Ezért minden befektetési alapnak nyilvánosságra kell hoznia, hogy mibe fektet és milyen arányban. Maximum annyi szabad kezet kap az alapkezelő, hogy tól-ig határt szabhat meg: magyar részvények 60-90%, magyar állampapírok 0-40%, készpénz 0-10%. Ezért fontos, hogy ettől ne térhessen el az alap kezelője. Ezen szigorú szabályozás alól egy kivétel van: az abszolút hozamú alapok.

Ebben az esetben szabad kezet adunk az alapkezelőnek, hogy a saját belátása szerint döntsön és alakítsa úgy a portfóliót, ahogy neki tetszik. Egy ilyen alap nyugodtan shortolhat (a részvények, vagy egyéb értékpapírok árfolyamesésére spekulálhat), vehet mindenféle vad származtatott terméket, devizapiaci tranzakciókkal próbálhat meg pénzt keresni, és a többi.

Ami közös még általában ezekben az alapokban, hogy sikerdíjat kérnek, ha sikerül megverniük egy kockázatmentes hozamot, általában magyar rövid futamidejű állampapír-hozamot, vagy pénzpiaci alapot, akkor a többlet hozam 20-30%-át az alapkezelői díjon felül is elkérik. Döntés előtt hasonlíts össze több befektetési alapot is, mert két abszolút hozamú alap között is jelentős eltérések lehetnek. Az abszolút hozamú alapkifejezés csak egy gyűjtőfogalom.

The post Az abszolút hozamú alap first appeared on Euvonal.