Az Antarktiszról van szó, melyet egyben a Déli-sarknak is nevezünk. Otthont ad sok-sok pingvinnek például, akik szeretnek a jeges vízben úszkálni, és a parton élnek, nevelik fel a kicsinyeiket.

Az Antarktiszt körülbelül 98 százalékában jég borítja. A földje kopár és nagyon kemény klímája van, így elég ritka az élőlény arrafelé. Pingvinek, leopárdok és fókák élnek leginkább ott, de ettől eltekintve nem nagyon vannak élőlények, mivel veszett nagy a hideg.

Most kérdeznénk, milyen hideg lehet, hogy csak kevesen bírják ki? Nos, meg kell kapaszkodni. Az átlagos hőmérséklet télen -40 és -70 fok körül van, de a nyár sem sokkal kellemesebb, mert csak -15 és -35 fokra fut a hőmérő higanyszála, persze, ha kibírja eme fagyos fokokat.

Érdekesség, hogy a felfedezők kis csoportja először 1911-ben ért el a Déli-sarkra.

Mivel a víz olyan jeges, ezért különleges hajókat használnak, úgynevezett jégtörő hajókat.

Sajnos a Déli-sarkot is elérte a globális felmelegedés, meg éghajlatváltozás. Mivel úgy vélik a tudósok, hogy ezen a helyen mutatkoznak a legjobban a felmelegedés jelei. Eléggé megcsappant a jégmennyiség, és folyamatosan egyre jobban fogy.

Tehát, ha úgy gondolja, tesz egy túrát a Déli-sarkon, öltözzön fel melegen, vigyen magával sok-sok forró csokoládét, és persze semmiképpen se felejtse otthon a hótalpat sem!

The post A világ legnagyobb fehér sivataga, az Antarktisz first appeared on Euvonal.

 Sokkal drámaibb, sokkal félelmetesebb ez a változás, mint hogy a tudósok ezt elképzelték, és ez arra utal, hogy jelentős hatással lehet a természeti rendszerekre. Amit még nem is értenek igazán a tudósok.

 Gyorsul a tengerszint emelkedése, valamint a folyók is gyakrabban öntenek ki. Ezáltal a part menti települések veszélyben vannak.

Gyakrabban van nyáron veszélyesen meleg, mint körülbelül 60 évvel ezelőtt volt, és ez csak fokozódni fog. Ez viszont nagy egészségügyi megterhelést jelent a szervezetnek, és komoly betegségekhez vezethet, mint például a kimerültség, hőguta, és súlyosbíthatja a már meglévő betegségeket.

Az éghajlatváltozásnak köszönhetően egyre hevesebb viharokra is számítani kell. Tornádó is előfordulhat ott, ahol még nem is volt. Hurrikán is lehetséges, ahol abszolút nem is várható. Kevesebb eső néhány helyen, míg máshol meg szörnyű esőzés lehet.

A hőmérséklet emelkedik az Antarktiszon és az Arktiszon is. Különösen a gleccserek olvadnak gyorsabban. Ez viszont súlyos következményekkel jár, mert a tengerszint drasztikusan emelkedik miatta.

Jelek, melyek jelzik a zavart, a magasabb hőmérséklet, megváltozott eső mennyiség, melegebb óceánok, több aszály, emelkedő tengerszint, vadabb időjárás, fokozódó óceánok savassága, olvadó gleccserek valamint zsugorodó sarkok.

The post Miért változik az éghajlat? first appeared on Euvonal.