Rendes nyugdíj (más néven öregségi nyugdíj):
-megfelelő szolgálati idővel és életévvel rendelkező személy
-minimális nyugellátási díj: 28.500 Ft
-maximum nincs meghatározva

Rokkantsági nyugdíj:
-orvosi felülvizsgálattal állapítják meg a valódi jogosultságot
-az összege változó, attól függően, hogy milyen mértékű károsodással kell együtt élnie az állampolgárnak. ( Ugyanez igaz a baleseti rokkantsági nyugellátásra is! )

Rehabilitációs járadékok:
-általában a 60%-os károsodás esetén szokták ezt javasolni, ahol tartósan fennáll a betegség. ( ez lehet testi valamint lelki eredetű is)

Özvegyi nyugdíj:
-fő feltétel, hogy az elhunyt házastársnak rendelkeznie kellett már meglévő szolgálati idővel, ugyanennek teljesülnie kell az igénybe vevőnél is
-Magyarországon átlagosan ez az összeg 50.000 Ft

Árvaellátás:
-A gyermek 16 éves koráig, amennyiben nappali tagozatos tanuló , legfeljebb 25 éves koráig jár.
-Az egyik szülő halála esetén a mindenkori nyugdíjminimum 30%-a , mindkét szülő halála esetén 60%-a igényelhető.

Szülői nyugdíj:

-Az a szülő vagy nagyszülő jogosult rá, aki igazolni tudja, hogy a gyermek halála előtt egy évvel folyamatosan ő tartotta el, valamint a jogosultnak rendelkeznie kell a meghatározott 20 év szolgálati idővel

Ezek a főbb nyugellátási formák tájékoztató jellegűek a teljesség igénye nélkül. Egyéb információk a nyugdíjfolyósító intézményekben kérhetőek. Előreláthatólag nem várható nyugdíjemelés.

The post Hogyan változik a nyugdíjrendszer 2016-ban? Lesz-e nyugdíjemelés? first appeared on Euvonal.

A rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenység új szabálya: Meghatározó feltételekkel folytatható keresőtevékenység a megváltozott munkaképességű személyek ellátása mellett. 2014 előtt meghatározott összeghatárig lehetett folytatni keresőtevékenységet rokkantsági ellátás mellett. Ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytatott és jövedelme a három egymást követő hónapra vonatkozóan a havi átlag meghaladta a minimálbér 150 százalékát, akkor a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszűnt.

2014-től a szabály úgy módosul, hogy a rokkantsági ellátás akkor szűnik meg, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymás követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. (Társas és egyéni vállalkozó esetén minimálbér alatt a részükre szóló szabályban meghatározott minimálbért, illetve garantált bérminimumot kel érteni).

A fenti kétféle szabályozás között a különbség az, hogy 2014-ig átlagösszeget kellett figyelembe venni, három egymást követő hónap jövedelméből képzett havi átlagot kellett a minimálbér 150 százalékához viszonyítani. 2014-től a korábbi rokkantsági nyugdíj melletti keresőtevékenység szabályához hasonlóan, nem havi átlag, hanem három egymást követő hónapban a minimálbér 150 százalékát meghaladó jövedelem esetén szüntetendő meg a rokkantsági nyugdíj folyósítása a személy számára.

The post Keresőtevékenység rokkantsági nyugdíj mellett first appeared on Euvonal.