Magyarország 3 leghíresebb egyeteme és főiskolája, valamint pár szó róluk:

1. Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) : jelenleg 6 kara van, és több mint 14.000 hallgató , valamint lehetőség van nappali és levelező tagozaton tanulni. Minimum 280 felvételi pont szükséges.
2. Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) :8 kar, 20.000 hallgató , kutatómunkát segítő ELTE ALUMNI alapítvány, 310 felvételi pont a bekerüléshez
3. Szegedi Tudományegyetem (SZTE) : 13 kar ( jelenleg ezen az egyetemen van itthon a legtöbb lehetőség ilyen szempontból ) , 280 felvételi pont. A jelentkezés díja 9000 Ft, amin három szakot meg lehet jelölni.
4. Károly Róbert Főiskola (KRF) : 12 kar, emellett 8 szakképesítést adó szak. Az intézmény Gyöngyösön található, külön kollégiummal. 270 felvételi pont
5. Kodolányi János Főiskola (KJF) : 250 pont, több mint 50 féle lehetőség : felnőtt képzés, szakképzés, alapképzés.
6. Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) : 10 kar, 320 pontszám. Akár levelezőn, nappalin, estin és távoktatásban is van lehetőség tanulni.
Ha véletlenül nem sikerülne az első felvételi, akkor sem kell kétségbe esni: minden évben nagy valószínűséggel indulnak pótfelvételik. Ha az érettségi nem úgy sikerült, ahogyan kellett volna és nincs meg az elegendő pontszám, akkor van lehetőség újraérettségizni, valamint plusz egy nyelvvizsgát letenni és egy év múlva újrapróbálkozni.

The post Híres egyetemek és főiskolák Magyarországon first appeared on Euvonal.

Az idei tanévben a kompetenciamérés 2016. május 25.-re fog esni, ez a 4., 6., 8. és a 10. osztályos tanulókat érinti. Egyre több tanintézményben teszik kötelezővé a hitoktatást, mint különálló tantárgyat. Véleményeket megosztó hír lehet, hogy ebben az évben már nem nehéz bejutni egy nívósabb középiskolába, mert lejjebb vitték az átlagot, ugyanis egyre fogy a tanulni vágyók száma. A nem olyan jó képességűekre nézve ez jó , viszont egy kitűnő tanuló neheztelhet, ha „feleslegesnek” látja eddigi erőfeszítéseit. Azok, akik érettségizni szeretnének 2016-ban, 50 óra önkéntes munkát kell majd igazoljanak (csak a nappali tagozatos diákokat érinti).
A főiskolásokra vonatkozóan nem mondható el a kevesebb követelmény, ugyanis egyre magasabb pontszámot kell produkáljanak, ha egy állami finanszírozású szakirányt szeretnének választani. Könnyítésként plusz pontok szerezhetőek bizonyos feltételekkel, melyek a következőek:

• középfokú nyelvvizsga 28 pont
• felsőfokú nyelvvizsga 40 pont
• emelt szintű érettségi 40 pont ( akkor érvényes, ha a felsőfokú nyelvvizsga nem ebből a tárgyból van, különben csak az egyikért jár a többletpont )
• igazolt hátrányos helyzet 40 pont
• fogyatékosság 40 pont
• gyermekgondozás 40 pont
• OkJ-s szakma ( 1 db ) 24 pont

Lehetséges ponthalmozás is, maximum 10 kredit erejéig. Sikeres tanulmányokat!

The post 2015-2016-os tanév: hosszabb szünetek, több követelmény first appeared on Euvonal.

Már idén is több ezren járhatnak rosszul. A felsőoktatási intézmény ponthatára is emelkedni fog. 2013-tól a kétéves szakokat már csak egyetemek és főiskolák indíthatják., azonban diploma továbbra sem jár értük. Idén a felsőoktatásban a minimum ponthatár 220 volt, azonban itt 2015-ben 240 és 2016-ban 260 pontra emelkedik a minimum ponthatár. A magán főiskolák járnak a legrosszabbul az alsó ponthatárok megemelésével. Az alapképzésekhez sem kapnak ösztöndíjat már 2012-től.

Több szakon lesz kötelező az emelt szintű érettségi. Ha valaki jogász, bölcsész, illetve társadalomtudományi képzésre szeretne bekerülni, akkor legalább egy tantárgyból kell emelt szintű érettségit tennie. Abban az esetben, ha orvosi, egészségtudományi, műszaki, valamint agrár szakon már két emelt szintű érettségi a feltétel.

Az átalakításnál a kormányzat négy kategóriába sorolná a felsőoktatási intézményt. Ez alapján a nemzeti tudományegyetemek több karral és doktori iskolával működnének, a szakegyetemek egy-egy külön területre specializálódnának, a főiskolák alapképzéseket, a közösségi főiskolák pedig felsőoktatási szakképzést indíthatnának.

The post Felsőoktatási minimum ponthatár 2014-ben first appeared on Euvonal.