Szlovénia

Belépés ideje: 2004. május 1.

Határos: Ausztriával, Olaszországgal, Magyarországgal és Horvátországgal

Politikai rendszer: Köztársaság

Főváros: Ljubljana

Terület: 20 273km²

Népesség: 2 050 000 (2012)

Népsűrűség: 99,6 km²

Népesség összetétel:
0-14 év: 13,6 %
15-64 év: 70,1 %
65 év felett: 16,3 %

Népességnövekedés: -0,088 %

Születéskor várható élettartam: Teljes lakosság: 76,92 év (nők: 80,84 év; férfiak: 73,25 év)

Idő: greenwichi középidő (GMT) +1 óra, nyáron GMT +2 óra

Nyelvek: szlovén 91,1 %, szerbhorvát 4,5%, egyéb 4,4%

Fizetőeszköz: Euró (2007. január 1. óta; 1 euró=239.640 tolár)

Vallások: katolikus 57,8 %, muszlim 2,4 %, ortodox 2,3 %, egyéb keresztény 0,9 %, felekezet nélküli 3,5%, nincs adat 23 %, nem vallásos 10,1 % (2002-es népszámlálás)

Fő régiók: Az ország 12 régióra, ezen belül 210 községre van felosztva.

Gazdaság: Szlovénia, mely a 2004-ben az EU-hoz csatlakozó országok közül elsőként 2007. január 1-én az eurózóna tagja lett, a régióban a gazdasági siker és stabilitás mintapéldája. Közép-Európában itt a legnagyobb az egy főre jutó GDP, az infrastruktúra kiváló, a munkaerő jól képzett, ráadásul az ország stratégiai helyzetben van a Balkán és Nyugat-Európa között.

Természeti kincsek: lignit szén, ólom, cink, építési kő, víz és erdők

Beutazás/ tartózkodás
Az Európai Gazdasági Térség tagországainak állampolgárai érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel léphetnek be Szlovénia területére, és három hónapig további kötelezettségek nélkül tartózkodhatnak az ország területén.

Három hónapot meghaladó tartózkodás esetén regisztrációs igazolást szükséges igényelni. (Az igazolás az országba való belépéskor is igényelhető)

Regisztrációs igazolást azon EGT tagállamok állampolgárainak állítanak ki, akik munkavállalás, vállalkozás, szolgáltatásnyújtás, tanulás vagy családegyesítés céljából kívánnak Szlovénia területén tartózkodni. Az igazolás kiváltásához érvényes útlevélre vagy személyi igazolványra, valamint a megélhetési források igazolására van szükség. Az dokumentum korlátozott ideig érvényes, azonban meghosszabbítható.

Öt év folyamatos tartózkodás után állandó tartózkodásra jogosító okmány igényelhető, amely korlátlan ideig érvényes. Regisztrációs igazolás, illetve állandó tartózkodásra jogosító okmány a lakóhely szerinti önkormányzatoknál igényelhető.

További információ a Szlovén Munkaügyi Hivatal honlapján (Zavod Republike Slovenije Za Zaposlovanje) olvasható.

Utazás/ közlekedés

Közúti közlekedés

Szlovénia kiterjedt közúthálózattal rendelkezik, az autópályák észak-déli, illetve kelet-nyugati irányban is keresztülszelik az országot. Szlovéniában az autópályák és a jelentősebb gyorsforgalmi utak, valamint néhány alacsonyabb rendű út, összesen mintegy 6500 km hosszú útszakasz használatáért díjat kell fizetni.

2008. július 1-től motorkerékpárok, személygépjárművek és 3500 kg alatti teherautók csakautópálya-matricával közlekedhetnek az autópályákon és gyorsforgalmi utakon, melyet a benzinkutakon és postahivatalokban lehet beszerezni. Az aktuális autópályadíjakról ezen az oldalon tájékozódhat.

Személygépkocsi (2011)

• Hét napos matrica: 15 euró
• Havi matrica: 30 euró
• Éves matrica: 95 euró

Motorkerékpár (2011)

• Hét napos matrica: 7,5 euró
• Féléves matrica: 25 euró
• Éves matrica: 47,5 euró

Fontosabb közlekedési szabályok

A biztonsági övet használata az elöl, illetve a hátul ülőknek egyaránt be kell kapcsolniuk. Atompított fényszórók használata egész évben, a nap minden szakában kötelező, de ködfényszórót csak akkor lehet használni, ha a látási távolság 50 méter alá csökken. November 15. és március 15. között az autókra téli gumit kell felszerelni.

A közúti segélyhívószám: 1987.

Sebességhatárok

• Lakott területen: 50 km/h
• Lakott területen kívül: 100 km/h
• Autópályán 130 km/h

A vezetéskor megengedett legmagasabb véralkohol szint 0,5 mg/ml, azonban baleseteknél vagy bármilyen szabálysértésnél súlyosbító körülménynek számít az alkoholos befolyásoltság.

Autót bérelni csak 21 év felett lehet, amennyiben legalább két éve érvényes jogosítvánnyal rendelkezik az illető. Ezen az oldalon megtalálhatja a jelentősebb szlovén autókölcsönzők elérhetőségeit.

Az autópályákat jogosulatlanul igénybe vevő vezetők 300 és 800 euró közötti pénzbírságra számíthatnak. A különböző típusú közlekedési bírságokkal kapcsolatban a Külügyminisztérium honlapján található bővebb információ.

Vasút

Szlovéniában több mint másfél évszázados hagyományai vannak a vasúti közlekedésnek, mivel az egykori Osztrák Birodalomhoz tartozó területen keresztül teremtettek vasúti összeköttetést Bécs és az adriai tengeri kikötők között. A szlovén vasúttársaság (Slovenske zeleznice) ma kb. 1200 km hosszú vasúthálózatot üzemeltet, mely az ország valamennyi régióját lefedi.

A tíz legfontosabb transzeurópai vasútvonal közül Szlovéniát kettő is átszeli: az 5. számú, amely Velencét köti össze Kijevvel, illetve a 10. számú, amely Salzburgból halad Thesszalonikiig.

Budapest és Ljubljana között naponta két vonatpár közlekedik, melyek kb. 9 óra alatt teszik meg a mintegy 500 km hosszú utat.

A szlovén vasúttársaság honlapján bővebb tájékoztatás olvasható a viteldíjakról, valamint a belföldi és a nemzetközi menetrendről.

A Szlovéniában érvényes közlekedési szabályokkal (kötelező biztonsági felszerelések, téli gumi használata, stb.) kapcsolatban részletes információ olvasható az Európai Bizottság Közlekedési Főigazgatóságának összefoglalójában.

Munkavállalás

2006 májusától valamennyi EU és EGT tagállam állampolgára szabadon, munkavállalási engedély nélkül dolgozhat Szlovéniában.

A munkaerőpiac ellenőrzése céljából ugyanakkor a munkáltatónak regisztrálnia kell alkalmazottját munkába lépését követően a Szlovén Munkaügyi Hivatalnál (Zavod Republike Slovenije Za Zaposlovanje). A regisztrációs lapok angol és német nyelven a szlovén Munkaügyi, Családügyi és Szociális Minisztérium honlapján érhetőek el.

Munkakeresés

Aktuális állásajánlatokról és a munkavállalás feltételeiről információ az EURES honlapján illetve aSzlovén Munkaügyi Hivatal (Zavod Republike Slovenije Za Zaposlovanje) honlapján található.

Munkaszerződés

Szlovéniában a munkaszerződés tartalma törvényileg szabályozott. Általános szabály hogy a munkáltató a munkaszerződés aláírása előtt legalább három nappal odaadja a szerződés tervezetét a munkavállalónak.

A munkaszerződésnek tartalmaznia kell:

• a szerződő felek lakhelyét/bejelentett székhelyét
• a munkavégzés kezdetének időpontját
• a munkakör megnevezését, valamint az ellátandó feladatokat
• a munkavégzés helyét
• a munkaviszony idejét, és amennyiben ez előre meghatározott, az éves szabadság mértékét
• a foglalkoztatás jellegét (teljes vagy részmunkaidős)
• a napi, heti, havi munkatervet
• az alap munkabér összegét, a további juttatásokat, a fizetési határidőt, a fizetés módját
• a felmondási idő hosszát
• egyéb jogokat és kötelezettségeket.

A munkaszerződés tartalmát érintő bármilyen változás esetén a munkáltató köteles értesíteni a munkavállalót. Minden szerződés akkor érvényes, ha a munkavállaló és a munkáltató egyaránt aláírta.

Munkaidő

A teljes munkaidő általában heti 40 óra, azonban ez ágazatonként változhat.

Túlóra tekintetében a munkáltató köteles írásban rögzíteni a túlóra maximális idejét, valamint kifizetésének módját és idejét. A túlóra mértéke egy nap legfeljebb 8, egy héten legfeljebb 20, egy évben pedig legfeljebb 170 óra lehet.

Vannak olyan munkavállalói kategóriák, amelyek esetében nem kötelező a túlóra vállalása, ilyenek a kismamák, a fogyatékkal élők, a 12 éven aluli gyerekek és a rokkantnyugdíjasok.

Fő szabály szerint minden munkavállaló számára biztosítani kell 24 órán belül legalább 12 óra folyamatos pihenőidőt.

Éjszakai munkának minősül a 23:00 óra és 6:00 óra között végzett munka. Speciális szabályok vonatkoznak azonban a nőkre, valamint tilos az éjszakai munkavégzés a 18 év alatti munkavállalók, a terhes nők, és az anyák esetében.

Amennyiben probléma merül fel a munkáltató és a munkavállaló között, a Munkaügyi Felügyelőséghez lehet fordulni.

Munkaszüneti napok, ünnepnapok

• Január 1. – Újév napja
• Január 2. – Újév
• Február 8. – Preseren-nap
• Április 12. – Húsvétvasárnap
• Április 13. – Húsvéthétfő
• Április 27. – A fasiszta megszállás elleni felkelés napja
• Május 1. – A munka ünnepe
• Május 2. – Májusnap
• Május 31. – Pünkösdvasárnap
• Június 25. – Az államiság napja
• Augusztus 15. – Nagyboldogasszony ünnepe
• Október 31. – A reformáció napja
• November 1. – Mindenszentek
• December 25. és 26. – Karácsony

Szlovéniában a minimálbér havi 748 euró (2011 februári állapot).

A szlovéniai munkavállalással kapcsolatban további információ található a Szlovén Munkaügyi Hivatal (Zavod Republike Slovenije Za Zaposlovanje) honlapján .

Munkanélküli ellátás

A szlovéniai vállalatok/intézmények által alkalmazott munkavállalók esetén a munkanélküli biztosítás kötelező. Emellett egyéni vállalkozók, külföldi cégek által foglalkoztatott szlovén állampolgárok valamint családtagjaik önkéntesen köthetnek ilyen biztosítást.

A munkanélkülivé válást és a munkanélküli segély iránti igényt 30 napon belül kell bejelenteni a Munkaügyi Szolgálatnál. A segély folyósításának feltétele, hogy az egykori munkavállaló a munkahelye elvesztését megelőző 18 hónapban legalább 12 hónap munkaviszonnyal rendelkezzen, illetve ne álljon rendelkezésre olyan szabad munkakör, amit betölthetne.

A segély folyósításának hossza 3 és 24 hónap között változhat, attól függően, hogy előtte milyen hosszú ideig állt alkalmazásban az érintett személy:

A munkanélküli segély összege az első három hónapban a munkaviszony utolsó 12 hónapjában számított nettó átlagfizetés 70%-a, ezt követően pedig a 60%-a. A segély folyósításának időtartama alatt a munkanélküliek biztosítottnak számítanak.

Azoknak az uniós állampolgároknak, akik egy másik tagállamban váltak munkanélkülivé és ezért onnan kapják a munkanélküli segélyt, lehetőségük van arra, hogy három hónapig Szlovéniában keressenek állást, mely időtartam alatt továbbra is jogosultak a segélyre. Ehhez igényleni kell az E303-as nyomtatványt az adott tagállam munkaügyi szolgálatánál, melyet aztán be kell mutatni a szlovén munkaügyi hatóságnak. Az eljárásról részletek itt olvashatóak.

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítási járulék

A szlovén társadalombiztosítási rendszer a munkavállalók és az egyéni vállalkozók által befizetett járulékokon alapul. Alkalmazottak esetén a járulékok fizetése a munkáltató és a munkavállaló által közösen történik.
Jogosultság feltételei:
Az öregségi nyugdíjkorhatár nőknek:

• 56 év és 4 hónap, ha 37 év megszerzett szolgálati idővel,
• 61 év, ha 20 év szolgálati idővel,
• 63 év, ha 15 év szolgálati idővel rendelkezik.

Egészségbiztosítás

Szlovéniában – Európa több más országához hasonlóan – ún. „kétpilléres” egészségbiztosítási rendszer működik, ahol a kötelezően fizetett egészségbiztosítást többletszolgáltatásokra feljogosító, önkéntes biztosítással lehet kiegészíteni.

Biztosítottnak számítanak az alkalmazottak, az egyéni vállalkozók valamint a nyugdíjasok, továbbá az ő közeli családtagjaik, amennyiben saját jogon nem biztosítottak.

A kötelező egészségbiztosítás a kezelés költségeit a legtöbb betegség esetén fedezi, azonban nem minden esetben és nem teljes körűen. (A kötelező biztosítás csak a gyermekek, tanulók és bizonyos betegségekben szenvedők esetén fedezi az orvosi kezelések teljes költségét.) Tanácsos ezért a kötelező biztosítást önkéntes egészségbiztosítással is kiegészíteni.

A szlovén egészségügyi rendszerben a betegek által fizetendő önrész mértéke háziorvosi kezelések esetén 5-20%, kórházi ellátásnál pedig max. 15% lehet.

A kötelező egészségbiztosítás terhére az orvosi ellátásokat csak az egészségbiztosítási kártya bemutatásával lehet igénybe venni. A kártya hiányában a kezelés teljes költségét meg kell téríteni (a sürgősségi ellátások kivételt jelentenek). A kártya érvényessége három hónap (gyermekek és nyugdíjasok esetén egy év). Az érvényesség az egészségügyi intézményekben elhelyezett önkiszolgáló terminálokon keresztül hosszabbítható meg.

Táppénz

Betegség miatti keresőképtelenség esetén a munkavállaló táppénzre jogosult, melyet az első harminc napban a munkáltató, az ezt követő időszakban pedig az állami társadalombiztosítási intézet fizet. A támogatás akkor is folyósítható, ha a munkavállaló egy közeli családtag ápolása miatt nem tud dolgozni. A juttatás összegét az előző 12 havi átlagkereset alapján határozzák meg, a következő módon:

• A korábbi munkabér 100%-át fizetik, ha munkahelyi baleset, foglalkozási ártalom, szervátültetés, véradás vagy orvos által elrendelt karantén miatt válik munkaképtelenné a dolgozó.
• Más betegségek esetén a juttatás összege a korábbi fizetés 90%-át teszi ki.
• A fizetés 80%-a jár abban az esetben, ha munkahelyen kívüli baleset vagy egy közeli hozzátartozó ápolása miatt nem tud dolgozni a munkavállaló.

A táppénzre való jogosultság maximális időtartama egy év. Ezt követően a beteget tartósan munkaképtelenné nyilvánítják.

Nyugdíjak 

A szlovén nyugdíjbiztosítási rendszer társadalombiztosítási alapokra épül. Ellátásai kiterjednek az iparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben foglalkoztatott munkavállalókra, a közszférában dolgozókra, az önálló vállalkozókra, a gazdákra és a szövetkezetek tagjaira. A szlovén baleseti nyugellátási rendszer is társadalombiztosítási alapokra épül. A baleseti nyugdíjbiztosítási rendszer ellátásai kiterjednek a munkavállalókra, az önálló vállalkozókra, a gazdákra és minden egyéb, a nyugdíj és rokkantsági ellátási rendszerben biztosított csoportra.

A nyugdíjrendszer finanszírozása

A nyugdíjbiztosítási rendszer pénzügyi alapját elsősorban a járulékok biztosítják. A munkavállalókeresetének 15,5%-át fizeti. A munkáltató a bérköltség 8,85%-át fizeti. Az önálló vállalkozókjövedelmük 24,35%-át fizetik be járulékként. Az állami költségvetés biztosítja a veteránok és más egyéb biztosítottak (pl. rendőrök) ellátását. Mind a munkáltatók, mind az önálló vállalkozók 0,53%-os mértékű járulékot fizetnek az üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén fizetett ellátások fedezetére.

A nyugdíjrendszer különböző ellátásai

Öregségi nyugdíj

A jogosultság feltételei

Az öregségi nyugdíjkorhatár általánosan férfiaknál 63 év, nőknél 61 év. Az öregségi nyugdíjkorhatár férfiaknak 58 év, ha 40 év járulékfizetés teljesült, 63 év 20 év járulékfizetés esetén, vagy 65 év 15 év járulékfizetés esetén. Az öregségi nyugdíjkorhatár nőknek 56 év és 4 hónap év 37 év megszerzett szolgálati idővel, 61 év 20 év szolgálati idővel, 63 év 15 év szolgálati idővel. A férfiaknak és a nőknek egyaránt nyugdíjba kell vonulniuk a nyugdíjkorhatár betöltésekor. Az ellátások viszonossági egyezmény alapján külföldre is igényelhetőek. A minimum biztosítási idő 15 év.

Az ellátás mértéke 

Az öregségi nyugdíj a biztosítási időszak 15 egymást követő legjobb év átlagkeresetének férfiaknál 35%-a, míg nőknél 38%-a. A korábbi keresetek a bérek és a nyugdíjak változásának megfelelően újraértékelésre kerülnek. A 2000 utáni biztosítási időszakban évenként az átlagkereset 1,5%-a kerül beszámításra. Ha a biztosítási időszak meghaladja a 20 évet, a 2000 előtti évekre évenként további 2% (férfiak), illetve 2-3% (nők) kerül beszámításra. Csökkentett nyugdíj jár a nyugdíjkorhatár előtt, vagy ha hiányzik a 40 év (férfiak), illetve a 38 év (nők) biztosítási időszak teljesülése. Halasztott nyugdíj esetében a később kifizetendő nyugdíj értéke nő. Az ellátások a bérek és a nyugdíjak változásának megfelelően évente kétszer kiigazításra kerülnek. 2009. januártól az öregségi nyugdíj minimum összege 535, 31 euró.

Rokkantsági nyugdíj

A jogosultság feltételei

Rokkantsági nyugdíj jár a mindenfajta munkavégzést lehetetlenné tevő teljes vagy jelentős részleges munkaképesség-csökkenés esetén, ha a biztosított a 20 éves kora feletti évek 33%-ában (30 éves kor alatt 25%-ában) biztosítással rendelkezett.

Az ellátás mértéke

A rokkantsági nyugdíj az 1970-t követő biztosítási időszak 18 egymást követő legjobb év átlagkeresetének férfiaknál 35-45%-a, míg nőknél 38-48%-a. A 2000 utáni biztosítási időszakban évenként az átlagkereset 1,5%-a kerül beszámításra. Ha a biztosítási időszak meghaladja a 20 évet, a 2000 előtti évekre évenként további 2% (férfiak), illetve 2-3% (nők) kerül beszámításra. A nyugdíjszámításkor az 58 éves kor és a munkaképesség-csökkenés bekövetkezése közti időszak 66,6 %-át, és az 58 éves kor és férfiaknál 63, nőknél 61 éves kor közti időszak 50%-át veszik figyelembe. A 63 év alatti férfi, illetve 61 év alatti nődolgozóknál a számítást kiigazítják, ha rokkantság 58 éves kor előtt következett be. Azokban az esetekben, amikor a rokkantság férfiaknál 63, nőknél 61 éves kor előtt következett be, a minimumnyugdíj férfiaknak 45%, nőknek 48%. Az ellátások a bérek és a nyugdíjak változásának megfelelően évente kétszer kiigazításra kerülnek. 2009. januártól a rokkantsági nyugdíj minimum összege 535, 31 euró.

Hozzátartozói nyugdíj

A jogosultság feltételei

Özvegyi nyugdíjra jogosult: az özvegy, az élettárs, az elvált házastárs, ha tartásra volt jogosult. Hozzátartozói nyugdíjra jogosult: a gyermek, az unoka és más szülő nélküli gyermek, szülő mostohaszülő és örökbefogadó szülő, valamint a testvér.

Hozzátartozói ellátásokra a túlélő hozzátartozó akkor jogosult, ha az elhunyt jogszerző:

• az utolsó 5 évében biztosított volt vagy az utolsó 10 évben nyugdíjra jogosító idővel rendelkezik (ide tartozik a járulékfizetéssel nem fedezett időszak), vagy
• teljesítette az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosító feltételeket, vagy
• öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként hunyt el.

Az ellátás mértéke 

Nincs meghatározott minimum és maximum összegű nyugdíj. A hozzátartozói nyugellátás mértéke egy jogosult esetén a biztosított nyugdíjának 70%-a, két jogosult esetén 80%-a, három jogosult esetén 90%-a, négy vagy több jogosult esetén 100%-a.

Baleseti nyugdíj

A baleseti nyugellátások esetében nincs a biztosítási időtartamra vonatkozó követelmény. Abaleseti rokkantsági nyugdíj megállapítása a rokkantsági nyugdíj számításával megegyezik. A minimumnyugdíj az átlagkereset 83%-a. A minimumnyugdíj fokozatosan évi 0,5%-kal csökken 2025-ig (férfiak), illetve 2023-ig (nők). A baleseti hozzátartozói nyugdíj mértéke egy jogosult esetén a biztosított nyugdíjának 70%-a, két jogosult esetén 80%-a, három jogosult esetén 90%-a, négy vagy több jogosult esetén 100%-a. (A baleseti nyugdíjra vonatkozó adatok a 2007. évi állapotokat tükrözik.)

További információ: 

Zavod za pokojninsko in invalidsko zavarovanje Slovenije (ZPIZ) Kolodvorska ul. 15, 1518 Ljubljana, Slovenia
Tel.: 00 368 1 47 45 618
Fax: 00 386 1 23 21 265
E-mail: mskl@zpiz.si, informacije@zpiz.si

A fenti adatok a 2009-es állapotokat tükrözik és tájékoztató jellegűek. A tájékoztatóban szereplő nyugdíjak és járulékok összege idővel változhat.

Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF)

Szlovén nyugdíjrendszerrel kapcsolatos további információ az ONYF ezen oldalán (magyarul), valamint a ZPIZ alábbi honlapján (szlovénul) található.

Az ideiglenes szlovéniai tartózkodás alatt igénybe vehető egészségügyi ellátásról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztató anyagában található információ.

Családi támogatások
Szülési és apasági szabadság

A szülési szabadság időtartama 105 nap, amely a szülés várható időpontja előtt 28 nappal kezdődik. A szülési szabadság ideje alatt a munkavállaló az előző 12 hónapban kapott átlagos munkabérének megfelelő összegre jogosult.

Az édesapák összesen 90 nap „apasági szabadságra” jogosultak. Ebből 15 napot a gyermek születését követő hat hónapon belül kell felhasználni, a fennmaradó időt pedig a gyermek harmadik születésnapját megelőzően. Az első 15 napra a munkabér 100%-át folyósítják, a fennmaradó 75 napra viszont nem jár térítés. A munkavállaló társadalombiztosítási járulékait viszont erre az időre is fizetik.

Gyermekgondozási díj

A szülési szabadság leteltét követően a szülők egyike további 260 napig maradhat otthon a gyermekkel. Erre az időtartamra szintén az előző 12 hónap átlagbére alapján meghatározott összegre jogosult a szülő, amely nem lehet alacsonyabb a minimálbér 55%-ánál, ugyanakkor nem haladhatja meg a szlovén átlagbér 2,5-szeresét.

Egyes esetekben a jogosultság időtartama meghaladhatja a 260 napot:

• ikrek születése esetén: a második gyermektől gyermekenként további 90 nap
• korai szülés esetén: annyi további nap, amennyivel a terhesség időtartama rövidebb volt 280 napnál
• fogyatékos gyermek születése esetén: további 90 nap
• ha a szülők már nevelnek legalább kettő, nyolc évnél fiatalabb gyermeket: további 30 nap.

A szülési/apasági szabadság idején folyósított juttatásokra, valamint a gyermekgondozási díjra minden – társadalombiztosítással rendelkező – munkavállaló jogosult, függetlenül a szolgálati idejének hosszától.

Szülési segély

Egyszeri támogatás, melynek összege 279,42 euró (2010). A szülési segélyt a szülést követő 60 napon belül igényelni kell.

Családi pótlék

A családi pótlékra való jogosultság feltétele, hogy a család egy főre eső jövedelme ne haladja meg az aktuális évi szlovén átlagkereset 99%-át. (Amennyiben a családi pótlék igénylése januárban, februárban vagy márciusban történik, az előző évi adatokat veszik alapul.)

A családi pótlékra 18 év alatti gyermekek, illetve nappali tagozaton tanuló 18-26 év közötti hallgatók után jogosultak a szülők. Egyes esetekben 26 év feletti gyermekek után is jár még családi pótlék (pl. ha a képzés hossza, katonai szolgálat vagy súlyos betegség miatt nem tudta 26 éves koráig befejezni az első felsőfokú képzést.)

A családi pótlék összege havonta a gyermekek száma és a család egy főre eső jövedelme alapján (2010. július 1.):

A Szlovéniában igényelhető további (pl. nagycsaládosoknak, vagy fogyatékos gyermeket nevelő szülők részére nyújtott) családi támogatásokról a Munka-, Családügyi és Szociális Minisztériumhonlapján olvasható bővebb tájékoztató.

Adózás
Személyi jövedelemadó

Szlovéniában az adóév január 1-től december 31-ig tart. Magánszemélyeknek az adóhatóság minden év márciusában küldi ki az adóbevallásokat, amelyet március 31-ig kell visszaküldeni.

Személyi jövedelemadó fizetésére köteles minden természetes személy, akinek lakóhelye Szlovéniában van, s adóköteles jövedelmét az adott adóévben az ország területéről kapja.
Adófizetésre kötelezettek ezen felül azon természetes személyek is, akiknek lakóhelye nem Szlovéniában található, de 6 hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak az ország területén és adóköteles jövedelmüket is innen kapják.

SZJA kulcsok

További információ az alábbi oldalon található.

Szlovéniának számos országgal van érvényben kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, melyek megtekinthetők a szlovén pénzügyminisztérium honlapján.

Általános forgalmi adó

Szlovéniában két áfakulcsot alkalmaznak: a 20%-os normál, és a 8,5%-os százalékos kedvezményes kulcsot. A kedvezményes kulcs alá az élelmiszerek, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, kulturális események belépőjegyek, könyvek, újságok, vendéglátás tartoznak.

A külföldi vállalatok számára történő áfa-visszatérítésről a szlovén Pénzügyminisztérium honlapján található tájékoztató.

Társasági adó

Szlovéniában a társasági adó mértéke 20% (2010).

Szlovénia adórendszeréről, az országban alkalmazott adónemekről és adókulcsokról a szlovén pénzügyminisztérium kiadványában található részletes információ.

A szlovén adórendszerről további információ az alábbi oldalon található.

Vállalkozásalapítás
Vállalkozási formák

A 2006-ban életbe lépett, jelenleg hatályos szlovén társasági törvény az alábbi társasági formákat különbözteti meg: részvénytársaság, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság.

Emellett lehetőség van Európai Részvénytársaság, illetve kirendeltségek alapítására is. Külföldi befektetők körében a korlátolt felelősségű társaságok, illetve a kirendeltségek jelentik a legkedveltebb vállalkozási formát.

A foglalkoztatottak száma valamint a vállalat éves bevétele alapján mikro-, kis-, közepes- és nagyvállalatokat különböztetnek meg, melyekre eltérő könyvelési és adatszolgáltatási szabályok vonatkoznak:

Mikrovállalatnak számítanak azok a cégek, melyek az alábbi feltételek közül kettőt teljesítenek:

• 10-nél kevesebb foglalkoztatott
• 2 000 000 eurót meg nem haladó éves bevétel
• 2 000 000 eurót meg nem haladó társasági vagyon

Kisvállalatnak számítanak azok a cégek, melyek az alábbi feltételek közül kettőt teljesítenek:

• 50-nél kevesebb foglalkoztatott
• 7 300 000 eurót meg nem haladó éves bevétel
• 3 650 000 eurót meg nem haladó társasági vagyon

Közepes vállalatnak számítanak azok a cégek, melyek az alábbi feltételek közül kettőt teljesítenek:

• 250-nél kevesebb foglalkoztatott
• 29 200 000 eurót meg nem haladó éves bevétel
• 14 600 000 eurót meg nem haladó társasági vagyon

Nagyvállalatnak számítanak azok a cégek, melyek az alábbi feltételek közül kettőt teljesítenek:

• 250-nél több foglalkoztatott
• 29 200 000 eurót meghaladó éves bevétel
• 14 600 000 eurót meghaladó társasági vagyon

Ezen felül a bankok, biztosítótársaságok és ezek leányállatai mindenképpen nagyvállalatnak számítanak.

Cégalapítás általános szabályai

Valamennyi cégformát hazai és külföldi, természetes és jogi személyek egyaránt alapíthatnak. A felsorolt valamennyi cégforma rendelkezik jogi személyiséggel.

A cég hivatalos elnevezésének tartalmazni kell a – szlovén nyelven – vállalat nevét, utalást a gazdasági tevékenységre, valamint a vállakózás formáját. A választott elnevezés nem ütközhet törvénybe, valamint nem sértheti a közízlést és a közerkölcsöt. Ellenkező esetben a bíróság nem hagyja jóvá a cég bejegyzését.

A cég üzleti tevékenységének a cégjegyzékben szereplő tevékenységekre kell korlátozódnia. A cég bejegyzése során meg kell nevezni legalább egy személyt (igazgató, ügyvivő), aki képviselheti a céget, és aláírhat a vállalat nevében.

Külföldi befektetők leggyakrabban korlátolt felelősségű társaságot (d.o.o.) hoznak létre Szlovéniában.  Az alapítási folyamat fő elemei: alapító okirat elkészítése, alapító okirat hitelesítése, betétszámla nyitás.

A különböző vállalkozási formákhoz kapcsolódó részletes szabályokról további információ olvasható a Szlovén Vállalkozási és Befektetési Ügynökség honlapján.

Szolgáltatásnyújtás

Szlovéniában a más tagállamokban letelepedett vállalkozások is nyújthatnak szolgáltatásokat, azonban ehhez adószámot kell kérniük a szlovén adóhatóságtól. A regisztrációhoz szükséges nyomtatvány letölthető az adóhatóság honlapjáról, illetve elektronikusan nyújtott szolgáltatások esetében lehetőség van az Interneten keresztül történő regisztrációra. A vállalkozások számára hasznos lehet az eVEM portál, amelyen keresztül több elektronikus szolgáltatást is igénybe vehetnek. A Szlovéniában történő szolgáltatásnyújtással kapcsolatban bővebb felvilágosítással az adóhatóság tud szolgálni, emellett az Európai Bizottság honlapján is olvasható információ ezzel kapcsolatban.

Oktatás

Iskola előtti képzés

Az iskola előtti képzési formák nem kötelezőek. Az iskola előtti képzés a gyermekek 1-6 éves koráig tart. A képzési tervet két szakaszra osztják: 1-3, illetve 3-6 éves gyermekek számára, s hat fő tevékenységi területet ölel fel: testmozgás, nyelv, művészet, természet, társadalom és a matematika.

Általános iskola

Az általános iskolai képzés időtartama az 1999/2000-es tanévtől kezdődően kilenc évre nőtt. A gyermekek hatodik életévük betöltésének évében kezdik meg tanulmányaikat. A kilenc éves tanulmányi idő három hároméves szakaszra oszlik. Az általános iskolákban a kötelező és a kiegészítő tanrendből tevődnek össze a tanulmányok. A kötelező tanrend tartalmazza a kötelezően oktatandó, a fakultatív tantárgyakat, és speciális tannapok rendjét (kulturális, tudományos, sport, technikai napok). Az iskoláknak kötelezően rendelkezniük kell kiegészítő tanrenddel is, ugyanakkor a diákok szabadon választhatnak, hogy ezen órákon részt vesznek-e.Ezek többek között magukban foglalják a speciális helyzetű diákok különóráit, a kisegítő osztályokat, napközi foglalkozásokat és egyéb iskola időn kívüli elfoglaltságokat, szakköröket.

Az általános iskola sikeres elvégzését követően a diákok középiskolában folytathatják tanulmányukat. Azon diák, akik a nyolc éves képzési rendszerben legalább hat osztályt, vagy a kilenc éves rendszerben legalább hét osztályt sikeresen befejezett, tanulmányait rövid távú szakoktatási programban folytathatja.

Középiskola

Az általános iskola befejezését követően a diákok szakközépiskolában, szakmunkásképzőben, valamint gimnáziumban folytathatják középfokú tanulmányaikat.

A gimnázium célja a tanulók felsőoktatási tanulmányaikra való felkészítése. A tanulmányi idő hossza négy év, melynek végeztével a diákok érettségi vizsgát tesznek. Azon diákoknak, akik nem akarják tanulmányaikat felsőfokú intézményben folytatni, lehetőségük van szakmai kurzus elvégzésére.

A szakközépiskolák és szakmunkásképzők célja a diákok munkára való felkészítése.

Az ún. rövidtávú szakmai programok minimum másfél évig tartanak azon diákok esetében, akik sikeresen elvégezték alapfokú tanulmányaikat, míg a képesítés nélküliek számára a képzés minimum két és fél évet tesz ki, mely záróvizsgával végződik. A bizonyítvány feljogosítja tulajdonosát, hogy munkába álljon, vagy felsőbb szakiskolába iratkozzon be.

Azon diákok, akik sikeresen elvégezték általános iskolai tanulmányaikat három éves szakmai képzésben is részt vehetnek.

A tanrendben a műveltségi tantárgyak mellett elsősorban a szakma specifikus és gyakorlati képzésre helyezik a fő hangsúlyt.

Felsőoktatás

A középiskola végeztével a diákok főiskolában, illetve egyetemen folytathatnak felsőfokú tanulmányokat. A felsőfokú tanulmányoknak két szintje különül el: a graduális és posztgraduális szint. Előbbi elvégzését követően a diákok diplomát kapnak, míg utóbbi esetében az alapdiplomát kiegészítő szakosított diplomát szereznek. Az egyetemi képzést követően Ph.D. képzést folytathatnak.

A szlovén oktatási rendszerről további információk találhatók a szlovén Oktatási és Sport Minisztérium honlapján.

Képesítések elismerése

Ha olyan munkakörben szeretnénk elhelyezkedni, amely szabályozott szakmának minősül, azaz gyakorlását a jogszabályok valamilyen képesítéshez, oklevél kötik, a külföldön szerzett diplomát el kell ismertetni a szlovén hatóságokkal.

Az elismerés iránti kérelemmel felsőfokú végzettség esetén a Felsőoktatási, Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz, egyéb esetben az Oktatási és Sportminisztériumhoz kell fordulni. Az eljáráshoz szükséges formanyomtatvány letölthető a Minisztérium honlapjáról („Z” jelzésű nyomtatvány). A formanyomtatványhoz csatolni kell az oklevél, valamint a tanulmányokat igazoló többi dokumentum (pl. egyetemi leckekönyv) hitelesített szlovén nyelvű másolatát, és egy rövid összefoglalót a tanulmányokról. A Minisztériumok két hónapon belül bírálják el a kérelmeket, a döntésük ellen fellebbezésnek nincsen helye.
A szabályozott szakmák listája megtekinthető a szlovén Munkaügyi Minisztérium kiadványában.
A diplomák kölcsönös elismeréséről további részleteket itt olvashatók