Amit fontos tudni, hogy minden befektetési alapnak szigorú befektetési politikát kell követnie. Ennek oka, hogyha például én magyar részvényekbe fektető alapba teszem a pénzem, biztosnak kell lennem benne, hogy tényleg abban van a pénz és nem maradok le egy esetleges
gyors részvény-áremelkedésről.
Ezért minden befektetési alapnak nyilvánosságra kell hoznia, hogy mibe fektet és milyen arányban. Maximum annyi szabad kezet kap az alapkezelő, hogy tól-ig határt szabhat meg: magyar részvények 60-90%, magyar állampapírok 0-40%, készpénz 0-10%. Ezért fontos, hogy ettől ne térhessen el az alap kezelője. Ezen szigorú szabályozás alól egy kivétel van: az abszolút hozamú alapok.
Ebben az esetben szabad kezet adunk az alapkezelőnek, hogy a saját belátása szerint döntsön és alakítsa úgy a portfóliót, ahogy neki tetszik. Egy ilyen alap nyugodtan shortolhat (a részvények, vagy egyéb értékpapírok árfolyamesésére spekulálhat), vehet mindenféle vad származtatott terméket, devizapiaci tranzakciókkal próbálhat meg pénzt keresni, és a többi.
Ami közös még általában ezekben az alapokban, hogy sikerdíjat kérnek, ha sikerül megverniük egy kockázatmentes hozamot, általában magyar rövid futamidejű állampapír-hozamot, vagy pénzpiaci alapot, akkor a többlet hozam 20-30%-át az alapkezelői díjon felül is elkérik. Döntés előtt hasonlíts össze több befektetési alapot is, mert két abszolút hozamú alap között is jelentős eltérések lehetnek. Az abszolút hozamú alapkifejezés csak egy gyűjtőfogalom.