Schengeni csatlakozás: be-, és kiutazási szabályok

Miután hazánk 2008. december 21-től teljes jogú schengeni taggá vált, így a magyar állampolgárok a térségen belül bárhol és bármikor átléphetik a határokat – feltéve persze azt, hogy más schengeni országba utaznak be. Ezzel egyidejűleg azt is érdemes azonban tudni, hogy a belső határokon felszabaduló kapacitásokat az Unió a külső határok fokozott ellenőrzésére fordítja, így a térségen kívüli országokból érkezők, valamint az oda utazók mindenképpen számíthatnak az intenzív határátkelőhelyeken történő ellenőrzésre.

Bár a schengeni övezeten belül megszűnt az ellenőrzés, de természetesen minden állampolgárnak rendelkeznie kell személyazonosító okmánnyal. A biztonságot szolgálja a SIS létrejötte, amely tulajdonképpen egy olyan egységes rendszert takar, amely a tagállamok közötti bűnügyi együttműködést hivatott szolgálni.

A tényleges határátkelőhelyekhez hasonlóan működik a be-, és kiutazás akkor is, ha repülővel történő közlekedésről van szó. A repülőtéri tranzitvízum mellett a schengeni vízum típusok közé tartoznak az átutazóvízum, és a rövid távú tartózkodásra jogosító beutazóvízum is. A schengeni térségbe beutazást tervezve az övezeten kívülről, az erre kötelezett országok állampolgárainak a célország külképviseletén kell a vízum iránti kérelmet benyújtani.

A vízumkiadás díjköteles, elbírálásáról pedig a konzul dönt jogkörében. Továbbá abban az esetben, ha hazánkba hosszú távú tartózkodásra érkeznek a térségen kívülről, akkor minden esetben a vonatkozó szabályozásban foglalt nyilatkozatokat, igazolásokat kell csatolni a tartózkodási engedély iránti kérelemhez, melyek a tartózkodás célját illetően eltérőek.