Felszíne természetvédelmi terület. A barlang mellett terül el a hat és fél hektáros, zárványként fennmaradt zöldterület, a Ferenc hegy. A kiépített sétautak, padok, pihenőhelyet biztosítanak, mind a fiatalabb, mind az idősebbek, részére. Környékén még megtalálható a Balogh Ádám-szikla, Apáthy-szikla, Görgényi úti erdészeti bemutató: A Balogh Ádám sziklánál található mészkedvelő tölgyest, karsztbokorerdőt és sziklagyep foltokat megőrzött terület beépített telkek veszik körül.

Innen északra található az Apáthy szikla, mely közkedvelt kirándulóhely. A terület leglátványosabb része az úgynevezett felső sétaút, ami a Nagybányai utat köti össze a Görgényi úttal. A Nagybányai út felől haladva találkozhatunk a Budai-hegység egyik sziklaalakzatával, amely tetejéről csodálatos kilátás nyílik a városra. Innen továbbhaladva északra található a Kondor u. 5. sz. beépítetlen telek hátsó részén, kerítéssel körbevéve a 120 éves cédrus.

Az erdészeti bemutató területe az erdészeti termékekkel, az erdőgazdálkodással ismerteti meg az odalátogatókat. Valamint meglátogatható a légiótábor keleti fala és kapuja: A háromnyílású kapuépítmény két oldalról egy-egy emeletes, nyolcszögletű kaputorony fogta közzé. Innen lehetett megközelíteni a Dunán átvezető hidat.

The post A Ferenc-hegyi és Szemlőhegyi barlang first appeared on Euvonal.

A későbbiekben több bővítésen is keresztül ment. A 19. század végére nyerte el a kastély a mai formáját. Több tulajdonosa is volt a kastélynak, miután a Grassalkovich család férfi ága kihalt. Királyi pihenő rezidenciának jelölték ki a kiegyezés után 1867-ben. Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be a kastélyt a két világháború között. Napjainkban a kastélymúzeum 1000 négyzetméteres területen, 23 szobában tekinthető meg.

Különböző rendezvények tartásához, számos különböző méretű díszterem áll rendelkezésre. A gödöllői Arborétumot 1902-ben alapították mely 190 hektárnyi területen helyezkedik el, a telepítését 1914-re fejezték be. Magyarország legjelentősebb arborétumaként tartották számon a második világháború előtt. 1960-tól bővíteni kezdték, ezért ma már 350 hektárnyi területen működik. Ennek a 350 hektárnyi területnek 10 százaléka park jellegű, a 90 százaléka pedig erdészeti kutatási célokra szolgál.

A gödöllői Városi Múzeumba is érdemes ellátogatni. A Városi Múzeum Gödöllő legrégebbi épületében működik. A kiállítás képet ad arról, hogy az őslakosok református földművelők, az izraelita kereskedők, a betelepülő katolikus iparosok, az iskolaalapító minoriták és premontreiek, valamint az értelmiségek és művészek hogyan alakították és gazdagították a város képét.

The post Látnivalók Gödöllő és környékén first appeared on Euvonal.

Utunkat a Szalajka-patak kíséri végig, ahol megtalálható a sziklaforrás, fátyol-vízesés, istállókői ősemberbarlang, pisztrángtenyészet, halastavak, valamint múzeumok is megtalálhatók. Amit kiránduláskor érdemes meglátogatni, a Szabadtéri Erdei Múzeum, a múzeumot a Szalajka-völgy mellékvölgyében Horotnában található, amely tükrözi az ember és erdő kapcsolatát.

A régi erdei mesterségek közül megtekinthetjük a zsindelykészítést, mészégetést, szénégetést, valamint a régi fakunyhókat. Érdemes ellátogatnunk a fátyolvízeséshez is. A forrásokból eredő patakok vizéből lerakódott mésztufa egy lépcsőszerű képződményt hozott létre. A tiszta forrásvíz fátyol szeren zúdul le a kialakult lépcsőn, ami csodálatos látványt nyújt az odalátogatóknak.

Az istállós-kői Ősemberbarlanghoz is ellátogathatunk. A forrás mellől ösvényen vezet fel az út, azonban vigyázni kell a hegyre felvezető gyalogúton, mivel csúszós. A barlang feltárását elsőként Raskó Pál végezte el 1911-ben. Természetesen azóta többen is végeztek a barlangban ásatásokat. A legérdekesebb feltárás egy 80 mázsás őskori tűzhely volt. A leletek közül előkerültek ősbölény és bivalymamut agyarak és csontok, kő és csonteszközök, valamint barlangi medve és tundraszarvas csont is. A leletek közül  néhány az Orbán-házban is látható.

The post Kirándulás a Bükki Nemzeti Parkban first appeared on Euvonal.