Vannak olyan helyek, például Pécsett, Budapesten, Miskolcon, ahol kiskorúaktól egészen a felnőtt korukig  fejlesztik a gyerekeket. A tanulmányaikat egyéni haladási ütem szerint folytatják. Ebből is látszik, minden egyes autista tanulót figyelemmel kísérnek. Az autizmussal élő emberek számára alapvető nehézséget jelent a saját és mások gondolatainak, szándékainak, vágyainak, érzelmeinek felismerése és viselkedésének értelmezése, így reakcióikat sem képesek a másik ember igényeihez igazítani. Számukra az emberek viselkedése valamint a környezet változása többnyire érthetetlen, nehezen követhető és kiszámíthatatlan.

A fejlesztés célja, hogy a gyermek képességeihez mért legnagyobb fokú önállóságot elérje és persze javuljon az életminősége. Minden egyes autista gyermekkel külön-külön foglalkoznak. És mindent megtesznek a szakemberek, hogy javulás álljon be az életében.

Életre nevelik a gyerekeket. Megtanítják önellátásra, például öltözködni, tisztálkodni és a különböző háztartási tevékenységekre. Valamint szocializálódásra is tanítják, segítik őket. Persze rávezetik még a gyerekeket, hogy a szabadidejüket is töltsék hasznosan.

Szakemberek szerint az autizmus a világon a leggyorsabban növekvő létszámú fogyatékossági csoport. És sajnos még elég kevés hazánkban az igazán jó szakember. De ez remélhetőleg növekedni fog majd a közeljövőben.

The post Az autizmussal élő gyermekek oktatása, fejlesztése first appeared on Euvonal.

Az Asperger-szindróma egy neurobiológiai rendellenesség, mely része az autizmusnak. A betegség névadója Hans Asperger, bécsi gyermekorvos.  Ez az orvos kezelt néhány gyereket, főleg fiúkat persze. És észrevette, hogy bár normális intelligenciával rendelkeztek, de súlyosan károsodott a szociális készségeik, nem tudtak hatékonyan kommunikálni másokkal, és a koordinációjuk is rossz volt.

Jellemző az Asperger-szindrómára a rossz szociális interakció, rögeszmék, furcsa beszédszokás, és egyéb saját stílus. Az ilyen gyerekeknek kevés az arckifejezésük, és szokatlanul érzékenyek bizonyos dolgokra. Például van olyan is, hogy zavarja a fény, vagy esetleg csak egy bizonyos anyagú ruhát visel. A felnőttek nem nagyon tudnak kapcsolódni másokhoz, ezért mondják rájuk, hogy különcök vagy furcsák. Semmit sem éreznek mások iránt. Nincs bennük szeretet a társaik iránt.

Sajnos ez örökölhető. És egyes esetekben társulhat az autizmushoz más mentális rendellenesség, mint például a depresszió vagy a bipoláris zavar.

Mivel nincs gyógymód, ezzel együtt kell élni. Ezért a korai beavatkozás magában foglalja az oktatást és a szociális képzést, miközben a gyermek agya még fejlődésben van.

Aki már gyerekként Asperger-szindrómás, az felnőtt korában is az lesz. De emellett boldog és teljes életet lehet élni. Csak megfelelő oktatás és támogatás szükségeltetik hozzá.

The post Nappali álmodozó, avagy milyen egy autistával a világ? first appeared on Euvonal.