény januári-februári kezdéssel is hirdet programokat, ezekre a jelentkezési határidő szeptember 1. A jelentkezési lapok mindig a választott intézményektől szerezhetők be, leghamarabb 2 hónappal a beadási határidő előtt.

Posztgraduális tanulmányokra nincs egységes jelentkezési határidő, bővebb információt az adott felsőoktatási intézménytől kell kérni.

Tandíj

Az Európai Unió illetve az Európai Gazdasági Térség országaiból érkező diákoknak az oktatás ingyenes.

Nyelvismeret

Mivel a lakosság közel 80%-a beszél angolul, a dán nyelv ismeretének hiánya nem jelenthet problémát. Az érdeklődők több mint 1000 angol nyelvű kurzus és 130 angol nyelvű oktatási program közül választhatnak.

Az angol nyelvű képzési programokról az alábbi oldalon lehet tájékozódni.

Forrás: Europass.

A dán oktatási rendszerről bővebben információ az Eurydice, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Nemzeti Pályainformációs Központjának kiadványaiban, valamint a dán Oktatási Minisztérium (Undevisnings Ministeriet) honlapján olvashatók.
Az integrációs ügyekért felelős minisztérium 2011 májusában frissített kiadványa a dániai munkavállalásról, kint tartózkodásról és tanulásról innen tölthető le

©2024 Euvonal.hu – Euvonal. Minden jog fenntartva.