Ez a Junior Colleges és a Community Technical elnevezés intézmény, ezekről mindenféleképpen tudni kel, hogy csak két éves képzéseket kínálnak, a végzett hallgatók pedig kaphatnak végleges, vagy tanulmányait befejezését igazoló, valamint kaphatnak olyat is ami további tanulmányra ad lehetőséget. A four-year Universites és a Colleges névre hallgató intézmények nevei felcserélhetők, mivel ez egy egyetem része is lehet.

Itt 4 év a tanulmányi időtartam, a képzettség Bachelor’s Degree. Az undergraduate után amit mi Magyarországon posztgraduális tanulmánynak nevezünk, addig az amerikai felsőoktatásban ezt a graduate szó jelöli. A graduate programra csak akkor jelentkezhetnek a hallgatók, ha a négy évig tartó undergraduate középiskolát sikeresen fejezték be. Tehát a Bachelor’s fokozattal már rendelkeznek.

A graduate a különböző tanulmányi területein ad szakmai végzettséget valamint fokozatot is ad a diákoknak. Ilyen az orvostudomány valamint a jogi tudomány is. A tudományos fokozatok megszerzéséhez a posztgraduális tanulmányok vezetnek. A Bachelor’s után két év alatt megtudjuk szerezni az első posztgraduális fokozatot a Master”s-t. Amerikában a legmagasabb fokozat a a PhD valamint a Doctor’s Degree. A legolcsóbb főiskola 3200$ a magán főiskola pedig több mint 33 ezer$-ba kerül.

The post Az amerikai oktatási rendszer first appeared on Euvonal.

A korábbi évekhez hasonlóan 2011-ben is az idegenforgalmi szakmenedzser szakot jelölték meg a legtöbben, több mint hétszázan. A népszerűségi lista második helyén a vendéglátó szakmenedzser képzés szerepel, de sokan felvételiztek nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző, valamint csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó szakra is. Összesen 3500-an tanulhatnak szeptembertől állami ösztöndíjasként felsőfokú szakképzésben, ez jelentős csökkenés, 2011-ben ugyanis még 10 ezren szerezhettek ingyenes helyet.

A felsőfokú szakképzések pontszámítási szabályai eltérnek az alap- és osztatlan szakok pontszámítási rendszerétől. Háromféleképpen számolhatjátok ki az összpontszámot: megkétszerezhetitek a tanulmányi pontokat, összeadhatjátok a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy megduplázhatjátok a legjobb eredményű érettségi tárgyak vizsgapontjait. A három lehetőség közül mindig azt kell választani, amely a legelőnyösebb.

Ehhez a pontszámhoz kell hozzáadni a nyelvvizsgáért, versenyeredményért, emelt szintű érettségiért kapott pluszpontokat – azoknak azonban esélyük sincs bejutni felsőfokú szakképzésre, akik az emelt szintű érettségiért járó többletponttal, de más jogcímen kapható pontok nélkül nem gyűjtenek össze legalább 140 pontot. A ponthatárokat figyelembe véve az alapszak helyett érdemesebb a felsőfokú szakképzést választani.

The post A felsőoktatási szakképzés jelentése first appeared on Euvonal.

A felsőoktatási költségtérítési díjak általánosságban félévente körülbelül 200 ezer forinttal terhelik meg a pénztárcát, de ez még gyakorlatilag csak a tandíj. Hiába az interneten keringő számos jegyzet, és letölthető dokumentum, sok esetben a vizsgákra csak tankönyvekből lehet felkészülni, amelyeknek ára napjainkban igencsak borsos. Különösen így van ez a jogi karokon, ahol nyilvánvalóan az aktuális információknak egy-egy vizsgán kiemelt jelentősége van.

Természetesen nem mindenhol kell félévente 200 ezer körüli összeget kifizetni felsőoktatási költségtérítési díjak kapcsán, mint ahogy bizonyos esetekben részletfizetésre is lehetőség van. Egyes szakokon már 160 ezer forintból meg lehet úszni, de a fogorvosok képzése még mindig több százezret tesz ki anyagköltséggel együtt- csak félévente.

A felsőoktatási költségtérítési díjak megfizetése azok számára jelentős probléma lehet, akik egyébként szülői segítség nélkül kénytelenek boldogulni. A diákmunka vállalás megoldást jelenthet, de egyes egyetemeken a magas követelményszint mellett nem mindig lehetséges elegendő munkát vállalni a megélhetéshez. A Diákhitel további esély a boldogulásra, ám terheit akár évtizedeken keresztül is viselni kell a tanulmányok végeztével.

The post Felsőoktatási költségtérítési díjak first appeared on Euvonal.