A délnyugaton, közel a kazahsztáni határnál az éghajlat félsivatagos, míg délkeleten pedig az ázsiai monszun a jellemző. Nyugat-Szibériában megáll télen a hideg levegő, és ezért lesz olyannyira hideg ott, szinte a leghidegebb a Földön. A hőmérséklet nemegyszer mínusz 71 fokos. Csak alkalmi hóviharok zavarják meg a nyugalmat.

Az évi csapadékmennyiség összege mindössze 30 centi. A hóréteg ezért nagyon vékony. Sajnos a sekély hótakaró lehetővé teszi a hidegnek, hogy mélyen be tud hatolni a felszín alá, ami örökké fagyott. Ilyen talaja van Szibéria kétharmadának. Nyáron a nap felmelegíti a felszínt, a hidegebb levegő a tengerek felé áramlik. A felszín felolvad a röpke nyári időszak alatt, és a növények növekedésnek indulnak.

Növényzetében előfordul néhány fenyő, nyír mellett még vörösfenyő is, de a vékony és savas talaj nagyrészt alkalmatlan a növények számára. A sztyeppe a legjobb mezőgazdasági területe Szibériának, de sajnos sok a fagy, a jégeső és a kései eső. Még előfordulnak gombák, füvek és bokrok a rosszabb minőségű földeken, ahol inkább az alacsonyabb növények élnek meg.

Állatvilága gazdag. Megtalálható a bajkáli fóka, a császármadár, a siketfajd, a szibériai tigris, a ritka szibériai daru madár, rénszarvas, lemmingek, hóbagoly, sarki róka. Igen sok állat él a nagy hideg Szibériában.

The post Szibéria élővilága és időjárása vajon milyen? first appeared on Euvonal.