Románia

Belépés ideje: 2007. január 1.

Határos: Bulgária, Magyarország, Moldova, Szerbia, Ukrajna.

Politikai rendszer: köztársaság

Főváros: Bukarest

Terület: 237 500 km²

Népesség:  21 496 664 (2009)

Népsűrűség: 93,9 fő/ km²

Népesség összetétel:
0-14 év: 15,6 %
15-64 év: 69,7 %
65 év felett: 14,7 %

Népességnövekedés: -0,136 %

Születéskor várható élettartam: 72,45 év (nők: 76,16 év; férfiak: 68,95 év)

Éghajlat: Mérsékelt éghajlat. Hideg, felhős tél, időszakos havazással, köddel. Meleg nyár záporokkal, zivatarokkal.

Idő: greenwichi középidő (GMT) +2 óra, nyáron GMT +3 óra

Nyelv: román (hivatalos) 91 %, magyar 6,7 %, romani 1,1 %, egyéb 1,2 %

Fizetőeszköz: román lej (RON)

Vallás: keleti ortodox 86,8 %, protestáns 7,5 %, katolikus 4,7 %; egyéb (főként muszlim) 0,9%, felekezet nélküli 0,1%

Fő régiók: 41 megye (judete, judet) és 1 megyei jogú város (municipiu); Alba, Arad, Arges, Bacau, Bihor, Bistrita-Nasaud, Botosani, Braila, Brasov, Bukarest, Buzau, Calarasi, Caras-Severin, Cluj, Constanta, Covasna, Dimbovita, Dolj, Galati, Gorj, Giurgiu, Harghita, Hunedoara, Ialomita, Iasi, Ilfov, Maramures, Mehedinti, Mures, Neamt, Olt, Prahova, Salaj, Satu Mare, Sibiu, Suceava, Teleorman, Timis, Tulcea, Vaslui, Vilcea, Vrancea

Gazdaság: Románia 1989-ben kezdte meg a kommunizmusból való átmenetet. Az EU exportpiacai nagy keresletének köszönhetően az országnak 2000-ben sikerült kilábalnia a 3 éves recesszió nyomása alól. A 2001-2002-es egész világgazdaságot érintő lassulás ellenére erős aktivitás mutatkozott az építőipar, a mezőgazdaság és a fogyasztás területén, amely 4 %-os GDP növekedést eredményezett.

Miután a román lej 2005-re egyre stabilabbá vált, a román kormány újraértékelte a valutát, melynek következtében 1 új lej 10 000 régi lejnek felel meg.

Természeti kincsek: kőolaj (csökkenő tartalék), fa, földgáz, szén, vasérc, só, termőföld, vízi energia

Románia: Út a csatlakozási kérelemtől a teljes jogú tagságig – www.eu2004.hu/index.php?op=csatlakozas_csatlakozasdokumentumok&id=17

Beutazás/ tartózkodás

A 2006. április 30-án hatályba lépett 2004/38 EK irányelv értelmében az uniós polgárok három hónapig továbbra is engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban (természetesen személyazonosító igazolvány, vagy útlevél szükséges).

Az uniós polgárok három hónapon túli tartózkodása esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási engedély ekkor sem kell, a bejelentésről az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki.

Három hónapon túli romániai tartózkodás esetén a magyar állampolgároknak igazolniuk kell, hogy rendelkeznek a megélhetéshez szükséges rendszeres jövedelemmel és teljes körű egészségbiztosítással, vagy foglalkoztatást (munkaviszonyt), illetve tanulmányok folytatását bizonyító okiratot kell bemutatniuk.

A regisztrációs igazolást a román Bevándorlási Hivatal bocsátja ki.

További információ a Román Nagykövetségtől és a román Bevándorlási Hivataltól (Oficiului Român pentru Imigrări) kapható.

Utazás/ közlekedés
Románia az elmúlt években, és legfőképpen az EU csatlakozást követően jelentős infrastrukturális fejlesztéseken ment keresztül, és a jövőre vonatkozóan is látványos fejlődés várható.

Magyarország szempontjából az aradi határátkelőtől Erdélyen keresztül egészen Bukarestig megépülő A3-as jelzésű autópálya megépítése talán a legjelentősebb, melynek az országhatár és Kolozsvár közötti szakaszát jelenleg is építik. Az A1-es autópályát Arad felé fogják megépíteni, egészen a határig, amely a magyar oldalon húzódó M43-as autópályával az észak-dél irányú kereskedelmi forgalom egyik legfontosabb útvonalává válhat.

Közlekedés gépjárművel 

A romániai útviszonyok nem számítanak a legtökéletesebbeknek, de az európai és országos szintű utakat az utóbbi évek alatt felújították, így gond nélkül lehet közlekedni rajtuk.

Sebességkorlátozások

• lakott területen: 50 km/h
• lakott területen kívül: 90 km/h
• európai utakon: 100 km/h
• autópályán: 130 km/h (kivéve, ahol az útjelző-tábla másként rendelkezik)

Úthasználati díjak 

Romániában az utak használatáért – nemcsak az autópályán – fizetni kell (RoVinieta). A személygépkocsival történő utazás esetén az országba való belépéskor be kell szerezni az úthasználati matricát.

Ennek vásárlása minden gépjárműre kötelező, kivéve a két- és háromkerekű motorkerékpárokat. A matrica lehet egy évre szóló, a belföldi járművek esetében, illetve hét napos, harminc napos, hat havi és egyéves időtartamú külföldi járművek részére.
A matrica (rovinieta) hiánya komoly büntetést von maga után.

Az úthasználat díja az alábbiak szerint alakul:

• 7 napos matrica: 3 euró
• 30 napos matrica: 7 euró
• 1 éves matrica: 28 euró

Teherautók (3,5 t – 7 t)

• 1 napos matrica: 4 euró
• 7 napos matrica: 20 euró
• 30 napos matrica: 52 euró
• 1 éves matrica: 320 euró

A többi autótípusra valamint a teherautókra vonatkozó autópályadíjakat az alábbi oldalon található kalkulátor segítségével kérdezheti le (magyar nyelven is).

Biztonsági előírások 

Személygépkocsit csak 18 éven felüli személy vezethet. 12 éven aluli gyermekek nem utazhatnak a személygépkocsi első ülésén.

Az ittas, alkoholos állapotban való gépjárművezetés Romániában tilos. A vérben található alkoholmennyiség nem haladhatja meg a 0.0 mg/l-t.

A román KRESZ változásaival, közlekedési szabálysértések helyi kezelésével kapcsolatban a Külügyminisztérium összefoglaló anyagában található részletes információ.

Utazás repülőgéppel 

Bukarest repülővel két óra alatt a legtöbb nyugat-európai nagyvárosból elérhető, Budapestről pedig ez mindössze 50 perc.

Románia nagyobb repülőterei: Bukarest, Kolozsvár, Temesvár 
Utazás vasúton

A Budapestről Románia különböző nagyvárosaiba közlekedő vonatok indulási és érkezési ideje itt megtekinthető.
A román vasúttársaság a legtöbb nagyváros és turisztikailag fontos pont között üzemeltet vonatokat. Románia vasúti térképe, illetve menetrendkereső is elérhető interneten keresztül, sőt, akár jegyet is lehet előre foglalni.

Utazás busszal 

A román buszok menetrendje az alábbi információs oldalon érhető el, és itt lehet jegyet foglaltatni.
További információ Románia hivatalos turisztikai portálján, illetve a Külügyminisztérium honlapjántalálható.

A Romániában érvényes közlekedési szabályokkal (kötelező biztonsági felszerelések, téli gumi használata, stb.) kapcsolatban részletes információ olvasható az Európai Bizottság Közlekedési és Energiaügyi Főigazgatóságának összefoglalójában.

Utazási kedvezmények

Vasúton

Nyugdíjas kedvezmények

A nyugdíjasok évente 12 alkalommal 50%-os kedvezménnyel utazhatnak, ugyanerre a kedvezményre jogosult házastársuk is. A kedvezmény igénybevételéhez személyi igazolvány és a kedvezményre jogosító kupon is szükséges. Vasúti utazáshoz kiállítanak egy névre szóló kártyát, mely egy évig érvényes, kiállítása ingyenes.

További információ a román vasúttársaság honlapján, illetve az EURES oldalán található.

A 60 évnél idősebb utasok számára elérhető még az ún. Balkan Flexipass Senior jegy, melynek a megváltásával 1 hónapon belül 5, 10 vagy 15 napig korlátlan számú utazásra jogosult a vásárló Bulgáriában, Görögországban, Macedóniában, Montenegróban, Romániában, Szerbiában és Törökországban. A jegy nyújtotta utazási kedvezményekről, árakról, valamint egyéb kedvezményekről a Rail Europe honlapján lehet tájékozódni.

Diákkedvezmények 

Pénteken, szombaton és vasárnap (péntek 0 órától hétfő délig) az ún. VDR jeggyel a 26 év alatti diákok 60%-os kedvezménnyel utazhatnak. Diákigazolvánnyal vagy az EURO<26 kártyával lehet igénybe venni. További információ a román vasúttársaság honlapján olvasható. 

Munkavállalás

A magyar állampolgárok szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát Romániában.

A munkáltatónak a munkavállalót regisztráltatnia kell az illetékes munkaügyi központnál.

Uniós polgárok minden romániai állásra pályázhatnak, és azt be is tölthetik, kivéve az államigazgatás pozícióit, melyek esetén a román állampolgárság alapkövetelmény.

Romániai állásajánlatok a nemzeti Munkaügyi Központ, illetve az EURES oldalán kereshetőek.

Munkaszerződés

A romániai munkavállalás minden esetben munkavállalói szerződés aláírásához van kötve. Munkavállalói szerződést határozatlan és határozott időre is lehet kötni. Határozott idejű munkaviszony-szerződést maximum 12 hónapra lehet kötni (egyes esetekben meghosszabbítható 18 hónapra). A munkaviszonyban történő változásokról a munkavállalót írásban értesíteni kell.

A munkavállalói szerződéseket Munkaügyi Felügyelőségnél (Inspectia Muncii) is regisztráltatni kell.

Munkaidő

A teljes munkaidős foglalkoztatás napi 8 órányi munkaidőt jelent, heti 40 órában. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén legalább 2 munkanapot vagy heti 10 munkaórát kell ledolgozni. Törvényileg meghatározott, hogy túlórával együtt, a heti munkaidő maximum 48 óra lehet.

A román munkaügyi törvény szerint az önálló munkavégzés alsó korhatára 16 év. Szülői beleegyezéssel a 15 év feletti személyek is dolgozhatnak. Nehéz fizikai és kockázatos munkakörök betöltése csak 18 éven felüliek számára lehetséges. A 18 év alattiak maximum naponta 6 órát, illetve hetente 30 órát dolgozhatnak, nem túlórázhatnak.

A munkaszerződés aláírásakor a felek próbaidőben állapodhatnak meg. A próbaidő időtartama operatív munkakör esetén legfeljebb 30 nap, vezetői megbízatás esetén legfeljebb 90 nap. Szakképzetlen munkaerő foglalkoztatása esetén ez az időtartam 5 munkanapra rövidül. Felsőfokú diplomával rendelkező munkavállaló számára a próbaidő 3-6 hónapig tarthat.

A munka törvénykönyv alapján a romániai munkavállalókat évente legalább 20 nap fizetett szabadság illeti meg, melybe nem számítanak bele a külön jogszabályban meghatározott munkaszüneti napok (2009-ben összesen 11 nap).

Munkaszüneti napok, ünnepnapok

• Január 1. – Újév napja
• Január 2. – Újév
• Április 12. – Húsvétvasárnap
• Április 13. – Húsvéthétfő
• Május 1. – A munka ünnepe
• December 1. – Nemzeti ünnep
• December 25. és 26. – Karácsony

Romániában jogszabály által meghatározott minimálbér van érvényben, melynek mértéke 600 román lei (mintegy 153 EUR).

Munkanélküli ellátás

Annak, aki Romániában vált munkanélkülivé, a munkanélküli járadék igényléséhez a munka elvesztését követően be kell jelentkezni a Nemzeti Foglalkoztatási Ügynökséghez (Agentia Nationala pentru Ocuparea Fortei de Munca), valamint meg kell felelni az alábbi feltételeknek:

• 12 hónap aktív munkaideje volt az utolsó 2 évben (24 hónapban)
• nem rendelkezik jövedelemmel, illetve amennyiben van jövedelme, az kisebb, mint a munkanélküli segély összege
• nem érte el a törvényes nyugdíjkorhatárt

A munkanélküli segély folyósításának időtartama a foglalkoztatási jogviszony hosszától függően 6-12 hónap lehet. E tekintetben a segély mértékében is lehetnek eltérések. A frissen végzettek, vagy katonaság előtt nem dolgozott személyek a minimálbér 50%-át kapják, míg másoknak a munkanélküli segély összege 75%-a az országos bruttó minimálbérnek, amelyhez hozzáadódik egy, az utolsó 12 hónap bruttó alapfizetésének átlagára számított százalék.

A munkanélküli segélyre való jogosultság megszerzésével ugyanakkor a munkakeresőnek többkötelezettsége is keletkezik:

• havonként meg kell jelennie a Nemzeti Foglalkoztatási Ügynökségnél, a mielőbbi elhelyezkedés érdekében
• köteles minden olyan adatot vagy tényt 3 napon belül bejelenteni, amely az ellátásra való jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti
• részt kell vennie az átképző tanfolyamokon
• aktív munkakereső magatartást kell tanúsítania.

Mindezeknek megfelelően nem jogosultak munkanélküli segélyre azok a személyek, akik a bejelentkezéskor visszautasítanak olyan munkahelyet, ami megfelel szakmájuknak, illetve megtagadják a képzéseken való részvételt.

Társadalombiztosítás

Nyugdíjak 

A jelenlegi két pilléren alapuló rendszer 2008. január 1-jétől lépett hatályba. Az új rendszer azokra a munkavállalókra vagy önálló vállalkozókra nézve kötelező, akik a hatálybalépés napján 35 évesek vagy annál fiatalabbak. A társadalombiztosítási rendszer többi résztvevőjére a korábbi, általános szabályok vonatkoznak. A biztosítás kiterjed a munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalókra, a köztisztviselőkre, a bírókra, a diplomáciai személyekre, a végrehajtásban, a törvényhozásban és az igazságszolgáltatásban tevékenykedő egyes hivatalnokokra, kisiparosokra, a munkanélküli ellátásban részesülőkre, az önálló vállalkozókra és azokra a munkavállalókra (a farmerek kivételével), akiknek az éves jövedelme minimum a nemzeti minimálbér háromszorosát eléri.

A nyugdíjrendszer finanszírozása

A munkavállalók 

A bruttó jövedelmük után 9.5 %-os mértékű társadalombiztosítási járulékot fizetnek az 1. pillérbe. A 2. pillérben biztosítottak esetében ebből a 9.5 %-ból 2 % kerül az egyéni számlára átutalásra. Az egyéni számlára történő befizetés mértéke minden egyes évben 0.5 %-kal nő 2016-ig, amíg 6 % nem lesz. Ezzel ellentétes folyamat zajlik az 1. pillérbe történő befizetéseknél, ott ugyanis 2016-ig 0.5 %-kal csökken a befizetendő járulék mértéke, amíg az 5.5 %-ot el nem éri.

A munkáltatók 

Attól függően, hogy az adott munkavégzés milyen nehézségi fokba tartozik 19.5, 24.5, 29.5 %-os mértékű járulékot fizetnek. Az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés esetére a munkáltatók a foglalkozás nehézségi foka, illetőleg egészségre veszélyessége szerint 0.4-2 %-os mértékű járulékot fizetnek.

Az önálló vállalkozók 

A járulék köteles jövedelmük után az 1. pillérben 29 %-os mértékű szociális biztosítási járulékot fizetnek. A 2. pillérben biztosítottak a 29 %-os mértékű járulékból 2 %-ot az egyéni számlájukra fizetnek be. Az egyéni számlára történő befizetés mértéke minden egyes évben 0.5 %-kal nő 2016-ig, amíg 6 % nem lesz. Ezzel ellentétes folyamat zajlik az 1. pillérbe történő befizetéseknél, ott ugyanis 2016-ig 0.5 %-kal csökken a befizetendő járulék mértéke, amíg a 25 %-ot el nem éri.

A nyugdíjrendszer különböző ellátásai 

Öregségi nyugdíj 

Az öregségi nyugdíj megállapításának feltétele az 1. pillérben az előírt életkor elérése és a szükséges szolgálati idő megszerzése. 2009 januárjától férfiak esetében 63. év 6 hónap betöltése és 12 év szolgálati idő megszerzése, nők esetében 58 év 6 hónap betöltése és 12 év szolgálati idő megszerzése szükséges. A nyugdíjjogosultság megállapításához szükséges életkor és szolgálati idő mértéke férfiak és nők esetében 2015-ig folyamatosan emelkedik, amíg el nem éri a 65. évet és 15 év szolgálati időt. Teljes nyugdíj megállapításához férfiak esetében 2009. januárjában 31 év 10 hónap, nők esetében 27 év szolgálati idő megszerzése szükséges. A teljes nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő mértéke 2015-ig férfiak esetében 35 évre, nők esetében 30 évre növekedik. Korai nyugdíjra az előírt életkor betöltése előtt maximum 5 évvel korábban az jogosult, aki a teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időhöz képest legalább 10 évvel több szolgálati időt szerzett. Ezen ellátás fajtánál bizonyos típusú szolgálati időt nem lehet figyelembe venni. A 2. pillérben az ellátásra való jogosultság akkor áll fenn, ha az adott személy az 1. pillérben előírt életkort betöltette.

Az 1. pillérben az öregségi nyugdíj összege az éves átlagos pontaránytól és a nyugdíjpontok mértékétől függ. Az éves átlagos pontarány függ a biztosított referencia jövedelmeinek az átlagos bruttó bérhez viszonyított arányától és a biztosítási idő hosszától. A nyugdíjpontok mértéke nem lehet kevesebb, mint a tervezett átlagos bruttó bér 37.5 %-a, 2008-ban 581.30 lej, azaz € 162. A 2. pillérben életfogytig tartó nyugdíjat állapítanak meg a felhalmozott tőke alapján, amelyből csak az előírt díjak vonhatók le.

Rokkantsági nyugdíj 

A román rokkantsági nyugdíj megállapításához legalább 50%-os, nem munkahelyi balesetből eredő munkaképesség-csökkenés szükséges. A rokkantság súlyossága szerint három kategóriátkülönböztetnek meg. A szolgálati idő követelmény az igénylő rokkantságának kezdőidőpontjában betöltött életkorához igazodik. A rokkantsági nyugdíj összegét az öregségi nyugdíjnál ismertetettek szerint kell kiszámítani azzal, hogy az összege függ a munkaképesség-csökkenés fokától is. Az öregségi korhatár elérésekor az ügyfelek választhatnak, hogy az öregségi nyugdíjat vagy a rokkantsági nyugdíjat kérik-e. A 2. pillérben a végleges munkaképesség csökkenésből eredő rokkantsági nyugdíjat a felhalmozott tőke alapján állapítják meg, amelyből csak az előírt díjak vonhatók le.

Hozzátartozói nyugdíj 

A túlélő házastárs az 1. pillérben özvegyi nyugdíjra akkor jogosult, ha a házasság legalább 10 éven át fennállott és az özvegy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte; vagy ha a házasság legalább 1 éve fennállott és az özvegy I. vagy II. kategóriába tartozó rokkant; vagy ha 7 évesnél fiatalabb gyermeket nevel és a jövedelme egynegyedével kevesebb, mint a tervezett bruttó átlagbér; vagy ha a jogszerző munkahelyi balesetben hunyt el és a jövedelme egynegyedével kevesebb, mint a tervezett bruttó átlagbér. A hozzátartozói nyugdíjat abból a nyugdíjból számítják ki, amelyre az elhunyt halálakor jogosult volt vagy jogosult lett volna. A hozzátartozói nyugdíj összege egy hozzátartozó esetén 50 %-a, két hozzátartozó esetén 75 %-a, három vagy több hozzátartozó esetén 100 %-a az elhunyt nyugdíjának. Az összeg a jogosultak között egyenlő arányban kerül megosztásra. A 2. pillérben, ha a jogszerző az előtt hal meg, hogy ellátásra lett volna jogosult, akkor a jogosult túlélő hozzátartozók között felosztják a számlán lévő összeget és átutalják azok számlájára. Ha a túlélő eléri az előírt nyugdíjkorhatárt és saját jogán is ellátásra lesz jogosult, akkor választhat, hogy melyik ellátás folyósítását kéri.

Baleseti rokkantsági nyugdíj 

Nincs szolgálati idő követelmény. Baleseti rokkantsági nyugdíj azoknak jár, akik üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében elvesztik munkaképességük legalább 50%-át. Az öregségi korhatár elérésekor az ügyfelek választhatnak, hogy az öregségi nyugdíjat vagy a baleseti rokkantsági nyugdíjat kérik-e.

További információ:

Casa Nationala de Pensii si Alte Crepturi de Asigurâri Sociale (CNPAS) 
No. 8, str. Latina, Bucuresti sector 2
Cod 70244
Tel.: 00 40 21 250 2894
Fax: 00 40 21 250 9111
e-mail: cnpas@cnpas.org

A fenti adatok túlnyomórészt a 2008. évi állapotokat tükrözik, és tájékoztató jellegűek. A tájékoztatóban szereplő nyugdíjak és járulékok összege idővel változhat.

Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF)

Román nyugdíjrendszerrel kapcsolatban további információ az ONYF ezen oldalán (magyarul), valamint a CNPAS alábbi honlapján (románul) található.

Az ideiglenes romániai tartózkodás alatt igénybe vehető egészségügyi ellátásról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztató anyagában található információ.

Családi támogatások
Romániában a családi ellátásokra jogosultakká válhatnak a román állampolgárok, illetve más tagállam állampolgárai és a hontalan személyek is, ha állandó vagy ideiglenes lakóhelyük van az országban.

Szülési segély (alocatia pentru copii nou-nascuti)

A szülési segély az első 4 gyermek születése után igényelhető, összege 230 lej (2009. január).

A segély iránti igényt a lakóhely szerint illetékes polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani.

Gyermeknevelési szabadság és juttatás (indemnizatia pentru cresterea copilului)

Azok a román állampolgár, illetve külföldi vagy hontalan szülők, akik állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek Romániában, gyermeknevelési szabadságra és juttatásra lehetnek jogosultak.

A gyermeknevelési szabadságot és juttatást a gyermek bármelyik szülője igényelheti. A kedvezményt igényelhetik örökbefogadó szülők is, illetve olyan személyek, akiknek gondozásában van a gyerek.

Jogosultság feltételei:

• a szülő a gyermek születését megelőző 12 hónapban munkaviszonyban állt (adóköteles jövedelme volt)
• a gyermekkel egy háztartásban él
• csak az első három gyermek születése után jár

A jogosultság megállapításakor a 12 hónapnál a munkaviszony mellett figyelembe veszik a következőket is:

• állandó külföldi kiküldetésen kísérte házastársát;
• munkanélküli segélyben részesült;
• betegszabadságon volt;
• a nyugdíjtörvény által elismert, hozzájárulás nélküli, biztosított időszakokat (katonaság, előzetes nyugdíj – pl. gyám esetében, stb.);
• a kollektív elbocsátás utáni időszakot
• gyermeknevelési szabadságban és juttatásban részesült (előzőleg született gyermeke után);
• betegnyugdíjas volt;
• a munkáltató beleegyezésével fizetés nélküli tanulmányi szabadságon volt;
• külföldön dolgozott hivatalos munkaszerződéssel és a két ország között létezik ilyen értelemben kétoldalú egyezmény (az uniós koordinációs rendeletek értelmében a más uniós tagállamban megszerzett biztosítási idő is beleszámíthat a 12 hónapba);
• időszakos kényszerszabadságon van, munkaszerződés felbontása gazdasági, technikai, szervezeti átszervezés miatt;
• ha a gyermek az egyetem vagy főiskola elvégzése utáni 60 nap alatt születik, és a szülő egyetemi záró, vagy államvizsgát tett.

A juttatás értéke havonta 600 lej (167 euró), vagy választás szerint az utolsó 12 hónap átlagfizetésének 85 százaléka. Az összeget a szülést követő két évben folyósítják. Erre az időszakra (azaz amíg a gyermek be nem tölti a 2 éves kort) a gyerekpénz nagysága 200 lej (a 200 lei gyerekpénzre két éves korig minden gyermek jogosult, akkor is, ha a szülő nem jogosult a gyermeknevelési szabadságra).

A gyermeknevelési támogatás iránti igényt a kérelmező a lakóhely szerint illetékes polgármesteri hivatalhoz nyújthatja be.

Családi pótlék, avagy „gyerekpénz” (alocaţia de stat pentru copii)

Jogosultak:

• azok a gyermekek, akik állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek Romániában
• a gyermekek 18 éves korig, illetve 18 év feletti fiatalok, amíg befejezik középiskolai tanulmányaikat
• I-II. kategóriába tartozó fogyatékos, illetve mozgássérült gyerekek, 18 éves korig

A gyerekpénzt a helyi polgármesteri hivatalban igényelheti bármelyik szülő, vagy a gyám, akinek felügyelete alá tartozik a gyermek.

A gyerekpénz összege: havi 42 lej (2009 januárjától). A fogyatékos gyerekek esetében ennek a duplája. A támogatást a gyermek születése utáni hónaptól folyósítják, postahivatalokon vagy bankon keresztül. Visszamenőleg legfeljebb egy évre igényelhető.

Kiegészítő családi pótlék (alocatia familiala complementara)

Azok a családok jogosultak kiegészítő családi pótlékra, ahol a háztartásban 18 évnél fiatalabb gyermek(ek) van(ak) és az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a minimálbért.

A kiegészítő családi pótlék összege havonta a gyermekek számától függően az alábbiak szerint alakul (2009. január):

A szociális segélyben részesülő családok esetében a fenti összegek 25%-kal megnövekednek.

A kiegészítő pótlék iránti igényt a lakóhely szerinti polgármesteri hivatal szociális osztályán kell benyújtani. Az igénylőnek ugyanitt kell 5 napon belül jeleznie, amennyiben bármilyen, az igénylés szempontjából lényeges változás következik be a családban (pl. még egy gyermek születik, megváltozik az anyagi helyzet).

Egyedülálló szülőknek nyújtott támogatás (alocatia de sustinere pentru familia monoparentala)

Azok a 18 évnél fiatalabb gyermeküket egyedül nevelő szülők jogosultak a támogatásra, ahol a családban az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a minimálbért.

A támogatás havi összege az alábbiak szerint alakul (2009. január):

Forrás: MISSOC, Helyi Szociális Partnerség (Székelyudvarhely)

További információ: Munka, Család és Esélyegyenlőségi Minisztérium

Adózás
Társasági adó

A Romániában letelepedett gazdasági társaságok tevékenységük folyamán realizált profitjuk után 16 %-os társasági adó fizetésére kötelezettek.
Az adó alapja a társaságnál az adott évben realizált nyereség.

A társasági adó szabályozásáról ill. az adólevonási jog feltételeiről az alábbi oldalon található információ.

Személyi jövedelemadó

Általánosságban elmondható, hogy a Romániában letelepedett munkavállalók bármely forrásból származó jövedelme Romániában adózik, míg külföldi egyének és nem letelepedett munkavállalók esetén csak a Romániából származó jövedelem adózik a román szabályok alapján.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló, Magyarország és Románia között aláírt egyezményt az alábbi honlapon olvashatja.

Romániában egykulcsos személyi jövedelemadó van érvényben, melynek értéke: 16 %. A legtöbb személyi jövedelem a 16 %-os kulcs szerint adózik.

Adózott jövedelmek: munkabér; vállalkozói jövedelem; bérbeadásból származó jövedelem; havi nyugdíjjövedelem 1000 lei feletti része; mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem; osztalék-jövedelem; kamatjövedelem; tőkebefektetésből származó jövedelem stb.

További információ ezen az oldalon található.

Általános forgalmi adó

Romániában a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás forgalmi adó-köteles, amennyiben a román adótörvények szerinti adóalanyok, gazdasági tevékenység keretében végzik.

Romániában az általános áfakulcs mértéke 19 %. Egyes termékek ill. szolgáltatások esetében kedvezményes 9 %-os áfakulcsot alkalmaznak: gyógyszerek; könyvek; újságok és a legtöbb sajtótermék; kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás; mozijegyek; múzeumi és állatkerti belépők; ortopédiai termékek; stb.

Az áfáról bővebb információ az alábbi oldalon olvasható.

Vállalkozásalapítás
Vállalkozásalapítás másik EU-tagállamban
Magyar vállalkozók mindennemű korlátozás nélkül az adott tagország által szabályozott feltételekkel indíthatnak vállalkozást az EU tagországaiban. A vállalkozásokra vonatkozó letelepedési jog szabadságának biztosítása érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek valamely tagállam rendelkezései szerint alapítottak, és amelyek alapszabály szerinti székhelye az unión belül van, szabadon végezzenek gazdasági tevékenységet bármely tagállamban.

A szabad vállalkozás a jogosultak részére a következő jogokat biztosítja:

• önálló keresőtevékenység megkezdése és gyakorlása másik tagállam területén;
• vállalkozások alapítása és irányítása másik tagállam területén;
• leányvállalatok, ügynökségek, fióktelepek, irodák létesítése másik    tagállam területén.

A társaságalapítási feltételek tagállamonként eltérőek, de egyik tagállam se tehet különbséget olyan cégek között, amelyeket saját állampolgárai, illetve más tagállamok állampolgárai jegyeztettek be. Ha a társaság tulajdonosai a társaság megalakításakor és bejegyzésekor teljesítik a tagállami szabályokat (amelyek a cégbejegyzés feltételeiben pl. azonosak), akkor a társaságok egyforma jogokat élveznek és ugyanolyan kötelezettségek is terhelik őket, függetlenül az alapítók nemzetiségétől. A tagállamonkénti eltérő társaságalapítási feltételek természetesen szükségessé teszik azt, hogy a társaságot alapítók tájékozódjanak az idegen tagállam nemzeti jogáról. 

A vállalkozásalapítás általános szabályaival kapcsolatban ezen oldalunkon, a közösségen belüli szolgáltatásnyújtással kapcsolatban pedig ezen oldalunkon talál részletesebb információt.

A vállalkozásalapítás, telephely-létesítés romániai feltételeivel kapcsolatban bővebb infromációval szolgálhat a gazdasági tárca felügyelete alatt működő ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség. 

Az Ügynökség elérhetőségei:

ITD Hungary Zrt. – központi iroda:
1061 Budapest, Andrássy út 12.

Honlap: http://www.itd.hu

Levélcím: 1368 Budapest 5, Pf. 222.
Tel.: 1/472-8100
Fax: 1/472-8101
E-mail: info@itd.hu

Ügyfélkapcsolati és Tanácsadó Központ

Tel: 1/472-8150

Fax: 1/472-8140

Romániai vállalkozásalapítással kapcsolatban további hasznos információ olvasható az ITD Hungary Romániával foglalkozó oldalán, valamint a román befektetés-ösztönzési ügynökséghonlapján.

Emellett hasznos információval szolgálhat még az Európai Bizottság uniós vállalkozások tájékoztatására létrehozott honlapja, melynek Romániára vonatkozó információit itt olvashatja (román és angol nyelven)

További információ:

Románia kormányzati portálja

Pénzügyminisztérium